< John 6 >
1 After this Jesus went away across the Lake of Galilee (that is, the Lake of Tiberias).
Ezek után elméne Jézus a galileai tengeren, a Tiberiáson túl.
2 A vast multitude followed Him, because they witnessed the miracles on the sick which He was constantly performing.
És nagy sokaság követé őt, mivelhogy látják vala az ő csodatételeit, a melyeket cselekszik vala a betegeken.
3 Then Jesus went up the hill, and sat there with His disciples.
Felméne pedig Jézus a hegyre, és leüle ott a tanítványaival.
4 The Jewish Festival, the Passover, was at hand.
Közel vala pedig husvét, a zsidók ünnepe.
5 And when He looked round and saw an immense crowd coming towards Him, He said to Philip, "Where shall we buy bread for all these people to eat?"
Mikor azért felemelé Jézus a szemeit, és látá, hogy nagy sokaság jő hozzá, monda Filepnek: Honnan vegyünk kenyeret, hogy ehessenek ezek?
6 He said this to put Philip to the test, for He Himself knew what He was going to do.
Ezt pedig azért mondá, hogy próbára tegye őt; mert ő maga tudta, mit akar vala cselekedni.
7 "Seven pounds' worth of bread," replied Philip, "is not enough for them all to get even a scanty meal."
Felele néki Filep: Kétszáz dénár árú kenyér nem elég ezeknek, hogy mindenikök kapjon valami keveset.
8 One of His disciples, Andrew, Simon Peter's brother, said to Him,
Monda néki egy az ő tanítványai közül, András, a Simon Péter testvére:
9 "There is a boy here with five barley loaves and a couple of fish: but what is that among so many?"
Van itt egy gyermek, a kinek van öt árpa kenyere és két hala; de mi az ennyinek?
10 "Make the people sit down," said Jesus. The ground was covered with thick grass; so they sat down, the adult men numbering about 5,000.
Jézus pedig monda: Ültessétek le az embereket. Nagy fű vala pedig azon a helyen. Leülének azért a férfiak, számszerint mintegy ötezeren.
11 Then Jesus took the loaves, and after giving thanks He distributed them to those who were resting on the ground; and also the fish in like manner--as much as they desired.
Jézus pedig vevé a kenyereket, és hálát adván, adta a tanítványoknak, a tanítványok pedig a leülteknek; hasonlóképen a halakból is, a mennyit akarnak vala.
12 When all were fully satisfied, He said to His disciples, "Gather up the broken portions that remain over, so that nothing be lost."
A mint pedig betelének, monda az ő tanítványainak: Szedjétek össze a megmaradt darabokat, hogy semmi el ne veszszen.
13 Accordingly they gathered them up; and with the fragments of the five barley loaves--the broken portions that remained over after they had done eating--they filled twelve baskets.
Összeszedék azért, és megtöltének tizenkét kosarat az öt árpa kenyérből való darabokkal, a melyek megmaradtak vala az evők után.
14 Thereupon the people, having seen the miracle He had performed, said, "This is indeed the Prophet who was to come into the world."
Az emberek azért látva a jelt, a melyet Jézus tőn, mondának: Bizonnyal ez ama próféta, a ki eljövendő vala a világra.
15 Perceiving, however, that they were about to come and carry Him off by force to make Him a king, Jesus withdrew again up the hill alone by Himself.
Jézus azért, a mint észrevevé, hogy jőni akarnak és őt elragadni, hogy királylyá tegyék, ismét elvonula egymaga a hegyre.
16 When evening came on, His disciples went down to the Lake.
Mikor pedig estveledék, lemenének az ő tanítványai a tengerhez,
17 There they got on board a boat, and pushed off to cross the Lake to Capernaum. By this time it had become dark, and Jesus had not yet joined them.
És beszállva a hajóba, mennek vala a tengeren túl Kapernaumba. És már sötétség volt, és még nem ment vala hozzájuk Jézus.
18 The Lake also was getting rough, because a strong wind was blowing.
És a tenger a nagy szél fúvása miatt háborog vala.
