Micah 2
1 Woe to those who plan iniquity, to those who plan on their beds to do evil. In the morning light they do it because they have power.
Oh azok kik jogtalanságot gondolnak ki és rosszat cselekesznek fekvőhelyeiken; a reggel virradtakor megcselekszik, mert van rá mód a kezükben.
2 They desire fields and seize them; they desire houses and take them. They oppress a man and his house, a man and his inheritance.
Megkívánnak mezőket és elrabolják, házakat, és elveszik; kifosztják a férfit és házát, embert és birtokát.
3 Therefore Yahweh says this, “Look, I am about to bring disaster against this clan, from which you will not remove your necks. You will not walk arrogantly, for it will be an evil time.
Azért így szól az Örökkévaló: Íme én kigondolok a nemzetség ellen veszedelmet, a honnan nem mozdíthatjátok el a nyakatokat, és nem járhattok magasan, mert gonosz idő az.
4 In that day men will sing a song about you, and lament with a wailing lamentation. They will sing, 'We Israelites are completely ruined; Yahweh changes the territory of my people. How can he remove it from me? He portions out our fields to traitors!'”
Ama napon példázatot hangoztatnak rólatok: és jajgatnak jajgató jajgatással, mondván: Pusztítva pusztíttattunk el, népemnek osztályrészét másnak adja – mint mozdít el engem! – a hódítónak, ki mezőnket felosztja.
5 Therefore, you rich people will have no descendants to divide up the territory by lot in the assembly of Yahweh.
Azért nem lesz neked, ki mérőkötelet vet a sors útján az Örökkévalónak gyülekezetében!
6 “Do not prophesy,” they say. “They must not prophesy these things; reproaches must not come.”
Ne szónokoljatok! – szónokolják; ne szónokoljanak ezeknek, nem szűnik meg a gyalázkodás!
7 Should it really be said, house of Jacob, “Is the Spirit of Yahweh angry? Are these really his deeds?” Do not my words do good to anyone who walks uprightly?
Mily mondás, oh Jákób háza, vajon kifogyott-e az Örökkévaló türeleme, avagy ilyenek-e az ő cselekedetei? Nemde jót tesznek szavaim az egyenesen járóval.
8 Lately my people have risen up like an enemy. You strip the robe, the garment, from those who pass by unsuspectingly, as soldiers return from war to what they think is safety.
De népem ellenében ellenségül támadnak: felül a ruhán lehúzzátok a köpenyt azokról, kik bizton vonulnak, harczból visszatérve.
9 You drive the women belonging to my people from their pleasant houses; you take my blessing from their young children forever.
Népemnek asszonyait kiűzitek gyönyörködésük házából, kisdedeikről leszeditek az én ékességemet mindétig!
10 Get up and leave, for this is not a place where you can stay, because of its uncleanness; it is destroyed with complete destruction.
Keljetek föl s menjetek, mert nem ez a nyugalom, a rontó tisztátalanság, az iszonyú romlás miatt.
11 If someone comes to you in a spirit of falsehood and lies and says, “I will prophesy to you about wine and strong drink,” he would be considered to be a prophet for this people.
Ha valaki, ki széllel és hamissággal jár, azt hazudja szónokolok neked borról és részegítő italról, az lenne a népnek szónokklója.
12 I will surely assemble all of you, Jacob. I will surely gather the remnant of Israel. I will bring them together like sheep in a fold, like a flock in the midst of their pasture. There will be a loud noise because of the multitude of people.
Gyűjtve gyűjtelek, Jákób, egészen, összehozva összehozom Izraél maradékát, egyaránt ollyá teszem, mint az akol juhait, mint nyáj a legelőjén, zajongni fognak embertől.
13 Someone who breaks open their way for them will go ahead of them. They break through the gate and go out; their king will pass on before them. Yahweh will be at their head.
Haladt az úttörő előttük, áttörnek és elvonulnak, a kapun mentek ki; előttük vonult királyuk, az Örökkévaló élükön!
