Psalms 74
1 Maschil of Asaph. O God, why hast thou cast us off for ever? why doth thy anger smoke against the sheep of thy pasture?
Oktató dal. Ászáftól. Miért vetettél el, Isten, mindenkorra, füstöl haragod legelőd juhai ellen?
2 Remember thy congregation, which thou hast purchased of old; the rod of thy inheritance, which thou hast redeemed; this mount Zion, in which thou hast dwelt.
Emlékezzél meg községedről, melyet szereztél hajdanában, örökséged törzséről, melyet megváltottál; Czión hegyéről, a melyen lakoztál!
3 Lift up thy feet to the perpetual desolations; even all that the enemy hath done wickedly in the sanctuary.
Emeld lépteidet az örök romok felé; mindenképen rombolt az ellenség a szentélyben.
4 Thy enemies roar in the midst of thy congregations; they set up their banners for signs.
Ordítottak szorongatóid gyülekezőhelyed belsejében, tették az ő jeleiket jelekké.
5 A man was famous according as he had lifted up axes upon the thick trees.
Úgy tünik föl, mint a ki fölfelé viszi a fák sűrűjébe a fejszéket;
6 But now they break down its carved work at once with axes and hammers.
s most faragványait egyaránt baltákkal és csákányokkal leütik.
7 They have cast fire into thy sanctuary, they have defiled by casting down the dwelling place of thy name to the ground.
Tűzbe borították szentélyedet, földig szentségtelenítotték meg neved hajlékát.
8 They said in their hearts, Let us destroy them together: they have burned up all the synagogues of God in the land.
Mondták szivükben: Nyomjuk el egyaránt! Elégették Istennek mind a gyülekező helyeit az országban.
9 We see not our signs: there is no more any prophet: neither is there among us any that knoweth how long.
Jeleinket nem láttuk, nincs többé próféta és nálunk senki sincs, a ki tudná, meddig?
10 O God, how long shall the adversary reproach? shall the enemy blaspheme thy name for ever?
Meddig, oh Isten, gyaláz a szorongató, káromolja az ellenség nevedet mindétig?
11 Why withdrawest thou thy hand, even thy right hand? pluck it out of thy bosom.
Mért vonod vissza kezedet s jobbodat? Húzd ki öledből, semmisíts!
12 For God is my King of old, working salvation in the midst of the earth.
Hiszen Isten a királyom hajdantól fogva, ki segítséget mível a földön.
13 Thou didst divide the sea by thy strength: thou didst break the heads of the dragons in the waters.
Te szétmorzsoltad erőddel a tengert, összetörted a szörnyetegek fejeit a vize-ken;
14 Thou didst break the head of leviathan in pieces, and didst give him to be food to the people inhabiting the wilderness.
te szétzúztad a leviátán fejeit, adod eledelül a pusztalakók népének;
15 Thou didst cleave the fountain and the flood: thou didst dry up mighty rivers.
te hasítottál forrást és patakot, te kiszárítottál tartós folyamokat.
16 The day is thine, the night also is thine: thou hast prepared the light and the sun.
Tied a nappal, tied az éjjel is, te készítottél világítót és napot;
17 Thou hast set all the borders of the earth: thou hast made summer and winter.
te megállapítottad mind a föld határait, nyár és tél, te alkottad őket.
18 Remember this, the enemy hath reproached, O LORD, and the foolish people have blasphemed thy name.
Emlékezzél meg erről: ellenség gyalázta az Örökkévalót és aljas nép káromolta nevedet.
19 O deliver not the soul of thy turtledove to the multitude of the wicked: forget not the congregation of thy poor for ever.
Ne add a vadnak gerliczéd lelkét, szegényeid életét ne felejtsd el mindenkorra.
20 Have respect to the covenant: for the dark places of the earth are full of the habitations of cruelty.
Tekints a szövetségre; mert megteltek az ország sötét helyei erőszak tanyáival.
21 O let not the oppressed return ashamed: let the poor and needy praise thy name.
Ne térjen vissza megszégyenülten az elnyomott, szegény és szűkölködő dicsérjék nevedet!
22 Arise, O God, plead thy own cause: remember how the foolish man reproacheth thee daily.
Kelj föl, Ieten, vidd ügyedet, emlékezzél gyalázásodról az aljas részéről egész nap.
23 Forget not the voice of thy enemies: the tumult of those that rise against thee increaseth continually.
Ne felejtsd el szorongatóid hangját, támadóid zajongását, mely folyton felszáll!
