Isaiah 41
1 “Listen before me in silence, you coastlands; let the nations renew their strength; let them come near and speak; let us come near together to argue a dispute.
Hallgassatok reám, ti szigetek, és a népek vegyenek új erőt, közelgjenek, majd szóljanak, együtt hadd szálljunk perbe!
2 Who has stirred up one from the east, calling him in righteousness to his service? He hands nations over to him and helps him subdue kings. He turns them to dust with his sword, like windblown stubble with his bow.
Ki támasztá fel azt keletről, a kit igazságban hív az ő lábához? A népeket kezébe adja és királyok felett uralkodóvá teszi, kardjával mint port szórja szét, mint repülő polyvát kézíve által!
3 He pursues them and passes by safely, by a swift path that his feet scarcely touch.
Kergeti őket, békességgel vonul az úton, a melyen lábaival nem járt.
4 Who has performed and accomplished these deeds? Who has summoned the generations from the beginning? I, Yahweh, the first, and with the last ones, I am he.
Ki tette és vitte végbe ezt? A ki elhívja eleitől fogva a nemzetségeket: én, az Úr, az első és utolsókkal is az vagyok én!
5 The isles have seen and are afraid; the ends of the earth tremble; they approach and come.
Látták a szigetek és megrémülének, a földnek végei reszkettek, közelegtek és egybegyűltek.
6 Everyone helps his neighbor, and every one says to one another, 'Be encouraged.'
Kiki társát segíti, és barátjának ezt mondja: Légy erős!
7 So the carpenter encourages the goldsmith, and he who works with the hammer encourages him who works with an anvil, saying of the welding, 'It is good.' They fasten it with nails so it will not topple over.
És bátorítja a mester az ötvöst, és a kalapácscsal simító azt, a ki az ülőt veri; így szól a forrasztásról: jó az, és megerősíti szegekkel, hogy meg ne mozduljon.
8 But you, Israel, my servant, Jacob whom I have chosen, the offspring of Abraham my friend,
De te Izráel, én szolgám, Jákób, a kit én elválasztottam, Ábrahámnak, az én barátomnak magva;
9 you whom I am bringing back from the ends of the earth, and whom I called from the far away places, and to whom I said, 'You are my servant;' I have chosen you and not rejected you.
Te, a kit én a föld utolsó részéről hoztalak és véghatárairól elhívtalak, és ezt mondám néked: Szolgám vagy te, elválasztottalak és meg nem útállak:
10 Do not fear, for I am with you. Do not be anxious, for I am your God. I will strengthen you, and I will help you, and I will uphold you with my righteous right hand.
Ne félj, mert én veled vagyok; ne csüggedj, mert én vagyok Istened; megerősítelek, sőt megsegítlek, és igazságom jobbjával támogatlak.
11 See, they will be ashamed and disgraced, all who have been angry with you; they will be as nothing and will perish, those who oppose you.
Ímé, megszégyenülnek és meggyaláztatnak, a kik fölgerjednek ellened, semmivé lesznek és elvesznek, a kik veled perlekednek.
12 You will seek and will not find those who contended with you; those who warred against you will be like nothing, absolutely nothing.
Keresed őket és meg nem találod a veled versengőket; megsemmisülnek teljesen, a kik téged háborgatnak.
13 For I, Yahweh your God, will hold your right hand, saying to you, 'Do not fear; I am helping you.'
Mivel én vagyok Urad, Istened, a ki jobbkezedet fogom, és a ki ezt mondom néked: Ne félj, én megsegítelek!
14 Do not fear, Jacob you worm, and you men of Israel; I will help you—this is Yahweh's declaration, your Redeemer, the Holy One of Israel.
Ne félj, férgecske Jákób, maroknyi Izráel, én megsegítlek, szól az Úr, a te megváltód, Izráelnek Szentje!
15 Look, I am making you like a sharp threshing sledge, new and two-edged; you will thresh the mountains and crush them; you will make the hills like chaff.
Ímé, én teszlek éles, új cséplőhengerré, a melynek két éle van; hegyeket csépelj és zúzz össze, és a halmokat pozdorjává tegyed.
