Isaiah 37
1 It came about that when King Hezekiah heard their report, he tore his clothes, covered himself with sackcloth, and went into the house of Yahweh.
És volt amint meghallotta Chizkijáhú király, megszaggatta ruháit, zsákot öltött magára és ment az Örökkévaló házába.
2 He sent Eliakim, who was over the household, and Shebna the scribe, and the elders of the priests, all covered with sackcloth, to Isaiah son of Amoz, the prophet.
És küldte Eljákímót, ki a ház fölött volt, meg Sebnát az írót és a papok véneit, zsákba öltözötten, Jesájáhúhoz, Ámócz fiához, a prófétához.
3 They said to him, “Hezekiah says, 'This day is a day of distress, rebuke, and disgrace, like when a child is ready to be born, but the mother has no strength to give birth to her child.
És szóltak hozzá: Így szól Chizkijáhú: szorongatásnak, fenyítésnek és gyalázatnak napja e mai nap, mert eljutottak a gyermekek a méhszájig, de erő nincs a szülésre.
4 It may be Yahweh your God will hear the words of the chief commander, whom the king of Assyria his master has sent to defy the living God, and will rebuke the words which Yahweh your God has heard. Now lift up your prayer for the remnant that is still here.'”
Talán meghallja az Örökkévaló, a te Istened, Rabsáké szavait, akit küldött az ő ura, Assúr királya, hogy káromolja az élő Istent és szidalmazott azon szavakkal, melyeket hallott az Örökkévaló, a te Istened! Mondj tehát imát a még meglevő maradékért.
5 So the servants of King Hezekiah came to Isaiah,
És elmentek Chizkijáhú király szolgái Jesájáhúhoz.
6 and Isaiah said to them, “Say to your master: 'Yahweh says, “Do not be afraid of the words that you have heard, with which the servants of the king of Assyria have insulted me.
Akkor mondta nekik Jesájáhú: Így szóljatok uratokhoz; így szól az Örökkévaló, ne félj azon szavaktól, miket hallottál, hogy káromoltak engem Assúr királyának legényei.
7 Look, I will put a spirit in him, and he will hear a certain report and go back to his own land. I will cause him to fall by the sword in his own land.”'”
Íme én olyan lelket adok belé, hogy hírt hallván visszatér országába; és elejtem őt kard által az országában.
8 Then the chief commander returned and found the king of Assyria fighting against Libnah, for he had heard that the king had gone away from Lachish.
Visszatért Rabsáké és találta Assúr királyát Libna ellen harcolva; mert hallotta, hogy ez elindult Lákhisból.
9 Then Sennacherib heard that Tirhakah king of Cush and Egypt had mobilized to fight against him, so he sent messengers again to Hezekiah with a message:
Ekkor hallotta Tirhákáról, Kús királyáról, hogy mondták: Íme kivonult, hogy harcoljon veled. És újra követeket küldött Chizkijáhúhoz, mondván:
10 “Say to Hezekiah, king of Judah, 'Do not let your God in whom you trust deceive you, saying, “Jerusalem will not be given into the hand of the king of Assyria.”
Így szóljatok Chizkijáhúhoz, Jehúda királyához, mondván: ne ámítson téged istened, akiben te bízol, mondván: nem adatik Jeruzsálem Assúr királyának kezébe.
11 See, you have heard what the kings of Assyria have done to all lands by destroying them completely. So will you be rescued?
Hiszen te hallottad, hogy mit tettek Assúr királyai mind az országokkal, elpusztítván azokat, és te megmenekülnél?
12 Have the gods of the nations rescued them, the nations that my fathers destroyed: Gozan, Haran, Rezeph, and the people of Eden in Tel Assar?
Megmentették-e őket azon nemzetek istenei, amelyeket megrontottak őseim: Gózánt és Cháránt és Réczefet és Éden fiait Telasszárban?
13 Where is the king of Hamath, the king of Arpad, the king of the cities of Sepharvaim, of Hena, and Ivvah?'”
Hol van Chamát királya és Árpád királya, meg királya Szefarvájim városának, Hénáé és Ivváé?
14 Hezekiah received this letter from hand of the messengers and read it. Then he went up to the house of Yahweh and spread it before him.
És vette Chizkíjáhú a levelet a követek kezéből és elolvasta. Erre fölment az Örökkévaló házába és kiterítette azt Chizkíjáhú az Örökkévaló színe előtt.
15 Hezekiah prayed to Yahweh:
Imádkozott Chizkíjáhú az Örökkévalóhoz, mondván:
16 “Yahweh of hosts, God of Israel, you who sit above the cherubim, you are God alone over all the kingdoms of the earth. You made the heavens and the earth.
Örökkévaló, seregek ura, Izrael Istene, aki a kerubokon székelsz, te vagy az Isten, te egyedül mind a föld királyságai fölött, te alkottad az eget és a földet.
17 Turn your ear, Yahweh, and listen. Open your eyes, Yahweh, and see, and hear the words of Sennacherib, which he has sent to mock the living God.
Hajtsd, Örökkévaló, füledet és halljad, nyisd meg, Örökkévaló, szemeidet és lásd; halljad Szanchéribnek mind a szavait, melyeket küldött, hogy káromolja az élő Istent.
18 It is true, Yahweh, the kings of Assyria have destroyed all the nations and their lands.
Valóban, oh Örökkévaló, elpusztították Assúr királyai mind az országokat és saját országukat;
19 They have put their gods into the fire, for they were not gods but the work of men's hands, just wood and stone. So the Assyrians have destroyed them.
és tűzbe vetették isteneiket, mert nem istenek azok, hanem ember kezeinek műve, fa és kő, tehát megsemmisítették.