19 When, however, they had rowed three or four miles, they saw Jesus walking on the water and coming near the boat.
Mikor azért huszonöt, vagy harmincz futamatnyira beevezének, megláták Jézust, a mint jár vala a tengeren és a hajóhoz közeledik vala: és megrémülének.
20 They were terrified; but He called to them. "It is I," He said, "do not be afraid."
Ő pedig monda nékik: Én vagyok, ne féljetek!
21 Then they were willing to take Him on board; and in a moment the boat reached the shore at the point to which they were going.
Be akarák azért őt venni a hajóba: és a hajó azonnal ama földnél vala, a melyre menének.
22 Next morning the crowd who were still standing about on the other side of the Lake found that there had been but one small boat there, and they had seen that Jesus did not go on board with His disciples, but that His disciples went away without Him.
Másnap a sokaság, a mely a tengeren túl állott vala, látva, hogy nem vala ott más hajó, csak az az egy, a melybe a Jézus tanítványai szállottak, és hogy Jézus nem ment be az ő tanítványaival a hajóba, hanem csak az ő tanítványai mentek el,
23 Yet a number of small boats came from Tiberias to the neighbourhood of the place where they had eaten the bread after the Lord had given thanks.
De jöttek más hajók Tiberiásból közel ahhoz a helyhez, a hol a kenyeret ették, miután hálákat adott az Úr:
24 When however the crowd saw that neither Jesus nor His disciples were there, they themselves also took boats and came to Capernaum to look for Jesus.
Mikor azért látta a sokaság, hogy sem Jézus, sem a tanítványai nincsenek ott, beszállának ők is a hajókba, és elmenének Kapernaumba, keresvén Jézust.
25 So when they had crossed the Lake and had found Him, they asked Him, "Rabbi, when did you come here?"
És megtalálván őt a tengeren túl, mondának néki: Mester, mikor jöttél ide?
26 "In most solemn truth I tell you," replied Jesus, "that you are searching for me not because you have seen miracles, but because you ate the loaves and had a hearty meal.
Felele nékik Jézus és monda: Bizony, bizony mondom néktek: nem azért kerestek engem, hogy jeleket láttatok, hanem azért, mert ettetek ama kenyerekből, és jóllaktatok.
27 Bestow your pains not on the food which perishes, but on the food that remains unto the Life of the Ages--that food which will be the Son of Man's gift to you; for on Him the Father, God, has set His seal." (aiōnios )
Munkálkodjatok ne az eledelért, a mely elvész, hanem az eledelért, a mely megmarad az örök életre, a melyet az embernek Fia ád majd néktek; mert őt az Atya pecsételte el, az Isten. (aiōnios )
28 "What are we to do," they asked, "in order to carry out the things that God requires?"
Mondának azért néki: Mit csináljunk, hogy az Isten dolgait cselekedjük?
29 "This," replied Jesus, "is above all the thing that God requires--that you should be believers in Him whom He has sent."
Felele Jézus és monda nékik: Az az Isten dolga, hogy higyjetek abban, a kit ő küldött.
30 "What miracle then," they asked, "do you perform for us to see and become believers in you? What do you do?
Mondának azért néki: Micsoda jelt mutatsz tehát te, hogy lássuk és higyjünk néked? Mit művelsz?
31 Our forefathers ate the manna in the Desert, as it is written, 'He gave them bread out of Heaven to eat'."
A mi atyáink a mannát ették a pusztában; a mint meg van írva: Mennyei kenyeret adott vala enniök.
32 "In most solemn truth I tell you," replied Jesus, "that Moses did not give you the bread out of Heaven, but my Father is giving you the bread--the true bread--out of Heaven.
Monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: nem Mózes adta néktek a mennyei kenyeret, hanem az én Atyám adja majd néktek az igazi mennyei kenyeret.
33 For God's bread is that which comes down out of Heaven and gives Life to the world."
Mert az az Istennek kenyere, a mely mennyből száll alá, és életet ád a világnak.
34 "Sir," they said, "always give us that bread."
Mondának azért néki: Uram, mindenkor add nékünk ezt a kenyeret!
