John 5
1 After this there was a feast of the Jews; and Jesus went up to Jerusalem.
Ezek után ünnepük volt a zsidóknak, és felment Jézus Jeruzsálembe.
2 Now there is at Jerusalem by the sheep market a pool, which is called in the Hebrew tongue Bethesda, having five porches.
Van pedig Jeruzsálemben a Juh-kapunál egy tó, amelyet héberül Betesdának neveznek. Öt tornáca van.
3 In these lay a great multitude of sick people, blind, lame, withered, waiting for the moving of the water.
Ezekben feküdtek a betegek, vakok, sánták, sorvadásosak nagy sokasága, várva a víznek megmozdulását.
4 For an angel went down at a certain season into the pool, and troubled the water: whoever then first after the troubling of the water stepped in was healed of whatever disease he had.
Mert időnként angyal szállt a tóra, és felkavarta a vizet: aki pedig először lépett bele a víz felkavarása után, meggyógyult, akármilyen betegségben volt.
5 And a certain man was there, who had an infirmity thirty and eight years.
Volt pedig ott egy ember, aki harmincnyolc esztendőt töltött betegségében.
6 When Jesus saw him lying there, and knew that he had been now a long time in that case, he saith to him, Wilt thou be healed?
Amint látta Jézus, hogy ott fekszik, és megtudta, hogy már sok idő óta úgy van, ezt mondta neki: „Akarsz-e meggyógyulni?“
7 The impotent man answered him, Sir, I have no man, when the water is troubled, to put me into the pool: but while I am coming, another steppeth down before me.
A beteg ezt felelte: „Uram, nincs emberem, hogy amikor a víz felkavarodik, bevigyen engem a tóba, és mire én odaérek, más lép be előttem.“
8 Jesus saith to him, Rise, take up thy bed, and walk.
Mondta neki Jézus: „Kelj fel, vedd fel az ágyadat, és járj!“
9 And immediately the man was healed, and took up his bed, and walked: and on the same day was the sabbath.
És azonnal meggyógyult az ember, és felvette ágyát, és járt. Aznap pedig szombat volt.
10 The Jews therefore said to him that was cured, It is the sabbath: it is not lawful for thee to carry thy bed.
A zsidók pedig ezt mondták a meggyógyultnak: „Szombat van, nem szabad neked az ágyadat hordanod!“
11 He answered them, He that healed me, the same said to me, Take up thy bed, and walk.
Ő ezt felelte nekik: „Aki meggyógyított engem, az mondta nekem: Vedd fel az ágyadat, és járj!“
12 Then they asked him, What man is that who said to thee, Take up thy bed, and walk?
Megkérdezték tőle: „Ki az az ember, aki ezt mondta neked: Vedd fel az ágyadat, és járj?“
13 And he that was healed knew not who it was: for Jesus had withdrawn himself, a multitude being in that place.
A meggyógyult pedig nem tudta, hogy ki az, mert Jézus félrevonult, mert sokaság volt azon a helyen.
14 Afterward Jesus findeth him in the temple, and said to him, Behold, thou art cured: sin no more, lest a worse thing come to thee.
Ezek után Jézus találkozott vele a templomban, és mondta neki: „Íme, meggyógyultál, többé ne vétkezzél, hogy rosszabbul ne legyen dolgod!“
15 The man departed, and told the Jews that it was Jesus, who had healed him.
Elment az az ember, és hírül adta a zsidóknak, hogy Jézus az, aki őt meggyógyította.
16 And therefore the Jews persecuted Jesus, and sought to slay him, because he had done these things on the sabbath.
Emiatt üldözőbe vették a zsidók Jézust, és meg akarták őt ölni, hogy ezeket művelte szombaton.
17 But Jesus answered them, My Father worketh until now, and I work.
Jézus pedig felelte nekik: „Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom.“
18 Therefore the Jews sought the more to kill him, because he not only had broken the sabbath, but said also that God was his Father, making himself equal with God.
Emiatt aztán még inkább meg akarták őt ölni a zsidók, mivel nemcsak a szombatot törte meg, hanem az Istent is saját Atyjának mondta, egyenlővé téve magát az Istennel.
19 Then answered Jesus and said to them, Verily, verily, I say to you, The Son can do nothing by himself, but what he seeth the Father do: for whatever he doeth, these also doeth the Son likewise.
Jézus ezt felelte nekik: „Bizony, bizony mondom néktek: a Fiú semmit sem tehet önmagától, csak ha látja cselekedni az Atyát, mert amiket ő cselekszik, ugyanazokat hasonlatosképpen a Fiú is cselekszi.
20 For the Father loveth the Son, and showeth him all things that himself doeth: and he will show him greater works than these, that ye may marvel.
Mert az Atya szereti a Fiút, és mindent megmutat neki, amiket ő maga cselekszik, és ezeknél nagyobb dolgokat is mutat majd neki, hogy ti csodálkozzatok.
21 For as the Father raiseth the dead, and giveth life to them; even so the Son giveth life to whom he will.
Mert amint az Atya feltámasztja a halottakat és megeleveníti, úgy a Fiú is akiket akar, megelevenít.
22 For the Father judgeth no man, but hath committed all judgment to the Son:
Mert az Atya nem ítél senkit, hanem az ítéletet egészen a Fiúnak adta,
23 That all men should honour the Son, even as they honour the Father. He that honoureth not the Son honoureth not the Father who hath sent him.
hogy mindenki úgy tisztelje a Fiút, miként tisztelik az Atyát. Aki nem tiszteli a Fiút, nem tiszteli az Atyát, aki elküldte őt.
