Psalms 44
1 God, we ourselves have heard what our parents and grandparents told us. They told us about the miracles that you performed long ago.
Az éneklőmesternek; a Kóráh fiainak tanítása. Oh Isten! füleinkkel hallottuk, atyáink beszélték el nékünk a dolgot, a melyet napjaikban, a hajdankor napjaiban cselekedtél.
2 [They told us] how you expelled the ungodly people and enabled us to live in their land. [They told us] that you punished those ungodly people and enabled your own people to prosper [IDM].
Nemzeteket űztél te ki saját kezeddel, őket pedig beplántáltad; népeket törtél össze, őket pedig kiterjesztetted.
3 It was not by using their own swords that they conquered the people that lived in that land, and it was not by their own power that they were victorious; it was only by your power [MTY, DOU] [that they did those things]; and they were sure that you were with them, and that showed that you were pleased with them.
Mert nem az ő fegyverökkel szereztek földet, és nem az ő karjok segített nékik; hanem a te jobbod, a te karod és a te orczád világossága, mert kedvelted őket.
4 You are my King and my God; it is you who enable us, your people [MTY], to defeat our enemies.
Te magad vagy az én királyom oh Isten! Rendelj segítséget Jákóbnak!
5 It is by your power that we knock our enemies down and tramp on them.
Általad verjük le szorongatóinkat; a te neveddel tapodjuk le támadóinkat.
6 I do not trust that I will be saved by using my bow [and arrows] and my sword.
Mert nem az ívemben bízom, és kardom sem védelmez meg engem;
7 No, it is you who have rescued us from our enemies, it is you who have caused those who hate us to become ashamed [because they were defeated].
Hanem te szabadítasz meg minket szorongatóinktól, és gyűlölőinket te szégyeníted meg.
8 We have continually boasted about what God [has done for us], and we will thank him [MTY] forever.
Dicsérjük Istent mindennap, és mindörökké magasztaljuk nevedet. (Szela)
9 But [now] you have rejected us and caused us to be disgraced; when our armies march out [to fight a battle], you no [longer] go with them.
Mégis megvetettél, meggyaláztál minket, és nem vonulsz ki seregeinkkel.
10 You have caused us to run away from our enemies, with the result that they captured the things that belonged to us.
Megfutamítottál minket szorongatóink előtt, és a kik gyűlölnek minket, fosztogattak magoknak.
11 You have allowed us to become like [MET] sheep that were ready to be slaughtered; you scattered us [far away] among [other].
Oda dobtál minket vágó-juhok gyanánt, és szétszórtál minket a nemzetek között.
12 [It is as though] [MET] you sold us, your people, [to our enemies] for a very small price, and you did not gain much profit from selling us!
Eladtad a te népedet nagy olcsón, és nem becsülted az árát magasra.
13 People who live in nations near us make fun of us; they laugh at us and deride/belittle us.
Csúfságul vetettél oda minket szomszédainknak, gúnyra és nevetségre a körültünk levőknek.
14 They make jokes using the name of [our country], they shake their heads [to indicate that they despise us].
Példabeszédül vetettél oda a pogányoknak, fejcsóválásra a népeknek.
15 All day I feel disgraced; from seeing my face, people know that I am ashamed.
Gyalázatom naponta előttem van, és orczám szégyene elborít engem.
16 I hear what those who sneer at me and revile me say; I am ashamed in front of my enemies and those who want to harm me.
A csúfolók és káromlók szaváért, az ellenség és a bosszúálló miatt.
17 All these things have happened to us [even] though we have not forgotten you, and we are not the ones who disobeyed the agreement you made with [our ancestors].
Mindez utolért minket, mégsem feledtünk el téged, és nem szegtük meg a te frigyedet.
18 We have not stopped being loyal to you, and we have not stopped doing what you want us to do [IDM].
Nem pártolt el tőled a mi szívünk, sem lépésünk nem tért le a te ösvényedről:
19 But [it is as though] you have allowed us to be helpless among wild animals, and abandoned us in a deep dark [ravine].
Noha kiűztél minket a sakálok helyére, és reánk borítottad a halál árnyékát.
20 If we had forgotten to worship [MTY] our God, or if we had spread out our hands to [worship] a foreign god,
Ha elfeledtük volna Istenünk nevét, és kiterjesztettük volna kezünket idegen istenhez:
21 you certainly would have known that, because you know [even] what we secretly think.
Nemde kifürkészte volna ezt Isten? Mert ő jól ismeri a szívnek titkait.
22 But it is because we belong to you, [that our enemies] are constantly killing us. They act toward us as though we were only sheep to be slaughtered.
Bizony te éretted gyilkoltak minket mindennapon; tekintettek bennünket, mint vágó-juhokat.
23 [So], Yahweh, arise! Why are you asleep [RHQ]? Get up! Do not reject us forever!
Serkenj fel! Miért alszol Uram?! Kelj fel, ne vess el minket örökké!
24 Why are you not looking at us? Why are you forgetting that we are suffering and being oppressed [by our enemies]?
Miért rejted el orczádat, és felejted el nyomorúságunkat és háborúságunkat?
25 We are pushed down to the ground and we cannot get up.
Bizony porba hanyatlik lelkünk, a földhöz tapad testünk.
26 Arise, and come and help us! Rescue us because you faithfully love us!
Kelj fel a mi segítségünkre, ments meg minket a te kegyelmedért!
