Deuteronomy 1
1 These are the words that Moses spoke to all Israel beyond the Jordan in the wilderness, in the plain of the Jordan River valley over against Suph, between Paran, Tophel, Laban, Hazeroth, and Dizahab.
Ezek a szavak, amelyekkel szólott Mózes egész Izraelhez a Jordánon innen, a pusztában, a síkságon, a nádastengerrel szemben, Poron meg Tófel és Lovon meg Cháczérósz és Di-Zohov között.
2 It is eleven days' journey from Horeb by the way of Mount Seir to Kadesh Barnea.
Tizenegy napi út a Chórebtól, a Széir hegye felé Kádes-Bárneáig.
3 It happened in the fortieth year, in the eleventh month, on the first day of the month, that Moses spoke to the people of Israel, telling them all that Yahweh commanded him concerning them.
És volt a negyvenedik évben, a tizenegyedik hónapban, a hónap elsején, szólt Mózes Izrael fiaihoz mind aszerint, amint az Örökkévaló parancsolta neki az ő számukra;
4 This was after Yahweh had attacked Sihon the king of the Amorites, who lived in Heshbon, and Og the king of Bashan, who lived in Ashtaroth at Edrei.
miután megverte Szichónt, az Emóri királyát; aki Chesbónban lakott és Ógot, Boson királyát, aki lakott Ástorószban, Edreiben,
5 Beyond the Jordan, in the land of Moab, Moses began to announce these instructions, saying,
A Jordánon innen; Móáb országában kezdte Mózes magyarázni ezt a tant, mondván:
6 “Yahweh our God spoke to us at Horeb, saying, 'You have lived long enough in this hill country.
Az Örökkévaló, a mi Istenünk szólt hozzánk a Chóreben, mondván: Eleget laktatok már a hegy alatt.
7 Turn and take your journey, and go to the hill country of the Amorites and to all the places near there in the plain of the Jordan River valley, in the hill country, in the lowland, in the Negev, and by the seashore—the land of the Canaanites, and in Lebanon as far as the great river, the Euphrates.
Forduljatok meg és vonuljatok és menjetek az Emóri hegyéhez és minden szomszédjaihoz a síkságon, a hegyen, az alföldön, a déli vidéken és a tenger partján, a Kanaáni országába, a Libánónra, a nagy folyamig, a Perosz folyamig.
8 Look, I have set the land before you; go in and possess the land that Yahweh swore to your fathers—to Abraham, to Isaac, and to Jacob—to give to them and to their descendants after them.'
Lásd, elétek adtam az országot, menjetek be és foglaljátok el, az országot, melyről megesküdött őseiteknek: Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, hogy nekik adja és magzatuknak utánuk.
9 I spoke to you at that time, saying, 'I am not able to carry you myself alone.
És szóltam hozzátok abban az időben, mondván: Nem bírlak egymagam vinni benneteket.
10 Yahweh your God has multiplied you, and, look, you are today as the multitude of the stars of heaven.
Az Örökkévaló, a ti Istenetek megsokasított benneteket, és íme ti ma annyian vagytok, mint az ég csillagai sokaságra nézve.
11 May Yahweh, the God of your fathers, make you a thousand times as many as you are, and bless you, as he has promised you!
Az Örökkévaló; őseitek Istene tegyen hozzátok ezerszer annyit, mint vagytok és áldjon meg benneteket, amint szólt felőletek.
12 But how can I myself alone carry your loads, your burdens, and your disputes?
Hogy vigyem egymagam fáradalmatokat, terheteket és pörlekedésteket?
13 Take wise men, understanding men, and men of good repute from each tribe, and I will make them heads over you.'
Adjatok közületek bölcs férfiakat és értelmeseket és ismereteseket törzseitek szerint, és én teszem azokat fölétek.
14 You answered me and said, 'The thing that you have spoken is good for us to do.'
Ti feleltetek nekem és mondtátok: Jó a dolog, amiről szóltál, hogy megteszed.
15 So I took the heads of your tribes, wise men, and men of good repute, and made them heads over you, captains of thousands, captains of hundreds, captains of fifties, captains of tens, and officers, tribe by tribe.
Vettem tehát törzseitek fejeit, bölcs férfiakat és ismereteseket és tettem őket fejekké fölétek, ezrek tisztjeivé, százak tisztjeivé, ötvenek tisztjeivé és tizek tisztjeivé, meg felügyelőkké törzseitek szerint.
16 I commanded your judges at that time, saying, 'Hear the disputes between your brothers, and judge righteously between a man and his brother, and the foreigner who is with him.