24 Verily, verily, I say to you, He that heareth my word, and believeth on him that sent me, hath everlasting life, and shall not come into condemnation; but hath passed from death to life. (aiōnios g166)
Bizony, bizony mondom néktek, hogy aki az én beszédemet hallja, és hisz annak, aki engem elküldött, örök élete van, és nem megy a kárhozatra, hanem átment a halálból az életre. (aiōnios g166)
25 Verily, verily, I say to you, The hour is coming, and now is, when the dead shall hear the voice of the Son of God: and they that hear shall live.
Bizony, bizony mondom néktek, hogy eljön az idő, és az most van, amikor a halottak hallják az Isten Fiának szavát, és akik hallják, élnek.
26 For as the Father hath life in himself; so hath he given to the Son to have life in himself;
Mert amiként az Atyának élete van önmagában, akként adta a Fiúnak is, hogy élete legyen önmagában:
27 And hath given him authority to execute judgment also, because he is the Son of man.
És hatalmat adott neki az ítélettételre is, mert ő az Emberfia.
28 Marvel not at this: for the hour is coming, in which all that are in the graves shall hear his voice,
Ne csodálkozzatok ezen: mert eljön az óra, amelyben mindazok, akik a koporsókban vannak, meghallják az ő szavát,
29 And shall come forth; they that have done good, to the resurrection of life; and they that have done evil, to the resurrection of damnation.
és kijönnek. Akik a jót cselekedték, az életre támadnak fel, akik pedig a gonoszt művelték, a kárhozatra támadnak fel.
30 I can of my own self do nothing: as I hear, I judge: and my judgment is just; because I seek not my own will, but the will of the Father who hath sent me.
Én semmit sem cselekedhetem magamtól, amint hallok, úgy ítélek, és az én ítéletem igazságos, mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, aki elküldött engem, az Atyáét.
31 If I bear witness concerning myself, my witness is not true.
„Ha én teszek bizonyságot magamról, az én bizonyságtételem nem igaz.
32 There is another that beareth witness concerning me; and I know that the witness which he witnesseth concerning me is true.
Más az, aki bizonyságot tesz rólam, és tudom, hogy igaz az a bizonyságtétel, amellyel bizonyságot tesz rólam.
33 Ye sent to John, and he bore witness to the truth.
Ti elküldtetek Jánoshoz, és bizonyságot tett az igazságról.
34 But I receive not testimony from man: but these things I say, that ye may be saved.
De én nem embertől nyerem a bizonyságtételt, hanem ezeket azért mondom, hogy ti megtartassatok.
35 He was a burning and a shining light: and ye were willing for a season to rejoice in his light.
Ő az égő és fénylő szövétnek volt, ti pedig csak egy ideig akartatok örvendezni az ő világosságában.
36 But I have greater witness than that of John: for the works which the Father hath given me to finish, the same works that I do, bear witness concerning me, that the Father hath sent me.
De nekem nagyobb bizonyságom van Jánosénál: mert azok a dolgok, amelyeket rám bízott az Atya, hogy elvégezzem azokat, azok a dolgok, amelyeket én cselekszem, azok tesznek bizonyságot rólam, hogy az Atya küldött engem.
37 And the Father himself, who hath sent me, hath borne witness concerning me. Ye have neither heard his voice at any time, nor seen his shape.
Aki elküldött engem, maga az Atya is bizonyságot tett rólam. Sem hangját nem hallottátok soha, sem ábrázatát nem láttátok.
38 And ye have not his word abiding in you: for whom he hath sent, him ye believe not.
Az ő igéje sincs maradandóan bennetek: mert akit ő elküldött, ti annak nem hisztek.
39 Search the scriptures; for in them ye think ye have eternal life: and they are they which testify of me. (aiōnios g166)
Tudakozzátok az Írásokat, mert azt hiszitek, hogy azokban van a ti örök életetek, és ezek azok, amelyek bizonyságot tesznek rólam, (aiōnios g166)
40 And ye will not come to me, that ye may have life.
és nem akartok hozzám jönni, hogy életetek legyen!
41 I receive not honour from men.
Dicsőséget emberektől nem nyerek.
42 But I know you, that ye have not the love of God in you.
De ismerlek benneteket, hogy az Istennek szeretete nincs meg bennetek:
43 I am come in my Father’s name, and ye receive me not: if another shall come in his own name, him ye will receive.
Én az én Atyám nevében jöttem, és nem fogadtatok be engem, ha más jönne a maga nevében, azt befogadnátok.
44 How can ye believe, who receive honour one from another, and seek not the honour that cometh from God only?
Mi módon hihettek ti, akik egymástól nyertek dicsőséget, és azt a dicsőséget nem keresitek, amely az egy Istentől van?
45 Do not think that I will accuse you to the Father: there is one that accuseth you, even Moses, in whom ye trust.
Ne állítsátok, hogy én vádollak majd benneteket az Atyánál, van, aki vádol titeket, Mózes, akiben ti reménykedtetek.
46 For had ye believed Moses, ye would have believed me: for he wrote concerning me.
Mert ha hinnétek Mózesnek, nekem is hinnétek, mert rólam írt ő.
47 But if ye believe not his writings, how shall ye believe my words?
Ha pedig az ő Írásainak nem hisztek, mi módon hisztek az én beszédeimnek?“
