Psalms 73
1 A Psalm of Asaph. Truly God [is] good to Israel, [even] to such as are of a clean heart.
Zsoltár Ászáftól. Bizony, jóságos Izraélhez az Isten, a tisztult szívűekhez.
2 But as for me, my feet were almost gone; my steps had well nigh slipped.
Én pedig, kevés híja elhajlottak lábaim, semmi híja megcsúsztak lépteim.
3 For I was envious at the foolish, [when] I saw the prosperity of the wicked.
Mert megirígyeltem a, kevélykedőket, midőn a gonoszok jólétét láttam.
4 For [there are] no bands in their death: but their strength [is] firm.
Mert nincsenek kínjaik halálukig, hízott az erejük.
5 They [are] not in trouble [as other] men; neither are they afflicted like [other] men.
Halandónak szenvedésében nincsenek benne s emberekkel együtt nem sújtatnak.
6 Therefore pride encompasseth them as a chain; violence covereth them [as] a garment.
Azért nyakukat díszíti gőgösség, ruhaként borítja őket erőszak.
7 Their eyes stand out with fatness: they have more than heart could wish.
Kidülledt kövérségtől szemük, túlcsapongtak szívük képzelődései.
8 They are corrupt, and speak wickedly [concerning] oppression: they speak loftily.
Csúfolódnak és gonoszúl fosztogatásról beszélnek, szinte a magasból beszélnek:
9 They set their mouth against the heavens, and their tongue walketh through the earth.
az egekbe helyezték szájukat, de nyelvük a földön jár.
10 Therefore his people return hither: and waters of a full [cup] are wrung out to them.
Azért erre felé tér az ő népe, s tele szürcsölik magukat vízzel;
11 And they say, How doth God know? and is there knowledge in the Most High?
és mondják: Miként tudhatja Isten, s van-e tudás a legfelsőbben?
12 Behold, these [are] the ungodly, who prosper in the world; they increase [in] riches.
Íme, gonoszok ezek és mint örökkön gondtalanok gyarapítottak vagyont.
13 Verily I have cleansed my heart [in] vain, and washed my hands in innocence.
Bizony, hiába tisztítottam szivemet és mostam ártatlanságban kezeimet;
14 For all the day long have I been afflicted, and chastened every morning.
de sújtva vagyok egész nap s reggelenként itt a fenyítésem.
15 If I say, I will speak thus; behold, I should offend [against] the generation of thy children.
Ha mondanám, hadd beszélek olykép, íme gyermekeid nemzedékét elárulnám.
16 When I thought to know this, it [was] too painful for me;
Gondolkodtam is, hogy megtudjam ezt, gyötrődés volt az szemeimben
17 Until I went into the sanctuary of God; [then] I understood their end.
míg be nem mentem Isten szentélyébe, s figyelhettem az ő végükre.
18 Surely thou didst set them in slippery places: thou didst cast them down into destruction.
Bizony, sikamlós térre helyezted őket, ledöntöd őket romokká.
19 How are they [brought] into desolation, as in a moment! they are utterly consumed with terrors.
Miként lettek pusztulássá egy pillanat alatt; eltüntek, végük lett a rémülettől.
20 As a dream when [one] awaketh; [so], O LORD, when thou awakest, thou wilt despise their image.
Mint álmot ébredés után, Uram, fölserkenvén képüket megveted.
21 Thus my heart was grieved, and I was pricked in my reins.
Midőn elkeseredett szívem és töprenkedtem veséimben:
22 So foolish [was] I, and ignorant: I was [as] a beast before thee.
oktalan voltam és tudásom nem volt, akár a barom voltam veled szemben.
23 Nevertheless I [am] continually with thee: thou hast held [me] by my right hand.
De én mindig veled vagyok, megragadod jobb kezemet;
24 Thou wilt guide me with thy counsel, and afterward receive me [to] glory.
tanácsoddal vezetsz engem, és aztán dicsőséggel magadhoz veszel engem.
25 Whom have I in heaven [but thee]? and [there is] none upon earth [that] I desire besides thee.
Kim van nekem az egekben? S melletted mit sem kivánok a földön.
26 My flesh and my heart faileth: [but] God [is] the strength of my heart, and my portion for ever.
Elfogyott bár húsom és szivem – szívem sziklája és osztályrészem az Isten örökké.
27 For lo, they that are far from thee shall perish: thou hast destroyed all them that go astray from thee.
Mert íme a tőled eltávolodók elvesznek, megsemmisítesz mindenkit, ki elparáználkodik tőled.
28 But [it is] good for me to draw near to God: I have put my trust in the Lord GOD, that I may declare all thy works.
Én pedig – Isten közelsége jó nekem; az Úrba, az Örökkévalóba helyeztem bizalmamat, hogy elbeszéljem mind a te műveidet.
