< Deuteronomy 31 >

1 Moses went and spoke these words to all Israel.
És méne Mózes, és ez ígéket mondotta vala az egész Izráelnek;
2 He said to them, “I am now one hundred twenty years old; I can no more go out and come in; Yahweh has said to me, 'You will not go over this Jordan.'
Monda pedig nékik: Száz és húsz esztendős vagyok ma, nem járhatok többé ki és be: az Úr pedig azt mondá nékem: Nem mégy át ezen a Jordánon.
3 Yahweh your God, he will go over before you; he will destroy these nations from before you, and you will dispossess them. Joshua, he will go over before you, as Yahweh has spoken.
Az Úr, a te Istened maga megy át előtted, ő pusztítja el e nemzeteket előtted, hogy bírjad őket; Józsué az, a ki átmegy előtted, a mint megmondotta az Úr.
4 Yahweh will do to them as he did to Sihon and to Og, the kings of the Amorites, and to their land, which he destroyed.
És akképen cselekeszik azokkal az Úr, a miképen cselekedett Szíhonnal és Óggal az Emoreusok királyaival, és azoknak földjökkel, a melyeket elpusztított vala.
5 Yahweh will give you victory over them when you meet them in battle, and you will do to them all that I commanded you.
Ha azért előtökbe adja őket az Úr, egészen a szerint a parancsolat szerint cselekedjetek velök, a mint parancsoltam néktek.
6 Be strong and of good courage, fear not, and do not be afraid of them; for Yahweh your God, he it is who goes with you; he will not fail you nor forsake you.”
Legyetek erősek és bátrak, ne féljetek és ne rettegjetek tőlök, mert az Úr, a te Istened maga megy veled; nem marad el tőled, sem el nem hágy téged.
7 Moses called to Joshua and said to him in the sight of all Israel, “Be strong and of good courage, for you will go with this people into the land that Yahweh has sworn to their ancestors to give them; you will cause them to inherit it.
Szólítá azért Mózes Józsuét, és monda néki az egész Izráel szemei előtt: Légy erős és bátor, mert te mégy be e néppel a földre, a mely felől megesküdt az Úr az ő atyáiknak, hogy nékik adja, és te osztod el azt nékik örökségül.
8 Yahweh, he it is who goes before you; he will be with you; he will not fail you nor abandon you; do not be afraid, do not be discouraged.”
Az Úr, ő az, a ki előtted megy, ő lesz te veled; el nem marad tőled, sem el nem hágy téged: ne félj és ne rettegj!
9 Moses wrote this law and gave it out to the priests, the sons of Levi, who carried the ark of the covenant of Yahweh; he also gave copies of it to all the elders of Israel.
És megírá Mózes e törvényt, és adá azt a papoknak, a Lévi fiainak, a kik hordozzák az Úr szövetségének ládáját, és Izráel minden vénjének.
10 Moses commanded them and said, “At the end of every seven years, at the time fixed for the cancellation of debts, during the Festival of Shelters,
És megparancsolá nékik Mózes, mondván: A hetedik esztendő végén, az elengedés esztendejének idejében, a sátorok innepén;
11 when all Israel has come to appear before Yahweh your God in the place that he will choose for his sanctuary, you will read this law before all Israel in their hearing.
Mikor eljön az egész Izráel, hogy megjelenjék az Úr előtt, a te Istened előtt azon a helyen, a melyet kiválaszt: olvasd fel e törvényt az egész Izráel előtt fülök hallására.
12 Assemble the people, the men, the women, and the little ones, and your foreigner who is within your city gates, so that they may hear and learn, and so that they may honor Yahweh your God and keep all the words of this law.
Gyűjtsd egybe a népet, a férfiakat, az asszonyokat, a kicsinyeket és a te jövevényedet, a ki a te kapuidon belől van, hogy hallják és tanuljanak, és féljék az Urat, a ti Isteneteket, és tartsák meg és teljesítsék e törvénynek minden ígéjét.
13 Do this so that their children, who have not known, may hear and learn to honor Yahweh your God, as long as you live in the land that you are going over the Jordan to possess.”
És az ő fiaik is, a kik nem tudják még, hallják és tanulják meg, hogy az Urat, a ti Isteneteket kell félni mind addig, a míg éltek azon a földön, a melyre általkeltek a Jordánon, hogy bírjátok azt.
14 Yahweh said to Moses, “Look, the day is coming when you must die; call Joshua and present yourselves in the tent of meeting, so that I may give him a command.” Moses and Joshua went and presented themselves in the tent of meeting.
Monda azután az Úr Mózesnek: Ímé elközelgettek a te napjaid, hogy meghalj; hívd elő Józsuét, és álljatok fel a gyülekezetnek sátorában, hogy parancsolatokat adjak néki. Elméne azért Mózes és Józsué, és felállának a gyülekezet sátorában.
15 Yahweh appeared in the tent in a pillar of cloud; the pillar of cloud stood over the door of the tent.
És megjelenék az Úr a sátorban, felhőoszlopban, és megálla a felhőoszlop a sátor nyílása felett,
16 Yahweh said to Moses, “Look, you will sleep with your fathers; this people will rise up and act like a prostitute going after the strange gods that are among them in the land where they are going. They will forsake me and break my covenant that I have made with them.
