Job 6
1 Then Job answered and said,
Felelt Jób és mondta:
2 “Oh, if only my anguish were weighed; if only all my calamity were laid in the balance!
Vajha mérve mérnék bosszúságomat a gyötrelmemet mérlegre vetnék egyaránt!
3 For now it would be heavier than the sand of the seas. That is why my words were reckless.
Mert most tengerek fövenyénél nehezebb, azért megzavarodtak szavaim.
4 For the arrows of the Almighty are in me, my spirit drinks up the poison; the terrors of God have arranged themselves in array against me.
Mert a Mindenható nyilai vannak bennem, a melyeknek mérgét lelkem issza; Isten ijedelmei sorakoznak ellenem.
5 Does the wild donkey bray in despair when he has grass? Or does the ox low in hunger when it has fodder?
Ordít-e a vadszamár a pázsiton, avagy bőg-e az ökör abraka mellett?
6 Can that which has no taste be eaten without salt? Or is there any taste in the white of an egg?
Ehető-e a mi ízetlen, só nélkül, avagy van-e íz a tojás fehérjében?
7 I refuse to touch them; they are like disgusting food to me.
Vonakodott hozzá nyúlni a lelkem; azok az én kórságos ételem.
8 Oh, that I might have my request; oh, that God would grant me the thing I long for:
Bárcsak beteljesednék kérésem s reményemet megadná Isten;
9 that it would please God to crush me once, that he would let loose his hand and cut me off from this life!
s tetszenék Istennek, hogy összezúzzon engem, megoldaná kezét, hogy véget vessen nekem!
10 May this still be my consolation— even if I exult in pain that does not lessen: that I have not denied the words of the Holy One.
Akkor volna még vigasztalásom – fölszökném kíméletlen fájdalomban – hogy nem tagadtam meg a Szentnek szavait.
11 What is my strength, that I should try to wait? What is my end, that I should prolong my life?
Mi az erőm, hogy várakozzam, s mi a végem, hogy türtessem magam?
12 Is my strength the strength of stones? Or is my flesh made of bronze?
Avagy kövek ereje-e az én erőm, vagy ércz az én húsom?
13 Is it not true that I have no help in myself, and that wisdom has been driven out of me?
Hiszen segítségem nincs bennem, és üdvösségem elutasíttatott tőlem.
14 To the person who is about to faint, faithfulness should be shown by his friend; even to him who forsakes the fear of the Almighty.
Az elcsüggedőt barátjától szeretet illeti, ha el is hagyja a Mindenható félelmét!
15 But my brothers have been as faithful to me as a desert streambed, as channels of water that pass away to nothing,
Testvéreim hűtelenek lettek mint a patak, mint a hogy medrükben a patakok eltűnnek.
16 which are darkened because of ice over them, and because of the snow that hides itself in them.
A melyek sötétlenek a jégtől, bennök rejtőzik el a hó;
17 When they thaw out, they vanish; when it is hot, they melt out of their place.
mikor hőség éri, megsemmisülnek, midőn meleg van, elenyésznek helyükből.
18 The caravans that travel by their way turn aside for water; they wander into barren land and then perish.
Kanyarodnak útjuk ösvényei, elhúzódnak a pusztaságban és elvesznek.
19 Caravans from Tema looked there, while companies of Sheba hoped in them.
Ide tekintettek Téma karavánjai, Sába vándorcsapatai reménykedtek bennük;
20 They were disappointed because they had been confident of finding water. They went there, but they were deceived.
megszégyenültek, hogy bíztak, elérkeztek odáig és elpirultak.
21 For now you friends are nothing to me; you see my dreadful situation and are afraid.
Mert most az övéi vagytok, láttok rettegést és féltek.
22 Did I say to you, 'Give something to me?' Or, 'Offer me a gift from your wealth?'
Hát mondtam-e: adjatok nékem, és vagyontokból vesztegetést ajáljatok értem,
23 Or, 'Save me from my adversary's hand?' Or, 'Ransom me from the hand of my oppressors?'
és szabadítsatok ki szorongatónak kezéből s zsarnokok kezétől váltsatok meg engem?
24 Teach me, and I will hold my peace; make me understand where I have been wrong.
Tanítsatok engem s én elhallgatok, és ha mit tévedtem, értessétek meg velem.
25 How painful are truthful words! But your arguments, how do they actually rebuke me?
Mi hathatósak az egyenes beszédek, de miképp fedne feddés, minő a tietek?
26 Do you plan to ignore my words, treating the words of a desperate man like the wind?
Szókat tekintetek-e feddésnek és szélnek az elcsüggedettnek beszédeit?
27 Indeed, you cast lots for a fatherless child, and haggle over your friend like merchandise.
Még árvának is nekiestek és áskálódtok barátotok ellen.
28 Now, therefore, please look at me, for surely I would not lie to your face.
Most hát egyezzetek bele, forduljatok felém, arczotokba vajon hazudom-e?
29 Relent, I beg you; let there be no injustice with you; Indeed, relent, for my cause is just.
Térjetek meg, kérlek, ne essék jogtalanság, igen, térjetek meg, folyton áll ebben az igazam!
30 Is there evil on my tongue? Cannot my mouth detect malicious things?
Van-e nyelvemen jogtalanság, avagy ínyem nem érezné-e a gyötrelmeket?
