< Psalms 103 >
1 [A Psalm] of David. Bless the LORD, O my soul: and all that is within me, [bless] his holy name.
Dávidtól. Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót s egész belsőm az ő szent nevét!
2 Bless the LORD, O my soul, and forget not all his benefits:
Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót s ne feledkezzél meg mind az ő tetteiről!
3 Who forgiveth all thy iniquities; who healeth all thy diseases;
Ő az, ki megbocsátja minden bűnödet, ki meggyógyítja minden betegségedet;
4 Who redeemeth thy life from destruction; who crowneth thee with loving-kindness and tender mercies;
ki veremből váltja meg éltedet, ki körülvesz téged szeretettel s irgalommal;
5 Who satisfieth thy mouth with good [things]; [so that] thy youth is renewed like the eagle's.
ki jóval tartja el díszedet, hogy megújhodik sasként ifjúságod.
6 The LORD executeth righteousness and judgment for all that are oppressed.
Igazságot tesz az Örökkévaló és jogot mind a zsaroltaknak.
7 He made known his ways to Moses, his acts to the children of Israel.
Megismerteti útjait Mózessel, Izraél fiaival cselekvéseit:
8 The LORD [is] merciful and gracious, slow to anger, and abundant in mercy.
irgalmas és kegyelmes az Örökkévaló, hosszantűrő és bőséges a szeretetben.
9 He will not always chide: neither will he keep [his anger] for ever.
Nem mindétig fog pörölni s nem örökké haragot tartani.
10 He hath not dealt with us according to our sins; nor rewarded us according to our iniquities.
Nem vétkeink szerint járt el velünk, s nem bűneink szerint bánt velünk.
11 For as the heaven is high above the earth, [so] great is his mercy towards them that fear him.
Mert amint magas az ég a föld fölött: hatalmas volt szeretete az ő tisztelői fölött.
12 As far as the east is from the west, [so] far hath he removed our transgressions from us.
Amint távol van kelet nyugattól: eltávolította tőlünk bűntetteinket.
13 Like as a father pitieth [his] children, [so] the LORD pitieth them that fear him.
Amint atya irgalmaz gyermekeinek, irgalmazott az Örökkévaló az ő tisztelőinek.
14 For he knoweth our frame; he remembereth that we [are] dust.
Mert ő ismeri hajlamunkat, emlékezik rá, hogy por vagyunk.
15 [As for] man, his days [are] as grass: as a flower of the field, so he flourisheth.
Halandónak akár fű a napjai, mint a mező virága úgy virágzik;
16 For the wind passeth over it, and it is gone; and its place shall know it no more.
mert szél vonult el rajta s nincsen, s nem ismeri őt többé a helye.
17 But the mercy of the LORD is from everlasting to everlasting upon them that fear him, and his righteousness to children's children;
De az Örökkévaló szeretete öröktől-örökké van tisztelői fölött, s igazsága jut gyermekeik gyermekeinek:
18 To such as keep his covenant, and to those that remember his commandments to do them.
azoknak kik szövetségét megőrzik s megemlékeznek rendeleteiről, hogy megtegyék.
19 The LORD hath prepared his throne in the heavens; and his kingdom ruleth over all.
Az Örökkévaló az égben szilárdította meg trónját és királysága a mindenségen uralkodik.
20 Bless the LORD, ye his angels, that excel in strength, that do his commandments, hearkening to the voice of his word.
Áldjátok az Örökkévalót, ti angyalai, ti hatalmas erejűek, akik végezitek igéjét, hallgatván igéjének szavára!
21 Bless ye the LORD, all [ye] his hosts; [ye] ministers of his, that do his pleasure.
Áldjátok az Örökkévalót mind a seregei, szolgálattevői ti, akaratának végzői!
22 Bless the LORD, all his works in all places of his dominion: bless the LORD, O my soul.
Áldjátok az Örökkévalót, mind a művei ti, uralmának minden helyein! Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót!