John 4
1 Now as soon as the Master was aware that the Pharisees had heard it said, "Jesus is gaining and baptizing more disciples than John"--
Amint azért megtudta az Úr, hogy a farizeusok meghallották, hogy Jézus több tanítványt szerez és keresztel, mint János,
2 though Jesus Himself did not baptize them, but His disciples did--
(Jóllehet Jézus maga nem keresztelt, hanem a tanítványai, )
3 He left Judaea and returned to Galilee.
Elhagyá Júdeát és elméne ismét Galileába.
4 His road lay through Samaria,
Samárián kell vala pedig általmennie.
5 and so He came to Sychar, a town in Samaria near the piece of land that Jacob gave to his son Joseph.
Megy vala azért Samáriának Sikár nevű városába, annak a teleknek szomszédjába, a melyet Jákób adott vala az ő fiának, Józsefnek.
6 Jacob's Well was there: and accordingly Jesus, tired out with His journey, sat down by the well to rest. It was about six o'clock in the evening.
Ott vala pedig a Jákób forrása. Jézus azért, az utazástól elfáradva, azonmód leüle a forráshoz. Mintegy hat óra vala.
7 Presently there came a woman of Samaria to draw water. Jesus asked her to give Him some water;
Jöve egy samáriabeli asszony vizet meríteni; monda néki Jézus: Adj innom!
8 for His disciples were gone to the town to buy provisions.
Az ő tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy ennivalót vegyenek.
9 "How is it," replied the woman, "that a Jew like you asks me, who am a woman and a Samaritan, for water?" (For Jews have no dealings with Samaritans.)
Monda azért néki a samáriai asszony: Hogy kérhetsz inni zsidó létedre én tőlem, a ki samáriai asszony vagyok?! Mert a zsidók nem barátkoznak a samáriaiakkal.
10 "If you had known God's free gift," replied Jesus, "and who it is that said to you, 'Give me some water,' you would have asked Him, and He would have given you living water."
Felele Jézus és monda néki: Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, a ki ezt mondja néked: Adj innom!; te kérted volna őt, és adott volna néked élő vizet.
11 "Sir," she said, "you have nothing to draw with, and the well is deep; so where can you get the living water from?
Monda néki az asszony: Uram, nincs mivel merítened, és a kút mély: hol vennéd tehát az élő vizet?
12 Are you greater than our forefather Jacob, who gave us the well, and himself drank from it, as did also his sons and his cattle?"
Avagy nagyobb vagy-é te a mi atyánknál, Jákóbnál, a ki nékünk adta ezt a kutat, és ebből ivott ő is, a fiai is és jószága is?
13 "Every one," replied Jesus, "who drinks any of this water will be thirsty again;
Felele Jézus és monda néki: Mindaz, a ki ebből a vízből iszik, ismét megszomjúhozik:
15 "Sir," said the woman, "give me that water, that I may never be thirsty, nor continually come all the way here to draw from the well."
Monda néki az asszony: Uram, add nékem azt a vizet, hogy meg ne szomjúhozzam, és ne jőjjek ide meríteni!
16 "Go and call your husband," said Jesus; "and come back."
Monda néki Jézus: Menj el, hívd a férjedet, és jőjj ide!
17 "I have no husband," she replied. "You rightly say that you have no husband," said Jesus;
Felele az asszony és monda: Nincs férjem. Monda néki Jézus: Jól mondád, hogy: Nincs férjem;
18 "for you have had five husbands, and the man you have at present is not your husband. You have spoken the truth in saying that."
Mert öt férjed volt, és a mostani nem férjed: ezt igazán mondtad.
19 "Sir," replied the woman, "I see that you are a Prophet.
Monda néki az asszony: Uram, látom, hogy te próféta vagy.
20 Our forefathers worshipped on this mountain, but you Jews say that the place where people must worship is in Jerusalem."
A mi atyáink ezen a hegyen imádkoztak; és ti azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben van az a hely, a hol imádkozni kell.
