Song of Solomon 1
1 The song of songs, which [is] Solomon's.
Énekek éneke, mely Salamoné.
2 Let him kiss me with the kisses of his mouth: for thy love [is] better than wine.
Csókoljon meg engem az ő szájának csókjaival; mert a te szerelmeid jobbak a bornál.
3 Because of the savor of thy good ointments thy name [is as] ointment poured forth, therefore do the virgins love thee.
A te drága kenetid jók illatozásra; a te neved kiöntött drága kenet; azért szeretnek téged a leányok.
4 Draw me, we will run after thee: the king hath brought me into his chambers; we will be glad and rejoice in thee, we will remember thy love more than wine: the upright love thee.
Vonj engemet te utánad, hadd fussunk! Bevitt engem a király az ő ágyasházába; örvendezünk és vígadunk te benned, előszámláljuk a te szerelmeidet, melyek jobbak a bornál, méltán szeretnek téged.
5 I [am] black, but comely, O ye daughters of Jerusalem, as the tents of Kedar, as the curtains of Solomon.
Fekete vagyok, de szép, Jeruzsálem leányai; mint Kédár sátrai és Salamon szőnyegei.
6 Look not upon me, because I [am] black, because the sun hath looked upon me: my mother's children were angry with me; they made me the keeper of the vineyards; [but] my own vineyard have I not kept.
Ne nézzetek engem, hogy én fekete vagyok, hogy a nap lesütött engem; az én anyámnak fiai ellenem megharagudtak, a szőlőknek őrizőjévé tettek engem, – a magam szőlőjét nem őriztem.
7 Tell me, O thou whom my soul loveth, where thou feedest, where thou makest [thy flock] to rest at noon: for why should I be as one that turneth aside by the flocks of thy companions?
Mondd meg nékem, te, a kit az én lelkem szeret, hol legeltetsz, hol deleltetsz délben; mert miért legyek én olyan, mint a ki elfátyolozza magát, társaid nyájainál?
8 If thou knowest not, O thou fairest among women, go forth by the footsteps of the flock, and feed thy kids beside the shepherds tents.
Mivelhogy nem tudod, oh asszonyok között legszebb! jőjj ki a nyájnak nyomdokain, és őrizd a te kecskéidet a pásztoroknak sátorai körül.
9 I have compared thee, O my love, to a company of horses in Pharaoh's chariots.
A Faraó szekereiben való paripákhoz hasonlítlak téged, én mátkám.
10 Thy cheeks are comely with rows [of jewels], thy neck with chains [of gold].
Szépek a te orczáid a halántékra valólánczokban, a te nyakad a gyöngysorokban.
11 We will make for thee borders of gold with studs of silver.
Arany lánczokat csinálunk néked, ezüstből csinált gyöngyökkel.
12 While the king [sitteth] at his table, my spikenard sendeth forth its smell.
Mikor a király az ő asztalánál ül, nárdusnak jóillatja származik én tőlem.
13 A bundle of myrrh [is] my well beloved to me; he shall lie all night betwixt my breasts.
Olyanaz én szerelmesem nékem, mint egy kötés mirha, mely az én kebeleim között hál.
14 My beloved [is] to me [as] a cluster of camphor in the vineyards of En-gedi.
Mint az Engedi szőlőiben a cziprusfürt, olyannékem az én szerelmesem.
15 Behold, thou [art] fair, my love; behold, thou [art] fair; thou [hast] doves' eyes.
Ímé, szép vagy én mátkám, ímé, szép vagy, a te szemeid olyanok, mint a galambok.
16 Behold, thou [art] fair, my beloved, yes, pleasant: also our bed [is] green.
Ímé, te is szép vagy én szerelmesem, gyönyörűséges, és a mi nyoszolyánk zöldellő.
17 The beams of our house [are] cedar, [and] our rafters of fir.
A mi házainknak gerendái czédrusfák, és a mi mennyezetünk cziprusfa.