16 You will winnow them, and the wind will carry them away; the wind will scatter them. You will rejoice in Yahweh, you will rejoice in the Holy One of Israel.
Te szórd, és a szél vigye el őket, és elszéleszsze őket a forgószél, és te örülsz az Úrban, és dicsekedel Izráelnek Szentjében.
17 The oppressed and needy look for water, but there is none, and their tongues are parched for thirst; I, Yahweh, will respond to their prayers; I, the God of Israel, will not forsake them.
A nyomorultak és szegények keresnek vizet, de nincs, nyelvök a szomjúságban elepedt: én, az Úr meghallgatom őket, én, Izráel Istene, nem hagyom el őket.
18 I will make streams to flow down the slopes, and springs in the middle of the valleys; I will make the desert into a pool of water, and the dry land into springs of water.
Kopasz hegyeken folyókat nyitok és a rónák közepén forrásokat; a pusztát vizek tavává teszem és az aszú földet vizeknek forrásivá.
19 In the wilderness I will set the cedar, the acacia, and the myrtle, and the olive tree. I will set the cypress in the desert plain, with the pines and the cypress box trees.
A pusztában czédrust, akáczot nevelek és mirtust és olajfát, plántálok a kietlenben cziprust, platánt, sudarczédrussal együtt,
20 I will do this so that the people may see, recognize, and understand together, that the hand of Yahweh has done this, that the Holy One of Israel has created it.
Hogy lássák, megtudják, eszökbe vegyék és megértsék mindnyájan, hogy az Úrnak keze mívelte ezt, és Izráel Szentje teremtette ezt!
21 “Present your case,” says Yahweh, “present your best arguments for your idols,” says the King of Jacob.
Hozzátok ide ügyeteket, szól az Úr, adjátok elő erősségeiteket, így szól Jákób királya.
22 Let them bring us their own arguments; have them come forward and declare to us what will happen, so we may know these things well. Have them tell us of earlier predictive declarations, so we can reflect on them and know how they were fulfilled.
Adják elő és jelentsék meg nékünk, a mik történni fognak; a mik először lesznek, jelentsétek meg, hogy eszünkbe vegyük és megtudjuk végöket, vagy a jövendőket tudassátok velünk!
23 Tell things about the future, that we may know if you are gods; do something good or evil, that we may be frightened and impressed.
Jelentsétek meg, mik lesznek ezután, hogy megtudjuk, hogy ti Istenek vagytok; vagy hát míveljetek jót vagy gonoszt, hogy mérkőzzünk és majd lássuk együtt!
24 See, you idols are nothing and your deeds are nothing; the one who chooses you is detestable.
Ímé, ti semmiből valók vagytok, és dolgotok is semmiből való; útálat az, a ki titeket szeret.
25 I have raised up one from the north, and he comes; from the sun's rising I summon him who calls on my name, and he will trample the rulers like mud, like a potter who is treading on the clay.
Feltámasztám északról, és eljött napkelet felől; hirdeti nevemet, és tapodja a fejedelmeket, mint az agyagot, és mint a fazekas a sarat tapossa.
26 Who announced this from the beginning, that we might know? Before this time, that we may say, “He is right”? Indeed none of them decreed it, yes, none heard you say anything.
Ki jelenté meg ezt eleitől fogva, hogy megtudnók? vagy régen, hogy ezt mondanók: Igaz? De nem jelenté meg, de nem tudatá senki, nem hallá szavatokat senki sem!
27 I first said to Zion, “Look here they are;” I sent a herald to Jerusalem.
Sionnak először én hirdetém, ímé itt vannak a tanúk, és örömmondót adtam Jeruzsálemnek.
28 When I look, there is no one, not one among them who can give good advice, who, when I ask, can answer a word.
És néztem és nem volt senki, ezek közül nem volt tanácsadó, hogy megkérdezzem őket és feleljenek nékem.
29 Look, all of them are nothing, and their deeds are nothing; their cast metal figures are wind and emptiness.
Ímé, mindnyájan semmik ők, semmiség cselekedetök, szél és hiábavalóság képeik.
