< Proverbs 1 >
1 The proverbs of Solomon son of David, the king of Israel.
Példabeszédei Salamonnak, Dávid fiának, Izraél királyának.
2 These proverbs are to teach wisdom and instruction, to teach words of insight,
Hogy tudjunk bölcsességet és oktatást, hogy értsük az értelmesség mondásait;
3 that you may receive instruction in order to live by doing what is right, just, and fair.
hogy elfogadjunk belátásra való oktatást, igazságot, jogot és egyenességet;
4 These proverbs are also to give wisdom to the naive, and to give knowledge and discretion to young people.
hogy adjanak az együgyűeknek okosságot, az ifjúnak tudást és meggondolást;
5 Let wise people listen and increase their learning, and let discerning people get guidance,
hallja a bölcs s gyarapodjék tanulságban, s az értelmes útmutatást szerezzen;
6 to understand proverbs, sayings, and words of wise people and their riddles.
hogy értsünk példázatot s ékes beszédet, bölcsek szavait és rejtvényeiket.
7 The fear of Yahweh is the beginning of knowledge— fools despise wisdom and instruction.
Istenfélelem a tudás kezdete; bölcsességet és oktatást az oktalanok megvetnek.
8 My son, hear the instruction of your father and do not lay aside the rules of your mother;
Halljad, fiam, atyád oktatását és el ne hagyjad anyád tanítását;
9 they will be a graceful wreath for your head and pendants hanging from your neck.
mert kecses füzér azok fejednek és díszláncz a te nyakadnak.
10 My son, if sinners try to entice you into their sin, refuse to follow them.
Fiam, ha téged vétkesek csábítanak, ne engedj!
11 If they say, “Come with us, let us lie in wait for blood, let us hide and attack innocent people for no reason.
Ha azt mondják: jer velünk, leselkedjünk vérre, ólálkodjunk ártatlanra ok nélkül;
12 Let us swallow them up alive, like Sheol takes away those who are healthy, and make them like those who fall into the pit. (Sheol )
nyeljük el őket elevenen, mint az alvilág és egészen, mint a verembe szállókat; (Sheol )
13 We shall find all kinds of valuable things; we will fill our houses with what we steal from others.
mindenféle drága vagyont találunk, megtöltjük házainkat zsákmánnyal;
14 Throw in your lot with us; we will all have one purse together.”
sorsodat veted közöttünk, egy zacskónk lesz mindnyájunknak:
15 My son, do not walk down that road with them; do not let your foot touch where they walk;
fiam, ne járj az úton velük, tartsd vissza lábadat ösvényüktől;
16 their feet run to evil and they hurry to shed blood.
mert lábaik rosszra futnak, és sietnek vért ontani.
17 For it is useless to spread the net in the sight of any bird.
Hisz hiába van kivetve a háló minden szárnyas szemei előtt.
18 These men lie in wait for their own blood— they set an ambush for their own lives.
Ők pedig a maguk vérére leselkednek, a maguk lelkére ólálkodnak.
19 So are the ways of everyone who gains riches by injustice; unjust gain takes away the lives of those who hold on to it.
Ilyenek útjai mindenkinek, ki nyerészkedést űz: gazdájának lelkét veszi az el.
20 Wisdom cries aloud in the street, she raises her voice in the open places;
Bölcsesség az utczán megszólal, a piaczokon hallatja hangját;
21 at the head of the noisy streets she cries out, at the entrance of the city gates she speaks,
zajongó utczák sarkán hirdet, kapuk bejáratain, a városban mondja el mondásait:
22 “How long, you naive people, will you love being naive? How long, you mockers, will you delight in mockery, and how long, you fools, will you hate knowledge?
Meddig, együgyűek, szeretitek az együgyűséget, s kívánják meg a csúfolók a csúfolást, és gyűlölik a balgák a tudást?
23 Pay attention to my correction; I will pour out my thoughts to you; I will make my words known to you.
Fordulnátok feddésemre! Íme, ömleszteném nektek szellememet, tudatnám veletek szavaimat.
24 I have called, and you have refused to listen; I reached out with my hand, but there was no one who paid attention.
Mivel hívtalak, de ti vonakodtatok, kinyújtottam kezemet, de senki sem figyelt,
25 But you have ignored all my instruction and paid no attention to my correction.
elvetettétek minden tanácsomat és feddésemnek nem engedtetek:
26 I will laugh at your calamity, I will mock you when the terror comes—
én is nevetek majd szerencsétlenségteken, gúnyolódom, mikor eljő rettegéstek,
27 when your fearful dread comes like a storm and disaster sweeps over you like a whirlwind, when distress and anguish come upon you.
mikor eljő mint zivatar a ti rettegéstek és szerencsétlenségtek mint szélvész érkezik, mikor jő reátok szorultság és szükség.
28 Then they will call upon me, and I will not answer; they will desperately call for me, but they will not find me.
Akkor hívnak majd engem, de nem felelek, keresnek engem, de nem találnak meg;
29 Because they hate knowledge and did not choose the fear of Yahweh,
mivelhogy gyűlölték a tudást a az istenfélelmet nem választották,
30 they would not follow my instruction, and they despised all my correction.
nem engedtek tanácsomnak, megvetették minden feddésemet.
31 They will eat the fruit of their ways, and with the fruit of their schemes they will be filled.
Egyenek hát az útjok gyümölcséből, s lakjanak jól a maguk tanácsaiból.
32 For the naive are killed when they turn away, and the indifference of fools will destroy them.
Mert az együgyűek megátalkodottsága megöli őket, s a balgák gondatlansága elveszti őket;
33 But whoever listens to me will live in safety and will rest secure with no fear of disaster.”
de a ki rám hallgat, bizton fog lakni s nyugodt lesz a veszedelem rettegésétől.