2 Chronicles 35
1 Josiah kept a Passover to Yahweh in Jerusalem, and they killed the Passover lambs on the fourteenth day of the first month.
És megtartá Jósiás Jeruzsálemben a húsvétünnepet az Úrnak; és megölék a páskhabárányt az első hónap tizennegyedik napján.
2 He placed the priests in their positions and encouraged them in the service of the house of Yahweh.
És állítá a papokat az őrállásukra, és buzdítá őket az Úr házának szolgálatára.
3 He said to the Levites who taught all Israel and who were set apart to Yahweh, “Put the holy ark in the house that Solomon son of David, king of Israel built. Do not carry it around on your shoulders any longer. Now worship Yahweh your God, and serve his people Israel.
És monda a Lévitáknak, a kik az egész Izráelt oktatják, és magokat az Úrnak szentelék: Helyheztessétek a szent ládát a házba, a melyet készített volt Salamon a Dávid fia, az Izráel királya; nem kell most vállatokon hordoznotok; hanem szolgáljatok az Úrnak, a ti Istenteknek, és az ő népének az Izráelnek.
4 Organize yourselves by the name of your ancestral houses and your divisions, following the written instructions of David, king of Israel, and those of Solomon, his son.
És készítsétek el magatokat a ti családjaitok és csoportjaitok szerint, a mint Dávid az Izráel királya elrendelte volt, és megírta az ő fia Salamon.
5 Stand in the holy place, taking your position with your divisions within the ancestral houses of your brothers, the descendants of the people, and taking your places with your divisions within the ancestral houses of the Levites.
És álljatok a szent helyen, a nép közül való testvéreitek családjainak csoportjai és a Léviták családjának egy-egy csoportja szerint.
6 Kill the Passover lambs, consecrate yourselves, prepare the lambs for your brothers, to do according to the word of Yahweh that was given by the hand of Moses.”
Azután öljétek meg a páskhabárányt, és szenteljétek meg magatokat, és készítsétek el azt a ti atyátokfiainak, hogy az Úrnak Mózes által tett beszéde szerint cselekedjetek.
7 Josiah gave to all the people thirty thousand lambs and kids from flocks for the Passover offerings to all who were present. He also gave three thousand bulls; these were from the king's possessions.
És ada Jósiás a nép fiai számára juhokat, bárányokat és gödölyéket, mindezeket a húsvéti áldozatokra; mindenkinek, valaki ott találtatik vala, szám szerint harminczezeret, és háromezer tulkot; ezek mind a királyéból valának.
8 His leaders gave a free will offering to the people, priests, and Levites. Hilkiah, Zechariah, and Jehiel, the officials in charge of the house of God, gave to the priests for the Passover offerings 2,600 small cattle and three hundred oxen.
Az ő fejedelmei is szabad akaratjokból a községnek, a papoknak és a Lévitáknak adakozának; Hilkia, Zakariás és Jéhiel, az Isten házának fejedelmei, adának a papoknak a húsvét áldozatira kétezerhatszáz juhot és háromszáz tulkot.
9 Also Konaniah, and Shemaiah and Nethanel, his brothers, and Hashabiah, Jeiel, and Jozabad, the chiefs of the Levites, gave to the Levites for the Passover offerings five thousand small cattle and five hundred oxen.
Konánia pedig és Semája és Nétanéel az ő atyjafiai, Hasábia, Jéhiel és Józabád, a Léviták fejedelmei, adának a Lévitáknak a húsvét áldozatira ötezer juhot és ötszáz tulkot.
10 So the service was prepared, and the priests stood in their places, with the Levites by their divisions, in response to the king's command.
Készen levén a szolgálat, a papok helyeikre állának, a Léviták is csapatjaik szerint, a mint a király parancsolta.
11 They killed the Passover lambs, and the priests sprinkled the blood that they received from the Levites' hand, and the Levites skinned the lambs.
Megölék azért a páskhabárányt, és a papok hintik vala kezökből a vért, a Léviták pedig a bárányok bőrét húzzák le.
12 They removed the burnt offerings, in order to distribute them to the divisions of the ancestral houses of the people, to offer them to Yahweh, as it is written in the Book of Moses. They did the same with the bulls.
És külön választák az egészen égőáldozatra valókat, hogy adnák azokat a nép közül való családok csoportjainak, hogy áldoznának az Úrnak, a mint a Mózes könyvében megiratott; azonképen a tulkokból is elválaszták.
13 They roasted the Passover lambs with fire following the instructions. As for the consecrated offerings, they boiled them in pots, cauldrons, and pans, and they quickly carried them to all the people.
És megsüték a páskhabárányt szokás szerint a tűznél; a megszenteltetett állatokat pedig megfőzék fazekakban, vasfazekakban és üstökben: és nagy hamarsággal adák az egész községnek.
14 They later prepared offerings for themselves and for the priests, because the priests, the descendants of Aaron, were occupied in offering the burnt offerings and the fat until nightfall, so the Levites prepared the offerings for themselves and for the priests, the descendants of Aaron.
