Psalms 88
1 Yahweh God, you who rescues me, all during each day I call out [to you] to help me, and I cry out to you during each night also.
Ének, zsoltár. Kórach fiaitól. A karmesternek, Máchalát szerint, éneklésre. Oktató dal az ezráchi Hémántól. Örökkévaló, segítségem Istene, nappal kiáltok, meg éjjel teelőtted;
2 Listen [IDM] to my prayer [DOU], while I cry out to you [for help]!
jusson eléd imádságom, hajlítsd füledet fohászkodásomra.
3 I have experienced many troubles/difficulties, and I am about to die [MTY] and go where dead people are. (Sheol h7585)
Mert jóllakott lelkem bajokkal és életem az alvilághoz ért. (Sheol h7585)
4 Because I have no more strength, [other people also] consider that I will soon die.
Azokhoz számíttattam, kik a gödörbe szállnak, olyan lettem mint erő nélkül levő férfi
5 I am like a corpse that has been abandoned; I am like dead people who lie in their graves, people who have been completely forgotten, because you do not take care of them any more.
a holtak között, odavetve, miként megölöttek, sírban fekvők, kikről nem emlékezel többé, hisz ők elszakíttattak kezedtől.
6 [It is as though] you have thrown me into a deep, dark pit, into a place where they throw corpses.
Helyeztél engem a legal só gödörbe, sötétségbe, mélységbe.
7 [It seems like] you are very angry with me, and [it is as though] you have crushed me like [ocean] waves [crash down on people] [MET].
Haragod reám eresztette súlyát, és mind a hullámaiddal sújtottál. Széla.
8 You have caused my friends to (avoid/stay away from) me; I have become repulsive to them. [It is as though] I am in a prison and cannot escape.
Eltávolítottad ismerőseimet tőlem, utálattá tettél engem nekik, elzárva vagyok, nem juthatok ki.
9 My eyes cannot see well because I cry very much. Yahweh, every day I call out to you [to help me]; I lift up my hands to you [while I pray].
Szemem elepedt a nyomortól, hívtalak téged, Örökkévaló, mindennap, kiterjesztettem hozzád kezeimet.
10 You certainly do not [RHQ] perform miracles for dead people! Their spirits do not [RHQ] arise to praise you!
A holtaknak teszel-e csodát, avagy árnyak kelnek-e föl, magasztalnak-e téged? Széla.
11 Corpses in the grave certainly do not tell about your faithfully loving us [RHQ], and in the place where people are finally destroyed, no one tells about what you faithfully [do for us] [RHQ].
Elbeszélik-e a sírban szeretetedet, hűségedet az enyészetben?
12 No one in the deep dark pit ever sees the miracles that you perform [RHQ], and no one in the place where people have been completely forgotten tells about your being good to us.
Ismerik-e a sötétségben csodádat, és igazságodat a feledés országában?
13 But [as for me], Yahweh, I cry out to you [to help me]; each morning I pray to you.
Én pedig hozzád, oh Örökkévaló, fohászkodtam és reggel elédbe jut imádságom.
14 Yahweh, why do you reject me [RHQ]? Why do you turn away from me [RHQ]?
Miért, oh Örökkévaló, veted el lelkemet, rejted el arczodat előlem?
15 All the time since I was young, I have suffered and have often almost died; I am (in despair/very discouraged) because of enduring the terrible things that you have done to me.
Szegény vagyok én és sínylődő ifjuságtól fogva, viselem ijedelmeidet, oda vagyok.
16 [I feel that] you have crushed me because of your being angry with me; the terrible things that you are doing to me are almost destroying me.
Elvonulnak fölöttem föllobbanásaid, rettentéseid megsemmisítettek engem.
17 [I feel as though] they surround me like a flood [SIM]; they are (closing in on/crushing) me from all sides.
Körülvettek mint a víz egész nap, közrefogtak engem egyaránt.
18 You have caused [even] my friends and others whom I love to avoid me, and [it is as though] the only friend that I have is darkness.
Eltávolítottál tőlem barátot és társat, ismerőseim – csupa sötétség.