21 "Believe me," said Jesus, "the time is coming when you will worship the Father neither on this mountain nor in Jerusalem.
Monda néki Jézus: Asszony, hidd el nékem, hogy eljő az óra, a mikor sem nem ezen a hegyen, sem nem Jeruzsálemben imádjátok az Atyát.
22 You worship One of whom you know nothing. We worship One whom we know; for salvation comes from the Jews.
Ti azt imádjátok, a mit nem ismertek; mi azt imádjuk, a mit ismerünk: mert az idvesség a zsidók közül támadt.
23 But a time is coming--nay, has already come--when the true worshippers will worship the Father with true spiritual worship; for indeed the Father desires such worshippers.
De eljő az óra, és az most vagyon, amikor az igazi imádók lélekben, és igazságban imádják az Atyát: mert az Atya is ilyeneket keres, az ő imádóiul.
24 God is Spirit; and those who worship Him must bring Him true spiritual worship."
Az Isten lélek: és a kik őt imádják, szükség, hogy lélekben és igazságban imádják.
25 "I know," replied the woman, "that Messiah is coming--'the Christ,' as He is called. When He has come, He will tell us everything."
Monda néki az asszony: Tudom, hogy Messiás jő (a ki Krisztusnak mondatik); mikor az eljő, megjelent nékünk mindent.
26 "I am He," said Jesus--"I who am now talking to you."
Monda néki Jézus: Én vagyok az, a ki veled beszélek.
27 Just then His disciples came, and were surprised to find Him talking with a woman. Yet not one of them asked Him, "What is your wish?" or "Why are you talking with her?"
Eközben megjövének az ő tanítványai; és csodálkozának, hogy asszonnyal beszélt; mindazáltal egyik sem mondá: Mit keresel? vagy: Mit beszélsz vele?
28 The woman however, leaving her pitcher, went away to the town, and called the people.
Ott hagyá azért az asszony a vedrét, és elméne a városba, és monda az embereknek:
29 "Come," she said, "and see a man who has told me everything I have ever done. Can this be the Christ, do you think?"
Jertek, lássatok egy embert, a ki megmonda nékem mindent, a mit cselekedtem. Nem ez-é a Krisztus?
30 They left the town and set out to go to Him.
Kimenének azért a városból, és hozzá menének.
31 Meanwhile the disciples were urging Jesus. "Rabbi," they said, "eat something."
Aközben pedig kérék őt a tanítványok, mondván: Mester, egyél!
32 "I have food to eat," He replied, "of which you do not know."
Ő pedig monda nékik: Van nékem eledelem, a mit egyem, a mit ti nem tudtok.
33 So the disciples began questioning one another. "Can it be," they said, "that some one has brought Him something to eat?"
Mondának azért a tanítványok egymásnak: Hozott-é néki valaki enni?
34 "My food," said Jesus, "is to be obedient to Him who sent me, and fully to accomplish His work.
Monda nékik Jézus: Az én eledelem az, hogy annak akaratját cselekedjem, a ki elküldött engem, és az ő dolgát elvégezzem.
35 Do you not say, 'It wants four months yet to the harvest'? But look round, I tell you, and observe these plains-- they are already ripe for the sickle.
Ti nem azt mondjátok-é, hogy még négy hónap és eljő az aratás? Ímé, mondom néktek: Emeljétek fel szemeiteket, és lássátok meg a tájékokat, hogy már fehérek az aratásra.
36 The reaper gets pay and gathers in a crop in preparation for the Life of the Ages, that so the sower and the reapers may rejoice together. (aiōnios g166)
És a ki arat, jutalmat nyer, és az örök életre gyümölcsöt gyűjt; hogy mind a vető, mind az arató együtt örvendezzen. (aiōnios g166)
37 For it is in this that you see the real meaning of the saying, 'The sower is one person, and the reaper is another.'
Mert ebben az a mondás igaz, hogy más a vető, más az arató.
38 I sent you to reap a harvest which is not the result of your own labours. Others have laboured, and you are getting benefit from their labours."
