Psalms 59
1 To the chief Musician, Al-taschith, Michtam of David; when Saul sent, and they watched the house to kill him. Deliver me from my enemies, O my God: defend me from them that rise up against me.
Az éneklőmesternek az altashétre. Dávid miktámja; midőn embereket külde Saul, és őrizék az ő házát, hogy megöljék őt. Szabadíts meg engemet az én ellenségeimtől, Istenem; a reám támadóktól ments meg engemet!
2 Deliver me from the workers of iniquity, and save me from bloody men.
Szabadíts meg engemet a gonosztevőktől, és a vérontó emberek ellen tarts meg engemet;
3 For lo, they lie in wait for my soul: the mighty are gathered against me; not [for] my transgression, nor [for] my sin, O LORD.
Mert ímé lelkem után leselkednek, egybegyűltek ellenem az erősek; a nélkül, hogy hibás vagy vétkes volnék, Uram!
4 They run and prepare themselves without [my] fault: awake to help me, and behold.
Bűnöm nélkül egybegyűlnek és készülnek ellenem: serkenj fel előmbe és lásd meg ezeket!
5 Thou therefore, O LORD God of hosts, the God of Israel, awake to visit all the heathen: be not merciful to any wicked transgressors. (Selah)
Te, oh Uram, Seregek Istene, Izráel Istene, serkenj fel! Büntesd meg mind e pogányokat, ne könyörülj senkin, a ki hamisságot cselekszik. (Szela)
6 They return at evening: they make a noise like a dog, and go about the city.
Estenden megjelennek, ordítnak, mint az eb; körüljárják a várost.
7 Behold, they belch out with their mouth: swords [are] in their lips: for who, [say they], doth hear?
Ímé, szájokkal csácsognak, ajkaikon szablyák vannak: hisz, úgy mond, kicsoda hallja meg?
8 But thou, O LORD, shalt laugh at them; thou shalt have all the heathen in derision.
Te pedig, Uram, neveted őket, és megcsúfolod mind e pogány népet.
9 [Because of] his strength will I wait upon thee: for God [is] my defense.
Hatalmával szemben te reád vigyázok; mert Isten az én váram.
10 The God of my mercy will succor me: God will let me see [my desire] upon my enemies.
Előmbe jön az én kegyelmes Istenem; látnom engedi Isten az én ellenségeim romlását.
11 Slay them not, lest my people forget: scatter them by thy power; and bring them down, O LORD our shield.
Ne öld meg őket, hogy népem meg ne felejtkezzék; bujdosókká tedd őket a te hatalmaddal, és alázd meg őket Uram, mi paizsunk!
12 [For] the sin of their mouth [and] the words of their lips let them even be taken in their pride: and for cursing and lying [which] they speak.
Szájuknak vétke az ő ajkaiknak beszéde, fogattassanak meg kevélységükben; mert csak átkot és hazugságot szólnak.
13 Consume [them] in wrath, consume [them], that they [may] not [be]: and let them know that God ruleth in Jacob to the ends of the earth. (Selah)
Veszítsd el őket búsulásodban, veszítsd el őket, hogy ne legyenek; és tudják meg, hogy Isten uralkodik a Jákób fölött, mind a földnek határáig. (Szela)
14 And at evening let them return; [and] let them make a noise like a dog, and go about the city.
Estenden megjelennek, ordítnak, mint az eb, körüljárják a várost.
15 Let them wander up and down for food, and grudge if they are not satisfied.
Étel után barangolnak, és ha nem laknak jól, virrasztanak.
16 But I will sing of thy power; yes, I will sing aloud of thy mercy in the morning: for thou hast been my defense and refuge in the day of my trouble.
Én pedig éneklem a te hatalmadat, és reggelenkint zengem a te kegyelmességedet; mert váram voltál és menedékem az én nyomorúságom napján.
17 To thee, O my strength, will I sing: for God [is] my defense, [and] the God of my mercy.
Én erősségem! Te néked éneklek, mert Isten az én váram: ő az én kegyelmes Istenem!