És monda az Úr Mózesnek: Ímé te elaluszol a te atyáiddal, és ez a nép felkél, és idegen istenek után jár és paráználkodik azon a földön, a melyre bemegy, hogy lakozzék azon; és elhágy engem, és felbontja az én szövetségemet, a melyet én ő vele kötöttem.
17 Then, on that day, my anger will be kindled against them and I will abandon them. I will hide my face from them and they will be devoured. Many disasters and troubles will find them so that they will say on that day, 'Have these disasters not come upon us because our God is not in our midst?'
De felgerjed az én haragom ő ellene azon a napon, és elhagyom őt, és elrejtem az én orczámat ő előle, hogy megemésztessék. És mikor utóléri a sok baj és nyomorúság, mondani fogja azon a napon: Avagy nem azért értek-é engem ezek a bajok, hogy nincsen az én Istenem én közöttem?
18 I will surely hide my face from them on that day because of all the evil that they will have done, because they has turned to other gods.
Én pedig valóban elrejtem az én orczámat azon a napon az ő minden gonoszsága miatt, a melyet cselekedett, mivelhogy más istenekhez fordult.
19 Now therefore write this song for yourselves and teach it to the people of Israel. Put it in their mouths, so that this song may be a witness for me against the people of Israel.
Most pedig írjátok fel magatoknak ez éneket, és tanítsd meg arra Izráel fiait; adjad azt szájokba, hogy legyen nékem ez ének bizonyságul Izráel fiai ellen.
20 For when I will have brought them into the land that I swore to give to their ancestors, a land flowing with milk and honey, and when they have eaten and become satisfied and fat, then they will turn to other gods and they will serve them and they will despise me and they will break my covenant.
Mert beviszem őt arra a földre, a mely felől megesküdtem az ő atyáinak, a tejjel és mézzel folyó földre; és eszik, jóllakik és meghízik, azután pedig más istenekhez fordul, és azoknak szolgál, és meggyaláz engem, és felbontja az én szövetségemet.
21 When many evils and troubles come upon this people, this song will testify before them as a witness (for it will not be forgotten from the mouths of their descendants). For I know the plans that they are forming today, even before I have brought them into the land that I promised them.”
Mikor pedig utóléri őt a sok baj és nyomorúság: akkor szóljon ez az ének előtte bizonyságképen (mert nem megy feledésbe az ő maradékának szájából), mert tudom az ő gondolatát, a mely szerint cselekszik már most is, minekelőtte bevinném őt arra a földre, a mely felől megesküdtem vala.
22 So Moses wrote this song the same day and taught it to the people of Israel.
Megírá azért Mózes ezt az éneket azon a napon, és megtanítá arra Izráel fiait.
23 Yahweh gave Joshua son of Nun a command and said, “Be strong and of good courage; for you will bring the people of Israel into the land that I swore to them, and I will be with you.”
Azután parancsola az Úr Józsuénak, a Nún fiának, és monda: Légy erős és bátor, mert te viszed be Izráel fiait arra a földre, a mely felől megesküdtem nékik; és én veled leszek.
24 It happened that when Moses had finished writing the words of this law in a book,
Mikor pedig teljesen és mind végig beírta Mózes e törvény ígéit könyvbe:
25 that he commanded the Levites who carried the ark of the covenant of Yahweh, and he said,
Parancsola Mózes a lévitáknak, a kik hordozzák vala az Úr szövetségének ládáját, mondván:
26 “Take this book of the law and put it by the side of the ark of the covenant of Yahweh your God, so that it may be there as a witness against you.
Vegyétek e törvénykönyvet, és tegyétek ezt az Úrnak, a ti Isteneteknek szövetségládája oldalához, és legyen ott ellened bizonyságul;
27 For I know your rebellion and your stiff neck; look, while I am still alive with you even today, you have been rebellious against Yahweh; how much more after my death?
Mert én ismerem a te pártos voltodat, és kemény nyakadat. Ímé most is, holott még köztetek élek, pártot ütöttetek az Úr ellen; mennyivel inkább halálom után?
28 Assemble to me all the elders of your tribes, and your officers, so that I may speak these words in their ears and call heaven and earth to witness against them.
Gyűjtsétek én hozzám a ti törzseiteknek minden vénjét és a ti előljáróitokat, hadd mondjam el ez ígéket az ő füleik hallására, és hadd hívjam bizonyságul ellenök a mennyet és földet.
29 For I know that after my death you will utterly corrupt yourselves and turn aside out of the path that I have commanded you; disaster will come on you in the following days. This will happen because you will do what is evil in the sight of Yahweh, so as to provoke him to anger through the work of your hands.”
Mert tudom, hogy halálom után mind inkább-inkább megromoltok és eltértek az útról, a melyet parancsoltam néktek; és utólér majd titeket a veszedelem a későbbi időben, mivelhogy gonoszt cselekesztek az Úrnak szemei előtt, bosszantván őt kezeiteknek csinálmányával.
30 Moses recited in the ears of all the assembly of Israel the words of this song until they were finished.
Azután elmondá Mózes Izráel egész gyülekezetének füle hallására ez éneknek ígéit, mind végig.

< Deuteronomy 31 >