Én annak az aratására küldtelek titeket, a mit nem ti munkáltatok; mások munkálták, és ti a mások munkájába állottatok.
39 Of the Samaritan population of that town a good many believed in Him because of the woman's statement when she declared, "He has told me all that I have ever done."
Abból a városból pedig sokan hivének benne a Samaritánusok közül annak az asszonynak beszédéért, a ki bizonyságot tett vala, hogy: Mindent megmondott nékem, a mit cselekedtem.
40 When however the Samaritans came to Him, they asked Him on all sides to stay with them; and He stayed there two days.
A mint azért oda mentek hozzá a Samaritánusok, kérék őt, hogy maradjon náluk; és ott marada két napig.
41 Then a far larger number of people believed because of His own words,
És sokkal többen hivének a maga beszédéért,
42 and they said to the woman, "We no longer believe in Him simply because of your statements; for we have now heard for ourselves, and we know that this man really is the Saviour of the world."
És azt mondják vala az asszonynak, hogy: Nem a te beszédedért hiszünk immár: mert magunk hallottuk, és tudjuk, hogy bizonnyal ez a világ idvezítője, a Krisztus.
43 After the two days He departed, and went into Galilee;
Két nap mulva pedig kiméne onnét, és elméne Galileába.
44 though Jesus Himself declared that a Prophet has no honour in his own country.
Mert Jézus maga tett bizonyságot arról, hogy a prófétának nincs tisztessége a maga hazájában.
45 When however He reached Galilee, the Galilaeans welcomed Him eagerly, having been eye-witnesses of all that He had done in Jerusalem at the Festival; for they also had been to the Festival.
Mikor azért beméne Galileába, befogadták őt a Galileabeliek, mivelhogy látták vala mindazt, a mit Jeruzsálemben cselekedett az ünnepen; mert ők is elmentek vala az ünnepre.
46 So He came once more to Cana in Galilee, where He had made the water into wine. Now there was a certain officer of the King's court whose son was ill at Capernaum.
Ismét a galileai Kánába méne azért Jézus, a hol a vizet borrá változtatta. És volt Kapernaumban egy királyi ember, a kinek a fia beteg vala.
47 Having heard that Jesus had come from Judaea to Galilee, he came to Him and begged Him to go down and cure his son; for he was at the point of death.
Mikor ez meghallá, hogy Jézus Júdeából Galileába érkezett, hozzá méne és kéré őt, hogy menjen el és gyógyítsa meg az ő fiát; mert halálán vala.
48 "Unless you and others see miracles and marvels," said Jesus, "nothing will induce you to believe."
Monda azért néki Jézus: Ha jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek.
49 "Sir," pleaded the officer, "come down before my child dies."
Monda néki a királyi ember: Uram, jőjj, mielőtt a gyermekem meghal.
50 "You may return home," replied Jesus; "your son has recovered." He believed the words of Jesus, and started back home;
Monda néki Jézus: Menj el, a te fiad él. És hitt az ember a szónak, a mit Jézus mondott néki, és elment.
51 and he was already on his way down when his servants met him and told him that his son was alive and well.
A mint pedig már megy vala, elébe jövének az ő szolgái, és hírt hozának néki, mondván, hogy: A te fiad él.
52 So he inquired of them at what hour he had shown improvement. "Yesterday, about seven o'clock," they replied, "the fever left him."
Megtudakozá azért tőlük az órát, a melyben megkönnyebbedett vala; és mondának néki: Tegnap hét órakor hagyta el őt a láz;
53 Then the father recollected that that was the time at which Jesus had said to him, "Your son has recovered," and he and his whole household became believers.
Megérté azért az atya, hogy abban az órában, a melyben azt mondá néki a Jézus, hogy: a te fiad él. És hitt ő, és az ő egész háza népe.
54 This is the second miracle that Jesus performed, after coming from Judaea into Galilee.
Ezt ismét második jel gyanánt tevé Jézus, mikor Júdeából Galileába ment.