20 So now, Yahweh our God, save us from his power, so that all the kingdoms of the earth may know that you are Yahweh alone.”
Most pedig, oh Örökkévaló, Istenünk, szabadíts meg minket kezéből, hogy megtudják mind a föld királyságai, hogy te vagy, oh Örökkévaló, egyedül.
21 Then Isaiah son of Amoz sent a message to Hezekiah, saying, “Yahweh, the God of Israel says, 'Because you have prayed to me concerning Sennacherib king of Assyria,
És küldött Jesájáhú, Ámócz fia, Chizkíjáhúhoz, mondván: Így szól az Örökkévaló, Izrael Istene, én akihez imádkoztál, Szanchérib, Assúr királya felől.
22 this is the word that Yahweh has spoken about him: “The virgin daughter of Zion despises you and laughs you to scorn; the daughter of Jerusalem shakes her head at you.
Ez az ige, melyet szólt az Örökkévaló felőle: kigúnyolt téged, kicsúfolt téged Czión szűz leánya, mögötted fejét rázta Jeruzsálem leánya.
23 Whom have you defied and insulted? Against whom have you exalted your voice and lifted up your eyes in pride? Against the Holy One of Israel.
Kit káromoltál és gyaláztál, kire emeltél hangot és hordtad magasan szemeidet? Izrael szentje ellen!
24 By your servants you have defied the Lord and have said, 'With the multitude of my chariots I have gone up to the heights of the mountains, to the highest elevations of Lebanon. I will cut down its tall cedars and choice cypress trees there, and I will enter into its farthest high places, its most fruitful forest.
Szolgáid által káromoltad az Urat és mondtad: szekereim sokaságával fölmentem én a hegyek magasságára, a Libanon legvégébe; kivágom sudár cédrusait, válogatott ciprusait, eljutok szélső magasságáig, termőföldje erdejéig.
25 I have dug wells and drunk water; I dried up all the rivers of Egypt under the soles of my feet.'
Én ástam és ittam vizet és kiszárítottan lábaim talpával mind az Egyiptomnak folyóit.
26 Have you not heard how I determined it long ago and worked it out in ancient times? Now I am bringing it to pass. You are here to reduce impregnable cities into heaps of ruins.
Nemde hallottad, régtől azt készítettem, őskor napjaitól fogva elvégeztem, most véghez vittem: úgy legyen az, hogy romhalmokká, rombolnak erősített városokat.
27 Their inhabitants, of little strength, are shattered and ashamed. They are plants in the field, green grass, the grass on the roof or in the field, before the east wind.
Lakóik pedig kurta kezűek, megtörtek és megszégyenültek, lettek mint a mező füve és a pázsit zöldje, mint a tetők moha, mint a mezőség, mielőtt megnőtt a gabona.
28 But I know your sitting down, your going out, your coming in, and your raging against me.
Hiszen ismerem ültödet, mentedet és jöttödet, meg háborgásodat ellenem!
29 Because of your raging against me, and because your arrogance has reached my ears, I will put my hook in your nose, and my bit in your mouth; I will turn you back the way you came.”
Mivelhogy háborogsz ellenem és gőgösséged fölszállt fülembe, teszem karikámat az orrodba és zabolámat a szádba és visszavezetlek az úton, melyen jöttél.
30 This will be the sign for you: This year you will eat what grows wild, and in the second year what grows from that. But in the third year you must plant and harvest, plant vineyards and eat their fruit.
És ez neked a jel ez évben utótermést esztek, a második évben utóhajtást; a harmadik évben pedig vessetek és arassatok, ültessetek szőlőket és egyétek gyümölcsüket.
31 The remnant of the house of Judah that survives will again take root and bear fruit.
És Jehúda házának megmaradt része továbbra is gyökeret ver alul és gyümölcsöt terem felül.
32 For from Jerusalem a remnant will come out; from Mount Zion survivors will come. The zeal of Yahweh of hosts will do this.'”
Mert Jeruzsálemből fog eredni a maradék és a megmaradt rész Czión hegyéről. Az Örökkévalónak, a seregek urának buzgalma cselekszi ezt.
33 Therefore Yahweh says this about the king of Assyria: “He will not come into this city and he will not shoot an arrow here. He will not come before it with shield or build up a siege ramp against it.
Azért így szól az Örökkévaló Assúr királya felől: nem jön be ebbe a városba, nem lő oda nyilat, nem rohan meg pajzzsal és nem hány föl ellene töltést.
34 The way by which he came will be the same way he will leave; he will not enter this city—this is Yahweh's declaration.
Az úton, amelyen jött, azon tér vissza: de ebbe a városba nem jön be, úgymond az Örökkévaló.
35 For I will defend this city and rescue it, for my own sake and for David my servant's sake.”
Megvédem a várost, hogy megsegítsem, a magam kedvéért és Dávid szolgám kedvéért.
36 Then the angel of Yahweh went out and attacked the camp of the Assyrians, putting to death 185,000 soldiers. When the men arose early in the morning, dead bodies lay everywhere.
És kivonult az Örökkévaló angyala és megölt Assúr táborában száznyolczvanötezer embert: mikor korán reggel felkeltek, íme mindannyian holt hullák.
37 So Sennacherib king of Assyria left Israel and went home and stayed in Nineveh.
Erre elindult, elment és visszatért Szanchéríb Assúr királya és maradt Ninivében.
38 Later, as he was worshiping in the house of Nisrok his god, his sons Adrammelek and Sharezer killed him with the sword. Then they escaped into the land of Ararat. Then Esarhaddon his son reigned in his place.
És történt, midőn épen leborult istenének Niszrókhnak házában, megölték őt karddal fiai Adrammélek és Saréczer és ők Arárát országába menekültek; és király lett helyette fia Észar-Chaddón.
