Psalms 105
1 Give thanks to Yahweh, and tell others that he is very great! Tell everyone in the world what he has done!
Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
2 Sing to him; praise him as you sing to him; tell others about his wonderful miracles.
Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
3 Be happy because [you know that] he [MTY] is holy! You people who worship Yahweh, rejoice!
Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
4 Ask Yahweh to help you and give you his strength, and continue to ask him!
Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
5 You people who are descendants of God’s servant Abraham, you descendants of Jacob, the man God chose, think about [all] the wonderful things that he has done: He performed miracles, and he punished [all our enemies].
Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
7 He is Yahweh, our God. He rules and judges [people] throughout the earth.
Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.
8 He never forgets the agreement that he made; he made a promise that will last for 1,000 generations;
Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
9 that is the agreement that he made with Abraham, and he repeated that agreement with Isaac.
A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
10 [Later] he confirmed it [again] to Jacob as an agreement for the Israeli [people] that would last forever.
És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
11 What he said was, “I will give you the Canaan region; it will belong to you [and your descendants forever].”
Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
12 [He said that to them] when there were only a few of them, a tiny group of people who were living in that land like strangers.
Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
13 They continued to wander from one place to another, from one kingdom to another.
És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
14 But he did not allow others to oppress them. He warned those kings by saying to them,
Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
15 “Do not do harm the [people] whom I have chosen! Do not harm my prophets!”
Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
16 He sent a famine to Canaan, and [as a result all the people] had no food to eat.
Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
17 So his people went to Egypt, but first he sent someone there. He sent Joseph, who had been sold to be a slave.
Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
18 [Later, while Joseph was in prison in Egypt], they put his legs in shackles that bruised his feet, and they put an iron collar around his neck.
A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
19 There, Yahweh (refined Joseph’s character/tested Joseph to see if Joseph would continue to trust him), until what Joseph predicted would happen (came true/happened).
Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
20 The king [of Egypt] summoned him, and he set Joseph free; this ruler of many people-groups released Joseph [from prison].
Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
21 [Then] he appointed him to take care of everything in the king’s household, to take care of everything that the king possessed.
Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
22 (Joseph was permitted/He permitted Joseph) to command the king’s servants to do anything that Joseph wanted them to do, and [even] to tell the king’s advisors the things that they should do [for the people of Egypt].
Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
23 Later, [Joseph’s father] Jacob arrived in Egypt. He lived like a foreigner in the land that belonged to the descendants of Ham.
És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
24 And [years later] Yahweh caused the descendants of Jacob to become very numerous. [As a result], their enemies, [the Egyptians], considered that the Israelis were too strong.
És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
25 [So] Yahweh caused the rulers of Egypt to (turn against/hate) the Israeli people, and they planned ways to get rid of his people.
Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
26 [But then] Yahweh sent his servant Moses along with [Moses’ older brother] Aaron, whom Yahweh had [also] chosen [to be his servant].
Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
27 Those two performed amazing miracles among the people of Egypt, in that land where the descendants of Ham lived.
Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
28 Yahweh sent darkness, so that the people of Egypt could not see anything [DOU], but the rulers of Egypt refused [RHQ] to obey when [Moses and Aaron] commanded [them to let the Israeli people leave Egypt].
Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
29 Yahweh caused [all] the water in Egypt to become (blood/[red like] blood), and [his doing that] caused all the fish to die.
Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
30 [Then he caused] the land to become full of frogs; the king and his officials even had frogs in their bedrooms.
Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
31 [Then] Yahweh commanded that flies come, and swarms of them descended [on the people of Egypt], and gnats [also] swarmed across the whole country.
Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
32 Instead of sending rain, Yahweh sent [terrible] hail, and lightning flashed throughout the land.
Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.
33 The hail ruined their grapevines and fig trees and shattered all the [other] trees.
És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
34 He commanded locusts to come, and swarms of them came; [so many that] they could not be counted.
Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
35 The locusts ate every green plant in the land, ruining all the crops.
És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
36 [Then] Yahweh killed the oldest son in every house [of the people of Egypt] [DOU].
És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
37 Then he brought the Israeli [people] out [from Egypt]; they were carrying loads of [jewelry made of] silver and gold [that the women of Egypt had given to them]. No one was left behind because of being sick.
És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
38 [The people of] Egypt were glad when the Israeli people left, because they had become very afraid of the Israelis.
Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
39 [Then] Yahweh spread a cloud to cover the Israelis; and [at night it became] a big fire [in the sky] to give them light.
Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
40 [Later] the Israelis asked for [meat to eat], and Yahweh sent [flocks of] quail to them, and he gave them plenty of manna [food] from the sky [each morning].
Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
41 [One day] he caused a rock to open up and water poured out [for them to drink]; it was like a river flowing in that desert.
Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
42 [He did that] because he kept thinking about the sacred promise [that he had given] to his servant, Abraham.
Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.
43 So his people were joyful as he brought them out from Egypt; those people whom he had chosen were shouting joyfully as they went.
Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal.
44 He gave to them the land that belonged to the people-groups [that lived there in Canaan], and the Israelis harvested crops that [other] people had planted.
És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
45 [Yahweh did all these things] in order that his people would do all the things that he had commanded them to do [DOU]. Praise Yahweh!
Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!
