Psalms 88
1 Yahweh God, you who rescues me, all during each day I call out [to you] to help me, and I cry out to you during each night also.
Ének. A Kóráh fiainak zsoltára. Az éneklőmesternek a Mahalath-lehannóthra. Az Ezrahita Hémán tanítása. Uram, szabadításomnak Istene! Nappal kiáltok, éjjelente előtted vagyok:
2 Listen [IDM] to my prayer [DOU], while I cry out to you [for help]!
Jusson elődbe imádságom, hajtsad füled az én kiáltozásomra!
3 I have experienced many troubles/difficulties, and I am about to die [MTY] and go where dead people are. (Sheol h7585)
Mert betelt a lelkem nyomorúságokkal, és életem a Seolig jutott. (Sheol h7585)
4 Because I have no more strength, [other people also] consider that I will soon die.
Hasonlatossá lettem a sírba szállókhoz; olyan vagyok, mint az erejevesztett ember.
5 I am like a corpse that has been abandoned; I am like dead people who lie in their graves, people who have been completely forgotten, because you do not take care of them any more.
A holtak közt van az én helyem, mint a megölteknek, a kik koporsóban feküsznek, a kikről többé nem emlékezel, mert elszakasztattak a te kezedtől.
6 [It is as though] you have thrown me into a deep, dark pit, into a place where they throw corpses.
Mély sírba vetettél be engem, sötétségbe, örvények közé.
7 [It seems like] you are very angry with me, and [it is as though] you have crushed me like [ocean] waves [crash down on people] [MET].
A te haragod reám nehezedett, és minden haboddal nyomtál engem. (Szela)
8 You have caused my friends to (avoid/stay away from) me; I have become repulsive to them. [It is as though] I am in a prison and cannot escape.
Elszakasztottad ismerőseimet tőlem, útálattá tettél előttök engem; berekesztettem és ki nem jöhetek.
9 My eyes cannot see well because I cry very much. Yahweh, every day I call out to you [to help me]; I lift up my hands to you [while I pray].
Szemem megsenyvedett a nyomorúság miatt; kiáltalak téged Uram minden napon, hozzád terjengetem kezeimet.
10 You certainly do not [RHQ] perform miracles for dead people! Their spirits do not [RHQ] arise to praise you!
Avagy a holtakkal teszel-é csodát? Felkelnek-é vajjon az árnyak, hogy dicsérjenek téged? (Szela)
11 Corpses in the grave certainly do not tell about your faithfully loving us [RHQ], and in the place where people are finally destroyed, no one tells about what you faithfully [do for us] [RHQ].
Beszélik-é a koporsóban a te kegyelmedet, hűségedet a pusztulás helyén?
12 No one in the deep dark pit ever sees the miracles that you perform [RHQ], and no one in the place where people have been completely forgotten tells about your being good to us.
Megtudhatják-é a sötétségben a te csodáidat, és igazságodat a feledékenység földén?
13 But [as for me], Yahweh, I cry out to you [to help me]; each morning I pray to you.
De én hozzád rimánkodom, Uram, és jó reggel elédbe jut az én imádságom:
14 Yahweh, why do you reject me [RHQ]? Why do you turn away from me [RHQ]?
Miért vetsz el hát Uram engem, és rejted el orczádat én tőlem?
15 All the time since I was young, I have suffered and have often almost died; I am (in despair/very discouraged) because of enduring the terrible things that you have done to me.
Nyomorult és holteleven vagyok ifjúságomtól kezdve; viselem a te rettentéseidet, roskadozom.
16 [I feel that] you have crushed me because of your being angry with me; the terrible things that you are doing to me are almost destroying me.
Általmentek rajtam a te búsulásaid; a te szorongatásaid elemésztettek engem.
17 [I feel as though] they surround me like a flood [SIM]; they are (closing in on/crushing) me from all sides.
Körülvettek engem, mint a vizek egész napon; együttesen körülöveztek engem.
18 You have caused [even] my friends and others whom I love to avoid me, and [it is as though] the only friend that I have is darkness.
Elszakasztottál tőlem barátot és rokont; ismerőseim a – setétség.
