< Genesis 29 >
1 Then Jacob went on his journey, and came into the land of the people of the east.
Jákób azután lábára kelvén, elméne a napkeletre lakók földére.
2 And he looked, and behold, a well in the field, and lo, there [were] three flocks of sheep lying by it; for out of that well they watered the flocks: and a great stone [was] upon the well's mouth.
És látá, hogy ímé egy kút van a mezőben, és hogy ott három falka juh hever vala. Mert abból a kútból itatják vala a nyájakat; de a kútnak száján nagy kő vala:
3 And thither were all the flocks gathered: and they rolled the stone from the well's mouth and watered the sheep, and put the stone again upon the well's mouth in its place.
Mikor pedig ott valamennyi nyáj összeverődik, elgördítik a követ a kút szájáról és megitatják a juhokat s ismét helyére teszik a követ, a kút szájára.
4 And Jacob said to them, My brethren, whence [are] ye? And they said, We [are] from Haran.
És monda nékik Jákób: Honnan valók vagytok atyámfiai? És mondának: Háránból valók vagyunk.
5 And he said to them, Know ye Laban the son of Nahor? and they said, We know [him].
És monda nékik: Ismeritek-é Lábánt, a Nákhor fiát? s azok felelének: Ismerjük.
6 And he said to them, [Is] he well? And they said, [He is] well: and behold, Rachel his daughter cometh with the sheep.
Azután monda nékik: Egészségben van-é? s azok mondának: Egészségben van, és az ő leánya Rákhel ímhol jő a juhokkal.
7 And he said, Lo, [it is] yet high day, neither [is it] time that the cattle should be collected: water ye the sheep, and go [and] feed [them].
És monda Jákób: Ímé még nagy fenn van a nap, nincs ideje hogy betereljék a marhát: itassátok meg a juhokat, és menjetek, legeltessetek.
8 And they said, We cannot, until all the flocks are collected, and [till] they roll the stone from the well's mouth; then we water the sheep.
Azok pedig felelének: Nem tehetjük míg valamennyi nyáj össze nem verődik, és el nem gördítik a követ a kút szájáról, hogy megitathassuk a juhokat.
9 And while he was yet speaking with them, Rachel came with her father's sheep: for she kept them.
Még beszélget vala velők, mikor megérkezék Rákhel az ő atyja juhaival, melyeket legeltet vala.
10 And it came to pass, when Jacob saw Rachel, the daughter of Laban his mother's brother, and the sheep of Laban his mother's brother; that Jacob went near, and rolled the stone from the well's mouth, and watered the flock of Laban his mother's brother.
S lőn, a mint meglátá Jákób Rákhelt, Lábánnak az ő anyja bátyjának leányát, és Lábánnak az ő anyja bátyjának juhait, odalépett Jákób és elgördíté a követ a kút szájáról, és megitatá Lábánnak az ő anyja bátyjának juhait.
11 And Jacob kissed Rachel, and lifted up his voice, and wept.
És megcsókolá Jákób Rákhelt, és nagy felszóval síra.
12 And Jacob told Rachel that he [was] her father's brother, and that he [was] Rebekah's son; and she ran and told her father.
S elbeszélé Jákób Rákhelnek, hogy ő az ő atyjának rokona és hogy Rebekának fia. Ez pedig elfuta, és megmondá az ő atyjának.
13 And it came to pass when Laban heard the tidings of Jacob his sister's son, that he ran to meet him, and embraced him, and kissed him, and brought him to his house. And he told Laban all these things.
És lőn mikor Lábán Jákóbnak, az ő húga fiának hírét hallá, eleibe futa, megölelé és megcsókolá őt, és bevivé az ő házába, és az mindeneket elbeszéle Lábánnak.
14 And Laban said to him, Surely thou [art] my bone and my flesh: and he abode with him the space of a month.
És monda néki Lábán: Bizony én csontom és testem vagy te! És nála lakék egy hónapig,
15 And Laban said to Jacob, Because thou [art] my brother, shouldest thou therefore serve me for naught? tell me, what [shall] thy wages [be]?
És monda Lábán Jákóbnak: Avagy ingyen szolgálj-é engem azért, hogy atyámfia vagy? Mondd meg nékem, mi legyen a béred?
16 And Laban had two daughters: the name of the elder [was] Leah, and the name of the younger [was] Rachel.
Vala pedig Lábánnak két leánya: a nagyobbiknak neve Lea, a kisebbiknek neve Rákhel.
17 Leah [was] tender-eyed, but Rachel was beautiful and well-favored.
Leának pedig gyenge szemei valának, de Rákhel szép termetű és szép tekintetű vala.
