Acts 26

1 Then Agrippa said to Paul, "You have permission to speak about yourself." So Paul, with outstretched arm, proceeded to make his defence.

Agrippa pedig monda Pálnak: Megengedtetik néked, hogy szólj a magad mentségére. Akkor Pál kinyújtván kezét, védőbeszédet tartott:

2 "As regards all the accusations brought against me by the Jews," he said, "I think myself fortunate, King Agrippa, in being about to defend myself to-day before you,

Agrippa király! Boldognak tartom magamat, hogy mindazok felől, a mikkel a zsidóktól vádoltatom, te előtted fogok védekezni e mai napon;

3 who are so familiar with all the customs and speculations that prevail among the Jews; and for this reason, I pray you, give me a patient hearing.

Mivel te nagyon jól ismered a zsidók minden szokását és vitás kérdését. Azért kérlek, hallgass meg engem türelmesen!

4 "The kind of life I have lived from my youth upwards, as exemplified in my early days among my nation and in Jerusalem, is known to all the Jews.

Az én ifjúságomtól fogva való életemet tehát, mely kezdetétől az én népem közt Jeruzsálemben folyt le, tudják a zsidók mindnyájan.

5 For they all know me of old--if they would but testify to the fact--how, being an adherent of the strictest sect of our religion, my life was that of a Pharisee.

Kik tudják rólam eleitől fogva (ha bizonyságot akarnak tenni), hogy én a mi vallásunknak legszigorúbb felekezete szerint éltem, mint farizeus.

6 And now I stand here impeached because of my hope in the fulfilment of the promise made by God to our forefathers--

Most is az Istentől a mi atyáinknak tett ígéret reménységéért állok itt ítélet alatt:

7 the promise which our twelve tribes, worshipping day and night with intense devotedness, hope to have made good to them. It is on the subject of this hope, Sir, that I am accused by the Jews.

Melyre a mi tizenkét nemzetségünk, éjjel és nappal buzgón szolgálva reményli, hogy eljut; mely reménységért vádoltatom, Agrippa király, a zsidóktól.

8 Why is it deemed with all of you a thing past belief if God raises the dead to life?

Micsoda? Hihetetlen dolognak tetszik néktek, hogy Isten halottakat támaszt fel?

9 "I myself, however, thought it a duty to do many things in hostility to the name of Jesus, the Nazarene.

Én bizonyára elvégeztem vala magamban, hogy ama názáreti Jézus neve ellen sok ellenséges dolgot kell cselekednem.

10 And that was how I acted in Jerusalem. Armed with authority received from the High Priests I shut up many of God's people in various prisons, and when they were about to be put to death I gave my vote against them.

Mit meg is cselekedtem Jeruzsálemben: és a szentek közül én sokat börtönbe vettettem, a főpapoktól való felhatalmazást megnyervén. Sőt mikor megölettetének, szavazatommal hozzájárultam.

11 In all the synagogues also I punished them many a time, and tried to make them blaspheme; and in my wild fury I chased them even to foreign towns.

És minden zsinagógában gyakorta büntetvén őket, káromlásra kényszerítettem; és felettébb dühösködvén ellenök, kergettem mind az idegen városokig is.

12 "While thus engaged, I was travelling one day to Damascus armed with authority and a commission from the High Priests,

E dologban épen útban lévén Damaskus felé a főpapoktól vett felhatalmazással és engedelemmel,

13 and on the journey, at noon, Sir, I saw a light from Heaven--brighter than the brightness of the sun--shining around me and around those who were travelling with me.

Délben látám az úton király, hogy mennyből a napnak fényességét meghaladó világosság sugárzott körül engem és azokat, kik velem együtt haladnak vala.

14 We all fell to the ground; and I heard a voice which said to me in Hebrew, "'Saul, Saul, why are you persecuting Me? You are finding it painful to kick against the ox-goad.'

Mikor pedig mi mindnyájan leestünk a földre, hallék szózatot, mely én hozzám szól és ezt mondja vala zsidó nyelven: Saul, Saul, mit kergetsz engem? Nehéz néked az ösztön ellen rúgódoznod.

15 "'Who art Thou, Lord?' I asked. "'I am Jesus whom you are persecuting,' the Lord replied.

Én pedig mondék: Kicsoda vagy, Uram? És az monda: Én vagyok Jézus, a kit te kergetsz.

16 'But rise, and stand on your feet; for I have appeared to you for the very purpose of appointing you My servant and My witness both as to the things you have already seen and as to those in which I will appear to you.