És megparancsoltam bíráitoknak abban az időben, mondván: Hallgassátok meg testvéreiteket és ítéljetek igazsággal ember és társa közt, meg az ő idegené közt.
17 You will not show partiality to anyone in a dispute; you will hear the small and the great alike. You will not be afraid of the face of man, for the judgment is God's. The dispute that is too hard for you, you will bring to me, and I will hear it.'
Ne ismerjetek tekintélyt az ítéletben, a kicsinyt, mint a nagyot hallgassátok meg, ne féljetek senkitől, mert az ítélet Istené; amely dolog pedig nehéz nektek; azt hozzátok elém, hogy meghallgassam.
18 I commanded you at that time all the things that you should do.
És megparancsoltam nektek abban az időben mind a dolgokat, melyeket megtegyetek.
19 We journeyed away from Horeb and went through all that great and terrible wilderness that you saw, on our way to the hill country of the Amorites, as Yahweh our God had commanded us; and we came to Kadesh Barnea.
Mi elvonultunk a Chórebtől és végigmentünk eme egész, nagy és félelmetes pusztán, melyet láttatok, az Emóri hegye felé, amint parancsolta nekünk az Örökkévaló, a mi Istenünk és elérkeztünk Kádes-Barneáig.
20 I said to you, 'You have come to the hill country of the Amorites, which Yahweh our God is giving to us.
És mondtam nektek: Elérkeztetek az Emóri hegyéig, melyet az Örökkévaló, a mi Istenünk nekünk ad.
21 Look, Yahweh your God has set the land before you; go up, take possession, as Yahweh, the God of your fathers, has spoken to you; do not be afraid, neither be discouraged.'
Lásd, elédadta az Örökkévaló, a te Istened az országot, menj föl, foglald el, amint szólt az Örökkévaló, őseid Istene hozzád; ne félj és ne csüggedj!
22 Every one of you came to me and said, 'Let us send men ahead of us, so that they may search out the land for us, and bring us word about the way by which we should attack, and about the cities to which we will come.'
Akkor odaléptetek hozzám mindnyájan és mondtátok: Hadd küldjünk férfiakat magunk előtt, hogy kikémleljék nekünk az országot és hozzanak nekünk feleletet az út felől, amelyen fölmegyünk és a városok felől, amelyekhez elérkezünk.
23 The advice pleased me well; I took twelve men of you, one man for every tribe.
Jónak tetszett szemeimben a dolog, vettem közületek tizenkét férfiút, egy férfiút törzsenként.
24 They turned and went up into the hill country, came to the Valley of Eshkol, and scouted it.
Ők megfordultak és fölmentek a hegyre, elérkeztek Eskól völgyéig és kikémlelték azt.
25 They took some of the produce of the land in their hands and brought it down to us. They also brought us word and said, 'It is a good land that Yahweh our God is giving to us.'
Vettek kezükbe az ország gyümölcséből és lehozták nekünk; és hoztak nekünk feleletet és mondták: Jó az ország, melyet az Örökkévaló, a mi Istenünk nekünk ad.
26 Yet you refused to attack, but rebelled against the commandment of Yahweh your God.
De ti nem akartatok fölmenni és ellenszegültetek az Örökkévaló, a ti Istenetek parancsának.
27 You complained in your tents and said, “It is because Yahweh hated us that he has brought us out of the land of Egypt, to give us into the hand of the Amorites to destroy us.
Zúgolódtatok sátraitokban és mondtátok: Mert gyűlölt bennünket az Örökkévaló, azért vezetett ki bennünket Egyiptom országából, hogy adjon minket az Emóri kezébe, hogy elpusztítson bennünket.
28 Where can we go now? Our brothers have made our heart to melt, saying, 'Those people are bigger and taller than we are; their cities are large and are fortified up to the heavens; moreover, we have seen the sons of the Anakim there.'”
Hová menjünk mi föl? Testvéreink elcsüggesztették szívünket, mondván: Nagyobb és hatalmasabb nép az nálunknál, a városok nagyok és az égig megerősítve, meg az ánokiták fiait is láttuk ott.
29 Then I said to you, 'Do not be terrified, neither be afraid of them.
És mondtam nektek: Ne ijedjetek meg és ne féljetek tőlük.