Ezek után magoknak és a papoknak is elkészíték a páskhabárányt, mert a papok, az Áron fiai az égőáldozatoknak és a kövérségeknek megáldozásával el valának foglalva késő éjszakáig, azért a Léviták készíték el mind magoknak, mind a papoknak, az Áron fiainak.
15 The singers, the descendants of Asaph, were in their place, as directed by David, Asaph, Heman, and Jeduthun the king's seer, and the guards were at every gate. They did not have to leave their post, because their brothers the Levites made preparations for them.
Az éneklők is, az Asáf fiai, szolgálatukban valának, Dávidnak, Asáfnak, Hémánnak és Jédutunnak, a király prófétájának parancsolatja szerint; az ajtónállók is mindnyájan az ajtóknál valának; nem távozhatának szolgálatukból, hanem az ő atyjokfiai, a Léviták készíték vala el nékik.
16 So, at that time the entire service of Yahweh was carried out for the celebration of the Passover and to offer burnt offerings on the altar of Yahweh, as King Josiah commanded.
És elkészüle az Úrnak minden szolgálata azon a napon, hogy megtartanák a páskhát, egészen égőáldozatokkal áldozván az Úr oltárán, a Jósiás király parancsolatja szerint.
17 The people of Israel who were present kept the Passover at that time, and then the Festival of Unleavened Bread for seven days.
Megtartották tehát az Izráel fiai, a kik jelen lehetének, a páskhát abban az időben, és a kovász nélkül való kenyerek ünnepét hét napon át.
18 Such a Passover celebration had never been held in Israel from the days of the prophet Samuel, nor had any of the other kings of Israel ever celebrated such a Passover as Josiah did, along with the priests, Levites, and all the people of Judah and Israel who were present, and the inhabitants of Jerusalem.
Ehez hasonló páskhát nem tartottak Izráelben a Sámuel próféta idejétől fogva; Izráel királyai közül is senki sem tartott olyan páskhát, a milyet Jósiás tartott és a papok, a Léviták, egész Júda, és a kik Izráelből jelen voltak, és Jeruzsálem lakosai.
19 This Passover was kept in the eighteenth year of the reign of Josiah.
Jósiás királyságának tizennyolczadik évében tartatott ez a páskha.
20 After all this, after Josiah had set the temple in order, Necho, king of Egypt, went up to fight against Carchemish at the Euphrates River, and Josiah went to fight against him.
Mindezek után, hogy az Isten házát Jósiás helyreállítá, feljöve Nékó, Égyiptom királya, hogy az Eufrátes mellett való Kárkemis városát elfoglalná; és Jósiás ellene ment.
21 But Necho sent ambassadors to him, saying, “What have I to do with you, king of Judah? I am not coming against you today, but against the house with which I am making war. God has commanded me to hurry, so refrain from interfering with God, who is with me, or he might destroy you.”
És noha követeket külde ő hozzá Nékó, ezt mondván: Mi közöm te hozzád nékem, Júda királya? Mert én most nem ellened megyek, hanem az én országom ellensége ellen, és Isten parancsolta, hogy siessek; ne tusakodjál az Isten ellen, a ki én velem van, hogy el ne veszessen téged;
22 However, Josiah refused to turn away from him. He disguised himself in order to fight with him. He did not listen to the words of Necho that had come from the mouth of God; so he went to fight in the Valley of Megiddo.
Mindazáltal Jósiás nem tére ki ő előle, hanem, hogy megütköznék vele, öltözetit megváltoztatá, és nem hallgatott Nékó beszédeire, a melyek az Isten szájából származtak vala. Elméne azért, hogy megütközzék vele Megiddó mezején.
23 Archers shot King Josiah, and the king said to his servants, “Take me away, for I am badly wounded.”
Akkor a kézívesek nyilakat lövének Jósiás királyra, és monda a király az ő szolgáinak: Vigyetek ki engem innét; mert nagyon megsebesültem.
24 So his servants took him out of the chariot, and put him in his extra chariot. They took him to Jerusalem, where he died. He was buried in the tombs of his ancestors. All Judah and Jerusalem mourned for Josiah.
Levévén azért őt az ő szolgái a szekérből, másik szekerére helyezék, és vivék Jeruzsálembe: És meghala, és eltemetteték az ő atyáinak sírjába; s egész Júda és Jeruzsálem siránkozék Jósiás felett.
25 Jeremiah lamented for Josiah; all the male and female singers lament about Josiah to this day. These songs became customary in Israel; behold, they are written in the songs of lament.
Jerémiás is siratá Jósiást, és siralmas énekekkel siratják vala őt az éneklő férfiak és asszonyok mindnyájan mind e mai napig, a melyek szokásossá lettek Izráelben, s ímé azok meg vannak írva a Jerémiás siralmaiban.
26 As for the other matters concerning Josiah, and his good deeds done in obedience to what is written in the law of Yahweh—
Jósiásnak pedig többi dolgai, és a szerint való jó tettei, a mint az Úrnak törvényében meg van írva;
27 and his deeds, from beginning to end, are written in the book of the kings of Judah and Israel.
És az ő első és utolsó dolgai, ímé meg vannak írva az Izráel és Júda királyainak könyvében.
