Job 31
1 I have made a covenant with my eyes; how then should I look with desire on a virgin?
Szövetségre léptem szemeimmel, és hajadonra mit sem ügyeltem.
2 For what is the portion from God above, the inheritance from the Almighty on high?
És mi volt jutalmam Istentől felülről; vagy örökségem a Mindenhatótól a magasságból?
3 I used to think that calamity is for unrighteous people, and that disaster is for doers of wickedness.
Avagy nem az istentelent illeti-é romlás, és nem a gonosztevőt-é veszedelem?
4 Does not God see my ways and count all my steps?
Avagy nem láthatta-é utaimat, és nem számlálhatta-é meg lépéseimet?
5 If I have walked with falsehood, if my foot has hurried to deceit,
Ha én csalárdsággal jártam, vagy az én lábam álnokságra sietett:
6 let me be weighed in an even balance so that God will know my integrity.
Az ő igazságának mérlegével mérjen meg engem, és megismeri Isten az én ártatlanságomat!
7 If my step has turned aside from the way, if my heart has gone after my eyes, if any spot has stuck to my hands,
Ha az én lépésem letért az útról és az én lelkem követte szemeimet, vagy kezeimhez szenny tapadt:
8 then let me sow, and let another eat, and let my crops be uprooted.
Hadd vessek én és más egye meg, és tépjék ki az én maradékaimat gyökerestől!
9 If my heart has been deceived by a woman, if I have lain in wait at my neighbor's door,
Ha az én szívem asszony után bomlott, és leselkedtem az én felebarátomnak ajtaján:
10 then let my wife grind grain for another, and let others bow down on her.
Az én feleségem másnak őröljön, és mások hajoljanak rája.
11 For that would be a terrible crime; indeed, it would be a crime to be punished by judges.
Mert gyalázatosság volna ez, és birák elé tartozó bűn.
12 For that is a fire that consumes as far as Abaddon, and it would burn all my harvest to the root.
Mert tűz volna ez, a mely pokolig emésztene, és minden jövedelmemet tövestől kiirtaná. (questioned)
13 If I ignored the plea for justice from my male or female servant when they argued with me,
Ha megvetettem volna igazát az én szolgámnak és szolgálómnak, mikor pert kezdtek ellenem:
14 what then would I do when God rises up to accuse me? When he comes to judge me, how would I answer him?
Mi tevő lennék, ha felkelne az Isten, és ha meglátogatna: mit felelnék néki?
15 Did the one who made me in the womb not make them also? Did not the same one mold us all in the womb?
Nem az teremtette-é őt is, a ki engem teremtett anyám méhében; nem egyugyanaz formált-é bennünket anyánk ölében?
16 If I have withheld poor people from their desire, or if I have caused the eyes of the widow to grow dim from crying,
Ha a szegények kivánságát megtagadtam, és az özvegy szemeit epedni engedtem;
17 or if I have eaten my morsel alone and not allowed those without fathers to eat it also—
És ha falatomat egymagam ettem meg, és az árva abból nem evett;
18 because from my youth the orphan grew up with me as with a father, and I have guided his mother, a widow, from my own mother's womb.
Hiszen ifjúságom óta, mint atyánál nevekedett nálam, és anyámnak méhétől kezdve vezettem őt!
19 If I have seen anyone perish for lack of clothing, or if I have seen that a needy man had no clothing;
Ha láttam a ruhátlant veszni indulni, és takaró nélkül a szegényt;
20 if his heart has not blessed me because he has not been warmed with the wool of my sheep,
Hogyha nem áldottak engem az ő ágyékai, és az én juhaim gyapjából fel nem melegedett;
21 if I have lifted up my hand against fatherless people because I saw my support in the city gate, then bring charges against me!
Ha az árva ellen kezemet felemeltem, mert láttam a kapuban az én segítségemet;
22 If I have done these things, then let my shoulder fall from the shoulder blade, and let my arm be broken from its joint.
A lapoczkájáról essék ki a vállam, és a forgócsontról szakadjon le karom!
23 For I dreaded destruction from God; because of his majesty, I was not able to do those things.
Hiszen úgy rettegtem Isten csapásától, és fensége előtt tehetetlen valék!
24 If I have made gold my hope, and if I have said to fine gold, 'You are what I am confident in';
Ha reménységemet aranyba vetettem, és azt mondtam az olvasztott aranynak: Én bizodalmam!
25 if I have rejoiced because my wealth was great, because my hand had gotten many possessions, then bring charges against me!
Ha örültem azon, hogy nagy a gazdagságom, és hogy sokat szerzett az én kezem;
26 If I have seen the sun when it shone, or the moon walking in its brightness,
Ha néztem a napot, mikor fényesen ragyogott, és a holdat, mikor méltósággal haladt,
27 and if my heart has been secretly attracted, so that my mouth has kissed my hand in worship of them—
És az én szívem titkon elcsábult, és szájammal megcsókoltam a kezemet:
28 this also would be a crime to be punished by judges, for I would have denied the God who is above.
Ez is biró elé tartozó bűn volna, mert ámítottam volna az Istent oda fent!
29 If I have rejoiced at the destruction of anyone who hated me or congratulated myself when disaster overtook him, then bring charges against me!
Ha örvendeztem az engem gyűlölőnek nyomorúságán, és ugráltam örömömben, hogy azt baj érte;
30 Indeed, I have not even allowed my mouth to sin by asking for his life with a curse.
(De nem engedtem, hogy szájam vétkezzék azzal, hogy átkot kérjek az ő lelkére!)
31 If the men of my tent have never said, 'Who can find one who has not been filled with Job's food?'
Ha nem mondták az én sátorom cselédei: Van-é, a ki az ő húsával jól nem lakott?
32 (even the foreigner has never had to stay in the city square, because I have always opened my doors to the traveler), and if that is not so, then bring charges against me!
(A jövevény nem hált az utczán, ajtóimat az utas előtt megnyitám.)
33 If, like mankind, I have hidden my sins by hiding my guilt inside my tunic
Ha emberi módon eltitkoltam vétkemet, keblembe rejtve bűnömet:
34 (because I feared the great multitude, because the contempt of families terrified me, so that I kept silent and would not go outside), then bring charges against me!
Bizony akkor tarthatnék a nagy tömegtől, rettegnem kellene nemzetségek megvetésétől; elnémulnék és az ajtón sem lépnék ki!
35 Oh, if only I had someone to hear me! See, here is my signature; let the Almighty answer me! If only I had the indictment that my opponent has written!
Oh, bárcsak volna valaki, a ki meghallgatna engem! Ímé, ez a végszóm: a Mindenható feleljen meg nékem; és írjon könyvet ellenem az én vádlóm.
36 Surely I would carry it openly on my shoulder; I would put it on like a crown.
Bizony én azt a vállamon hordanám, és korona gyanánt a fejemre tenném!
37 I would declare to him an accounting for my steps; as a confident prince I would go up to him.
Lépteimnek számát megmondanám néki, mint egy fejedelem, úgy járulnék hozzá!
38 If my land ever cries out against me, and its furrows weep together,
Ha földem ellenem kiáltott és annak barázdái együtt siránkoztak;
39 if I have eaten its harvest without paying for it or have caused its owners to lose their lives,
Ha annak termését fizetés nélkül ettem, vagy gazdájának lelkét kioltottam:
40 then let thorns grow instead of wheat and weeds instead of barley.” The words of Job are finished.
Búza helyett tövis teremjen és árpa helyett konkoly! Itt végződnek a Jób beszédei.