30 Yahweh your God, who goes before you, he will fight for you, like everything that he did for you in Egypt before your eyes,
Az Örökkévaló, a ti Istenetek, aki jár előttetek, ő harcol majd értetek, mind aszerint, mint cselekedett veletek Egyiptomban szemeitek láttára,
31 and also in the wilderness, where you have seen how Yahweh your God carried you, as a man carries his son, everywhere you went until you came to this place.'
meg a pusztában, amelyet láttál, hogy vitt téged az Örökkévaló, a te Istened, amint viszi valaki az ő fiát, az egész úton, amelyen jártatok, míg elérkeztetek erre a helyre.
32 Yet in spite of this word you did not believe Yahweh your God,
De ebben a dologban nem hittetek az Örökkévalóban, a ti Istenetekben,
33 who went before you on the way to find a place for you to make camp, in fire by night and in a cloud by day.
aki jár előttetek az úton, hogy kikémleljen nektek helyet, ahol táborozzatok, tűzben éjjel, hogy mutassa nektek az utat, amelyen menjetek, és felhőben nappal.
34 Yahweh heard the sound of your words and was angry; he swore and said,
És az Örökkévaló meghallotta szavaitok hangját, megharagudott és megesküdött, mondván:
35 'Surely not one of these men of this evil generation will see the good land that I swore to give to your ancestors,
Nem fogja látni egy sem a férfiak közül, ez a gonosz nemzedék, a jó országot, melyről megesküdtem, hogy őseiteknek adom,
36 save Caleb son of Jephunneh; he will see it. To him I will give the land that he has stepped on, and to his children, because he has wholly followed Yahweh.'
kivéve Kálebet, Jefune fiát; ő fogja látni, neki adom a földet, ahol járt és fiának, mivelhogy teljesen járt az Örökkévaló után.
37 Also Yahweh was angry with me because of you, saying, 'You also will not go in there;
Rám is megharagudott az Örökkévaló miattatok, mondván: Te sem fogsz oda, bemenni.
38 Joshua son of Nun, who stands before you, he will go in there; encourage him, for he will lead Israel to inherit it.
Józsua, Nún fia, ki előtted áll, ő megy oda be, őt bátorítsd, mert ő fogja birtokba adni Izraelnek
39 Moreover, your little children, the ones you said would be victims, who today have no knowledge of good or evil—they will go in there. To them I will give it, and they will possess it.
Gyermekeitek pedig, akikről mondtátok, martalékká lesznek és fiaitok, akik még nem ismerik ma a jót és a rosszat, ők mennek oda be; nekik adom és ők fogják azt elfoglalni.
40 But as for you, turn and take your journey into the wilderness along the way to the Sea of Reeds.'
Ti pedig forduljatok meg és vonuljatok a pusztába a nádastenger felé.
41 Then you answered and said to me, 'We have sinned against Yahweh; we will go up and fight, and we will follow all that Yahweh our God has commanded us to do.' Every man among you put on his weapons of war, and you were ready to attack the hill country.
De ti feleltetek és mondtátok nekem Vétkeztünk az Örökkévaló ellen, mi föl akarunk menni, hagy harcoljunk mind aszerint, amint parancsolta nekünk az Örökkévaló, a mi Istenünk; felkötöttétek, kiki az ő harci eszközeit és készek voltatok fölmenni a hegyre.
42 Yahweh said to me, 'Say to them, “Do not attack and do not fight, for I will not be with you, and you will be defeated by your enemies.'
De az Örökkévaló mondta nekem: Mondd nekik: Ne menjetek föl és ne harcoljatok, mert én nem vagyok közepettetek, hogy vereséget ne szenvedjetek ellenségeitek előtt.
43 I spoke to you in this way, but you did not listen. You rebelled against the commandment of Yahweh; you were arrogant and attacked the hill country.
És szóltam hozzátok, de ti nem hallgattatok rám és ellenszegültetek az Örökkévaló parancsának, dacoltatok és fölmentetek a hegyre.
44 But the Amorites, who lived in that hill country, came out against you and chased you like bees, and struck you down in Seir, as far as Hormah.
Akkor kijött az Emóri, aki azon a hegyen lakott, elétek és üldöztek benneteket, mint a méhek teszik, és szétvertek benneteket Széirben egész Chormoig.
45 You returned and wept before Yahweh; but Yahweh did not listen to your voice, nor did he pay attention to you.
És visszatértetek és sírtatok az Örökkévaló színe előtt, de az Örökkévaló nem hallgatta meg szavatokat és nem figyelt rátok.
46 So you stayed in Kadesh many days, all the days that you stayed there.
És maradtatok Kádesben sok ideig, amennyi ideig maradtatok.