35 "I am the bread of Life," replied Jesus; "he who comes to me shall never hunger, and he who believes in me shall never, never thirst.
Jézus pedig monda nékik: Én vagyok az életnek ama kenyere; a ki hozzám jő, semmiképen meg nem éhezik, és a ki hisz bennem, meg nem szomjúhozik soha.
36 But it is as I have said to you: you have seen me and yet you do not believe.
De mondám néktek, hogy noha láttatok is engem, még sem hisztek.
37 Every one whom the Father gives me will come to me, and him who comes to me I will never on any account drive away.
Minden, a mit nékem ád az Atya, én hozzám jő; és azt, a ki hozzám jő, semmiképen ki nem vetem.
38 For I have left Heaven and have come down to earth not to seek my own pleasure, but to do the will of Him who sent me.
Mert azért szállottam le a mennyből, hogy ne a magam akaratát cselekedjem, hanem annak akaratát, a ki elküldött engem.
39 And this is the will of Him who sent me, that of all that He has given me I should lose nothing, but should raise it to life on the last day.
Az pedig az Atyának akarata, a ki elküldött engem, hogy a mit nékem adott, abból semmit el ne veszítsek, hanem feltámaszszam azt az utolsó napon.
40 For this is my Father's will, that every one who fixes his gaze on the Son of God and believes in Him should have the Life of the Ages, and I will raise him to life on the last day." (aiōnios )
Az pedig annak az akarata, a ki elküldött engem, hogy mindaz, a ki látja a Fiút és hisz ő benne, örök élete legyen; és én feltámaszszam azt azt utolsó napon. (aiōnios )
41 Now the Jews began to find fault about Him because of His claiming to be the bread which came down out of Heaven.
Zúgolódának azért a zsidók ő ellene, hogy azt mondá: Én vagyok az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá.
42 They kept asking, "Is not this man Joseph's son? Is he not Jesus, whose father and mother we know? What does he mean by now saying, 'I have come down out of Heaven'?"
És mondának: Nem ez-é Jézus, a József fia, a kinek mi ismerjük atyját és anyját? mimódon mondja hát ez, hogy: A mennyből szállottam alá?
43 "Do not thus find fault among yourselves," replied Jesus;
Felele azért Jézus és monda nékik: Ne zúgolódjatok egymás között!
44 "no one can come to me unless the Father who sent me draws him; then I will raise him to life on the last day.
Senki sem jöhet én hozzám, hanemha az Atya vonja azt, a ki elküldött engem; én pedig feltámasztom azt az utolsó napon.
45 It stands written in the Prophets, 'And they shall all of them be taught by God'. Every one who listens to the Father and learns from Him comes to me.
Meg van írva a prófétáknál: És mindnyájan Istentől tanítottak lesznek. Valaki azért az Atyától hallott, és tanult, én hozzám jő.
46 No one has ever seen the Father--except Him who is from God. He has seen the Father.
Nem hogy az Atyát valaki látta, csak az, a ki Istentől van, az látta az Atyát.
47 "In most solemn truth I tell you that he who believes has the Life of the Ages. (aiōnios )
Bizony, bizony mondom néktek: A ki én bennem hisz, örök élete van annak. (aiōnios )
48 I am the bread of Life.
Én vagyok az életnek kenyere.
49 Your forefathers ate the manna in the Desert, and they died.
A ti atyáitok a mannát ették a pusztában, és meghaltak.
50 Here is the bread that comes down out of Heaven that a man may eat it and not die.
Ez az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá, hogy kiki egyék belőle és meg ne haljon.
51 I am the living bread come down out of Heaven. If a man eats this bread, he shall live for ever. Moreover the bread which I will give is my flesh given for the life of the world." (aiōn )
Én vagyok amaz élő kenyér, a mely a mennyből szállott alá; ha valaki eszik e kenyérből, él örökké. És az a kenyér pedig, a melyet én adok, az én testem, a melyet én adok a világ életéért. (aiōn )
52 This led to an angry debate among the Jews. "How can this man," they argued, "give us his flesh to eat?"
Tusakodának azért a zsidók egymás között, mondván: Mimódon adhatja ez nékünk a testét, hogy azt együk?
