Genesis 48
1 It came about after these things, that one said to Joseph, “Look, your father is sick.” So he took with him his two sons, Manasseh and Ephraim.
Történt ezen dolgok után, mondták Józsefnek: Íme, atyád beteg. És ő vette két fiát magával, Menássét és Efráimot.
2 When Jacob was told, “Look, your son Joseph has arrived to see you,” Israel gathered strength and sat up in bed.
Midőn tudtára adták Jákobnak és mondták: Íme fiad, József jön hozzád, akkor erőlködött Izrael és felült az ágyon.
3 Jacob said to Joseph, “God Almighty appeared to me at Luz in the land of Canaan. He blessed me
És mondta Jákob Józsefnek: Isten, a Mindenható megjelent nekem Lúzban, Kánaán országában és megáldott engem;
4 and said to me, 'Behold, I will make you fruitful, and multiply you. I will make of you an assembly of nations. I will give this land to your descendants as an everlasting possession.'
és mondta nekem: Íme, én megszaporítlak és megsokasítlak és teszlek népek gyülekezetévé; és adom ezt az országot magzatodnak utánad örök birtokul.
5 Now your two sons, who were born to you in the land of Egypt before I came to you into Egypt, they are mine. Ephraim and Manasseh will be mine, just as Reuben and Simeon are mine.
Most tehát, két fiad, akik születtek neked Egyiptom országában, amíg eljöttem hozzád Egyiptomba, az enyéim ők; Efráim és Menásse, mint Rúbén és Simon legyenek az enyéim.
6 The children you have after them will be yours; they will be listed under the names of their brothers in their inheritance.
Nemzettjeid pedig, akiket nemzettél utánuk, a tieid legyenek; testvéreik nevéről neveztessenek az ő örökségükben.
7 But as for me, when I came from Paddan, to my sorrow Rachel died in the land of Canaan on the way, while there was still some distance to go to Ephrath. I buried her there on the way to Ephrath” (that is, Bethlehem).
Én pedig, midőn jöttem Páddánból, meghalt mellettem Ráchel Kánaán országában, az úton, midőn még egy dűlő föld volt, hogy elérkezzem Efroszba és eltemettem őt ott, az Efroszba vezető úton, az Bész-Lechem.
8 When Israel saw Joseph's sons, he said, “Whose are these?”
Meglátta Izrael József fiait és mondta: Kik ezek?
9 Joseph said to his father, “They are my sons, whom God has given me here.” Israel said, “Bring them to me, that I may bless them.”
És mondta József az ő atyjának: Fiaim ők, akiket adott nekem Isten itt; és ő mondta: Hozd csak ide őket hozzám, hogy megáldjam őket.
10 Now Israel's eyes were failing because of his age, so he could not see. So Joseph brought them near to him, and he kissed them and embraced them.
Izrael szemei pedig nehezek voltak az öregségtől, nem bírt látni; és közel vitte őket hozzá, megcsókolta és megölelte őket.
11 Israel said to Joseph, “I never expected to see your face again, but God has even allowed me to see your children.”
És mondta Izrael Józsefnek: Arcodat látni sem gondoltam és íme, látnom engedte Isten a te magzatodat is.
12 Joseph brought them out from between Israel's knees, and then he bowed with his face to the earth.
És József kivezette őket térdei közül, és leborult arcával a földre.
13 Joseph took them both, Ephraim in his right hand toward Israel's left hand, and Manasseh in his left hand toward Israel's right hand, and brought them close to him.
És vette József mindkettőjüket, Efráimot jobbjával Izrael baljáról és Menássét baljával Izrael jobbjáról és közelvitte hozzá.
14 Israel reached out with his right hand and laid it upon Ephraim's head, who was the younger, and his left hand upon Manasseh's head. He crossed his hands, for Manasseh was the firstborn.
Izrael pedig kinyújtotta jobbját és rátette Efráim fejére, az pedig az ifjabbik, és balját Menásse fejére; megfontolva tette kezeit, mert Menásse volt az elsőszülött.
15 Israel blessed Joseph, saying, “The God before whom my fathers Abraham and Isaac walked, the God who has cared for me to this day,
Megáldotta Józsefet és mondta: Az Isten, aki előtt jártak atyáim, Ábrahám és Izsák, az Isten, a pásztorom, mióta vagyok e napig;
16 the angel who has protected me from all harm, may he bless these boys. May my name be named in them, and the name of my fathers Abraham and Isaac. May they grow into a multitude on the earth.”
az angyal, aki megváltott engem minden bajtól, áldja meg a gyermekeket és neveztessék rajtuk az én nevem és atyáimnak, Ábrahámnak és Izsáknak neve és halként szaporodjanak sokasággá az országban.
17 When Joseph saw his father place his right hand upon the head of Ephraim, it displeased him. He took his father's hand to move it from Ephraim's head to Manasseh's head.
Midőn József látta, hogy atyja jobb kezét teszi Efráim fejére, visszatetszett szemeiben; megfogta atyja kezét, hogy eltávolítsa azt Efráim fejéről Menásse fejére.
18 Joseph said to his father, “Not so, my father; for this is the firstborn. Put your right hand upon his head.”
És mondta József az atyjának: Nem így atyám, mert ez az elsőszülött, tedd jobbodat az ő fejére.
19 His father refused and said, “I know, my son, I know. He also will become a people, and he also will be great. Yet his younger brother will be greater than he, and his descendants will become a multitude of nations.”
De atyja vonakodott és mondta: Tudom fiam, tudom, ő is néppé lesz és ő is nagy lesz, de kisebbik testvére nagyobb lesz nála és magzatja lesz népek sokaságává.
20 Israel blessed them that day with these words, “The people of Israel will pronounce blessings by your names saying, 'May God make you like Ephraim and like Manasseh'.” In this way, Israel put Ephraim before Manasseh.
És megáldotta őket azon a napon, mondván: Tegyen téged Isten olyanná, mint Efráim és mint Menásse. És elé helyezte Efráimot Menássénak.
21 Israel said to Joseph, “See, I am about to die, but God will be with you, and will bring you back to the land of your fathers.
És mondta Izrael Józsefnek: Íme, én meghalok, de Isten veletek lesz és visszavisz benneteket őseitek országába.
22 To you, as one who is above your brothers, I give to you the mountain slope that I took from the Amorites with my sword and my bow.”
Én pedig adok neked egy részt testvéreid fölött, amit elvettem az Emóri kezéből kardommal és ifjammal.