De kelj fel, és állj lábaidra: mert azért jelentem meg néked, hogy téged szolgává és bizonysággá rendeljelek úgy azokban, a miket láttál, mint azokban, a mikre nézve meg fogok néked jelenni;

17 I will save you from the Jewish people and from the Gentiles, to whom I send you to open their eyes,

Megszabadítván téged e néptől és a pogányoktól, kik közé most küldelek,

18 that they may turn from darkness to light and from the obedience to Satan to God, in order to receive forgiveness of sins and an inheritance among those who are sanctified through faith in Me.'

Hogy megnyissad szemeiket, hogy setétségből világosságra és a Sátánnak hatalmából az Istenhez térjenek, hogy bűneiknek bocsánatát és a megszenteltettek között osztályrészt nyerjenek az én bennem való hit által.

19 "Therefore, King Agrippa, I was not disobedient to the heavenly vision;

Azért, Agrippa király, nem levék engedetlen a mennyei látás iránt;

20 but I proceeded to preach first to the people in Damascus, and then to those in Jerusalem and in all Judaea, and to the Gentiles, that they must repent and turn to God, and live lives consistent with such repentance.

Hanem először a Damaskusbelieknek és Jeruzsálembelieknek, majd Júdeának egész tartományában és a pogányoknak hirdettem, hogy bánják meg bűneiket és térjenek meg az Istenhez, a megtéréshez méltó cselekedeteket cselekedvén.

21 "It was on this account that the Jews seized me in the Temple and tried to kill me.

Ezekért akartak engem megölni a zsidók, megfogván a templomban.

22 Having, however, obtained the help which is from God, I have stood firm until now, and have solemnly exhorted rich and poor alike, saying nothing except what the Prophets and Moses predicted as soon to happen,

De Istentől segítséget vévén, mind e mai napig állok, bizonyságot tévén mind kicsinynek, mind nagynak, semmit sem mondván azokon kívül, a mikről mind a próféták megmondották, mind Mózes, hogy be fognak teljesedni:

23 since the Christ was to be a suffering Christ, and by coming back from the dead was then to be the first to proclaim a message of light both to the Jewish people and to the Gentiles."

Hogy a Krisztusnak szenvedni kell, hogy mint a halottak feltámadásából első, világosságot fog hirdetni e népnek és a pogányoknak.

24 As Paul thus made his defence, Festus exclaimed in a loud voice, "You are raving mad, Paul; and great learning is driving you mad."

Mikor pedig ő ezeket mondá a maga mentségére, Festus nagy fenszóval monda: Bolond vagy te, Pál! A sok tudomány téged őrültségbe visz.

25 "I am not mad, most noble Festus," replied Paul; "I am speaking words of sober truth.

Ő pedig monda: Nem vagyok bolond, nemes Festus, hanem igaz és józan beszédeket szólok.

26 For the King, to whom I speak freely, knows about these matters. I am not to be persuaded that any detail of them has escaped his notice; for these things have not been done in a corner.

Mert tud ezekről a király, kihez bátorságosan is szólok: mert épen nem gondolom, hogy ezek közül ő előtte bármi is ismeretlen volna; mert nem valami zugolyában lett dolog ez.

27 King Agrippa, do you believe the Prophets? I know that you believe them."

Hiszel-e, Agrippa király, a prófétáknak? Tudom, hogy hiszel.

28 Agrippa answered, "In brief, you are doing your best to persuade me to become a Christian."

Agrippa pedig monda Pálnak: Majdnem ráveszel engem, hogy keresztyénné legyek.

29 "My prayer to God, whether briefly or at length," replied Paul, "would be that not only you but all who are my hearers to-day, might become such as I am--except these chains."

Pál pedig monda: Kívánnám Istentől, hogy necsak majdnem, hanem nagyon is, ne csak te, hanem mindazok is, kik ma engem hallgatnak, lennétek olyanok, a minő én is vagyok, e bilincsektől megválva.

30 So the King rose, and the Governor, and Bernice, and those who were sitting with them;

És mikor ő ezeket mondá, felkele a király és a tiszttartó és Bernicé és a kik velük együtt ültek;

31 and, having withdrawn, they talked to one another and said, "This man is doing nothing for which he deserves death or imprisonment."

És visszavonultokban beszélgetnek vala egymással, mondván: Semmi halálra, vagy fogságra méltó dolgot nem cselekszik ez az ember.

32 And Agrippa said to Festus, "He might have been set at liberty, if he had not appealed to Caesar."

Agrippa pedig monda Festusnak: Ezt az embert szabadon lehetett volna bocsátani, ha a császárra nem appellált volna.