53 "In most solemn truth I tell you," said Jesus, "that unless you eat the flesh of the Son of Man and drink His blood, you have no Life in you.
Monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: Ha nem eszitek az ember Fiának testét és nem iszszátok az ő vérét, nincs élet bennetek.
54 He who eats my flesh and drinks my blood has the Life of the Ages, and I will raise him up on the last day. (aiōnios )
A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, örök élete van annak, és én feltámasztom azt az utolsó napon. (aiōnios )
55 For my flesh is true food, and my blood is true drink.
Mert az én testem bizony étel és az én vérem bizony ital.
56 He who eats my flesh and drinks my blood remains in union with me, and I remain in union with him.
A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, az én bennem lakozik és én is abban.
57 As the ever-living Father has sent me, and I live because of the Father, so also he who eats me will live because of me.
A miként elküldött engem amaz élő Atya, és én az Atya által élek: akként az is, a ki engem eszik, él én általam.
58 This is the bread which came down out of Heaven; it is unlike that which your forefathers ate--for they ate and yet died. He who eats this bread shall live for ever." (aiōn )
Ez az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá; nem úgy, a mint a ti atyáitok evék a mannát és meghalának: a ki ezt a kenyeret eszi, él örökké. (aiōn )
59 Jesus said all this in the synagogue while teaching at Capernaum.
Ezeket mondá a zsinagógában, a mikor tanít vala Kapernaumban.
60 Many therefore of His disciples, when they heard it, said, "This is hard to accept. Who can listen to such teaching?"
Sokan azért, a kik hallák ezeket az ő tanítványai közül, mondának: Kemény beszéd ez; ki hallgathatja őt?
61 But, knowing in Himself that His disciples were dissatisfied about it, Jesus asked them,
Tudván pedig Jézus ő magában, hogy e miatt zúgolódnak az ő tanítványai, monda nékik: Titeket ez megbotránkoztat?
62 "Does this seem incredible to you? What then if you were to see the Son of Man ascending again where He was before?
Hát ha meglátjátok az embernek Fiát felszállani oda, a hol elébb vala?!
63 It is the spirit which gives Life. The flesh confers no benefit whatever. The words I have spoken to you are spirit and are Life.
A lélek az, a mi megelevenít, a test nem használ semmit: a beszédek, a melyeket én szólok néktek, lélek és élet.
64 But there are some of you who do not believe." For Jesus knew from the beginning who those were that did not believe, and who it was that would betray Him.
De vannak némelyek közöttetek, a kik nem hisznek. Mert eleitől fogva tudta Jézus, kik azok, a kik nem hisznek, és ki az, a ki elárulja őt.
65 So He added, "That is why I told you that no one can come to me unless it be granted him by the Father."
És monda: Azért mondtam néktek, hogy senki sem jöhet én hozzám, hanemha az én Atyámtól van megadva néki.
66 Thereupon many of His disciples left Him and went away, and no longer associated with Him.
Ettől fogva sokan visszavonulának az ő tanítványai közül és nem járnak vala többé ő vele.
67 Jesus therefore appealed to the Twelve. "Will you go also?" He asked.
Monda azért Jézus a tizenkettőnek: Vajjon ti is el akartok-é menni?
68 "Master," replied Simon Peter, "to whom shall we go? Your teachings tell us of the Life of the Ages. (aiōnios )
Felele néki Simon Péter: Uram, kihez mehetnénk? Örök életnek beszéde van te nálad. (aiōnios )
69 And we have come to believe and know that you are indeed the Holy One of God."
És mi elhittük és megismertük, hogy te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia.
70 "Did not I choose you--the Twelve?" said Jesus, "and even of you one is a devil."
Felele nékik Jézus: Nem én választottalak-é ki titeket, a tizenkettőt? és egy közületek ördög.
71 He alluded to Judas, the son of Simon the Iscariot. For he it was who, though one of the Twelve, was afterwards to betray Him.
Értette pedig Júdás Iskáriótest, Simon fiát, mert ez akarta őt elárulni, noha egy volt a tizenkettő közül.