18 And Jacob loved Rachel; and said, I will serve thee seven years for Rachel thy younger daughter.
Megszereti vala azért Jákób Rákhelt, és monda: Szolgállak téged hét esztendeig Rákhelért, a te kisebbik leányodért.
19 And Laban said, [It is] better that I give her to thee, than that I should give her to another man: abide with me.
És monda Lábán: Jobb néked adnom őt, hogysem másnak adjam őt, maradj én nálam.
20 And Jacob served seven years for Rachel; and they seemed to him [but] a few days, for the love he had to her.
Szolgála tehát Jákób Rákhelért hét esztendeig, s csak néhány napnak tetszék az neki, annyira szereti vala őt.
21 And Jacob said to Laban, Give [me] my wife (for my days are fulfilled) that I may go in to her.
És monda Jákób Lábánnak: Add meg nékem az én feleségemet: mert az én időm kitelt, hadd menjek be hozzá.
22 And Laban assembled all the men of the place, and made a feast.
És begyűjté Lábán annak a helynek minden népét, és szerze lakodalmat.
23 And it came to pass in the evening, that he took Leah his daughter, and brought her to him; and he went in to her.
Estve pedig vevé az ő leányát Leát, és bevivé hozzá, a ki beméne ő hozzá.
24 And Laban gave to his daughter Leah, Zilpah his maid [for] a handmaid.
És Lábán az ő szolgálóját Zilpát, szolgálóul adá az ő leányának Leának.
25 And it came to pass, that in the morning, behold, it [was] Leah: and he said to Laban, What [is] this thou hast done to me? did I not serve with thee for Rachel? why then hast thou deceived me?
És reggelre kelve: Ímé ez Lea! Monda azért Lábánnak: Mit cselekedtél én velem? Avagy nem Rákhelért szolgáltalak-é én tégedet? Miért csaltál meg engem?
26 And Laban said, it must not be so done in our country, to give the younger before the first-born.
Lábán pedig monda: Nem szokás nálunk, hogy a kisebbiket oda adják a nagyobbik előtt.
27 Fulfill her week, and we will give thee this also, for the service which thou shalt serve with me yet seven other years.
Töltsd ki ennek hetét, azután amazt is néked adjuk a szolgálatért, melylyel majd szolgálsz nálam még más hét esztendeig.
28 And Jacob did so, and fulfilled her week: and he gave him Rachel, his daughter, for a wife also.
Jákób tehát aképen cselekedék, kitölté azt a hetet; ez pedig néki adá Rákhelt, az ő leányát feleségűl.
29 And Laban gave to Rachel, his daughter, Bilhah, his handmaid, to be her maid.
És adá Lábán az ő leányának Rákhelnek, az ő szolgálóját Bilhát, hogy néki szolgálója legyen.
30 And he went in also to Rachel, and he loved also Rachel more than Leah, and served with him yet seven other years.
És beméne Rákhelhez is, és inkább szereté Rákhelt, hogysem Leát és szolgála ő nála még más hét esztendeig.
31 And when the LORD saw that Leah [was] hated, he made her fruitful: but Rachel [was] barren.
És meglátá az Úr Lea megvetett voltát, és megnyitá annak méhét. Rákhel pedig magtalan vala.
32 And Leah conceived, and bore a son, and she called his name Reuben: for she said, Surely the LORD hath looked upon my affliction; now therefore my husband will love me.
Fogada azért Lea az ő méhében és szűle fiat, és nevezé nevét Rúbennek, mert azt mondja vala: Meglátta az Úr az én nyomorúságomat; most már szeretni fog engem az én férjem.
33 And she conceived again, and bore a son; and said, Because the LORD hath heard that I [was] hated, he hath therefore given me this [son] also: and she called his name Simeon.
Azután ismét teherbe esék és szűle fiat, és monda: Mivelhogy meghallotta az Úr megvetett voltomat, azért adta nékem ezt is; és nevezé nevét Simeonnak.
34 And she conceived again, and bore a son; and said, Now this time will my husband adhere to me, because I have borne him three sons: therefore was his name called Levi.
És megint teherbe esék és szűle fiat, és monda: Most már ragaszkodni fog hozzám az én férjem, mert három fiat szűltem néki; azért nevezé nevét Lévinek.
35 And she conceived again, and bore a son: and she said, Now will I praise the LORD: therefore she called his name Judah, and left bearing.
És ismét teherbe esék, és fiat szűle és mondá: Most már hálákat adok az Úrnak; azért nevezé nevét Júdának, és megszűnék a szűléstől.