John 10
1 Verily, verily, I say to you, He that entereth not by the door into the sheep-fold, but climbeth up some other way, the same is a thief and a robber.
Bizony, bizony mondom néktek: A ki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másunnan hág be, tolvaj az és rabló.
2 But he that entereth by the door, is the shepherd of the sheep.
A ki pedig az ajtón megy be, a juhok pásztora az.
3 To him the porter openeth; and the sheep hear his voice: and he calleth his own sheep by name, and leadeth them out.
Ennek az ajtónálló ajtót nyit; és a juhok hallgatnak annak szavára; és a maga juhait nevökön szólítja, és kivezeti őket.
4 And when he putteth forth his own sheep, he goeth before them, and the sheep follow him: for they know his voice.
És mikor kiereszti az ő juhait, előttök megy; és a juhok követik őt, mert ismerik az ő hangját.
5 And a stranger will they not follow, but will flee from him: for they know not the voice of strangers.
Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak attól: mert nem ismerik az idegenek hangját.
6 This parable spoke Jesus to them: but they understood not what things they were which he spoke to them.
Ezt a példázatot mondá nékik Jézus; de ők nem értették, mi az, a mit szól vala nékik.
7 Then said Jesus to them again, Verily, verily, I say to you, I am the door of the sheep.
Újra monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek, hogy én vagyok a juhoknak ajtaja.
8 All that ever came before me are thieves and robbers: but the sheep did not hear them.
Mindazok, a kik előttem jöttek, tolvajok és rablók: de nem hallgattak rájok a juhok.
9 I am the door: by me if any man shall enter he shall be saved, and shall go in and out, and find pasture.
Én vagyok az ajtó: ha valaki én rajtam megy be, megtartatik és bejár és kijár majd, és legelőt talál.
10 The thief cometh not, but to steal, and to kill, and to destroy: I am come that they may have life, and that they may have [it] more abundantly.
A tolvaj nem egyébért jő, hanem hogy lopjon és öljön és pusztítson; én azért jöttem, hogy életök legyen, és bővölködjenek.
11 I am the good shepherd: the good shepherd giveth his life for the sheep.
Én vagyok a jó pásztor: a jó pásztor életét adja a juhokért.
12 But he that is a hireling, and not the shepherd, whose own the sheep are not, seeth the wolf coming, and leaveth the sheep, and fleeth, and the wolf catcheth them, and scattereth the sheep.
A béres pedig és a ki nem pásztor, a kinek a juhok nem tulajdonai, látja a farkast jőni, és elhagyja a juhokat, és elfut: és a farkas elragadozza azokat, és elszéleszti a juhokat.
13 The hireling fleeth, because he is a hireling, and careth not for the sheep.
A béres pedig azért fut el, mert béres, és nincs gondja a juhokra.
14 I am the good shepherd, and know my [sheep], and am known by mine.
Én vagyok a jó pásztor; és ismerem az enyéimet, és engem is ismernek az enyéim,
15 As the Father knoweth me, even so I know the Father: and I lay down my life for the sheep.
A miként ismer engem az Atya, és én is ismerem az Atyát; és életemet adom a juhokért.
16 And other sheep I have which are not of this fold: them also I must bring, and they shall hear my voice; and there shall be one fold, [and] one shepherd.
Más juhaim is vannak nékem, a melyek nem ebből az akolból valók: azokat is elő kell hoznom, és hallgatnak majd az én szómra; és lészen egy akol és egy pásztor.
17 Therefore doth my Father love me, because I lay down my life, that I may take it again.
Azért szeret engem az Atya, mert én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem azt.
18 No man taketh it from me, but I lay it down of myself. I have power to lay it down, and I have power to take it again. This commandment have I received from my Father.
Senki sem veszi azt el én tőlem, hanem én teszem le azt én magamtól. Van hatalmam letenni azt, és van hatalmam ismét felvenni azt. Ezt a parancsolatot vettem az én Atyámtól.
19 There was a division therefore again among the Jews for these sayings.
Újra hasonlás lőn a zsidók között e beszédek miatt.
20 And many of them said, He hath a demon, and is insane; why hear ye him?
És sokan mondják vala közülök: Ördög van benne és bolondozik, mit hallgattok reá?
21 Others said, These are not the words of him that hath a demon. Can a demon open the eyes of the blind?
Mások mondának: Ezek nem ördöngősnek beszédei. Vajjon az ördög megnyithatja-é a vakok szemeit?
22 And it was at Jerusalem the feast of the dedication, and it was winter.
Lőn pedig Jeruzsálemben a templomszentelés ünnepe: és tél vala;
23 And Jesus walked in the temple in Solomon's porch.
És Jézus a templomban, a Salamon tornáczában jár vala.
24 Then came the Jews around him, and said to him, How long dost thou make us to doubt? If thou art the Christ, tell us plainly.
Körülvevék azért őt a zsidók, és mondának néki: Meddig tartasz még bizonytalanságban bennünket? Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nékünk nyilván!
25 Jesus answered them, I told you, and ye believed not: the works that I did in my Father's name, they testify concerning me.
Felele nékik Jézus: Megmondtam néktek, és nem hiszitek: a cselekedetek, a melyeket én cselekszem az én Atyám nevében, azok tesznek bizonyságot rólam.
26 But ye believe not, because ye are not of my sheep, as I said to you.
De ti nem hisztek, mert ti nem az én juhaim közül vagytok. A mint megmondtam néktek:
27 My sheep hear my voice, and I know them, and they follow me:
Az én juhaim hallják az én szómat, és én ismerem őket, és követnek engem:
29 My Father, who gave [them to] me, is greater than all; and none is able to pluck [them] out of my Father's hand.
Az én Atyám, a ki azokat adta nékem, nagyobb mindeneknél; és senki sem ragadhatja ki azokat az én Atyámnak kezéből.
30 I and [my] Father are one.
Én és az Atya egy vagyunk.
31 Then the Jews took up stones again to stone him.
Ismét köveket ragadának azért a zsidók, hogy megkövezzék őt.
32 Jesus answered them, Many good works have I shown you from my Father; for which of those works do ye stone me?
Felele nékik Jézus: Sok jó dolgot mutattam néktek az én Atyámtól; azok közül melyik dologért köveztek meg engem?
33 The Jews answered him, saying, For a good work we stone thee not; but for blasphemy, and because that thou, being a man, makest thyself God.
Felelének néki a zsidók, mondván: Jó dologért nem kövezünk meg téged, hanem káromlásért, tudniillik, hogy te ember létedre Istenné teszed magadat.
34 Jesus answered them, Is it not written in your law, I said, Ye are gods?
Felele nékik Jézus: Nincs-é megírva a ti törvényetekben: Én mondám: Istenek vagytok?
35 If he called them gods, to whom the word of God came, and the scripture cannot be broken;
Ha azokat isteneknek mondá, a kikhez az Isten beszéde lőn (és az írás fel nem bontható),
36 Say ye of him, whom the Father hath sanctified, and sent into the world, Thou blasphemest; because I said, I am the Son of God?
Arról mondjátok-é ti, a kit az Atya megszentelt és elküldött e világra: Káromlást szólsz; mivelhogy azt mondám: Az Isten Fia vagyok?!
37 If I do not the works of my Father, believe me not.
Ha az én Atyám dolgait nem cselekszem, ne higyjetek nékem;
38 But if I do, though ye believe not me, believe the works: that ye may know and believe that the Father [is] in me, and I in him.
Ha pedig azokat cselekszem, ha nékem nem hisztek is, higyjetek a cselekedeteknek: hogy megtudjátok és elhigyjétek, hogy az Atya én bennem van, és én ő benne vagyok.
39 Therefore they sought again to take him; but he escaped from their hand,
Ismét meg akarák azért őt fogni; de kiméne az ő kezökből.
40 And went again beyond Jordan, into the place where John at first baptized; and there he abode.
És újra elméne túl a Jordánon, arra a helyre, a hol János először keresztelt vala; és ott marada.
41 And many resorted to him, and said, John performed no miracle; but all things that John spoke of this man were true.
És sokan menének ő hozzá és mondják vala, hogy: János nem tett ugyan semmi csodát; de mindaz, a mit János e felől mondott, igaz vala.
42 And many believed on him there.
És sokan hivének ott ő benne.
