Psalms 102
1 Yahweh, listen to what I am praying; hear me while I cry out to you!
A nyomorultnak imádsága, a mikor eleped és kiönti panaszát az Úr elé. Uram, hallgasd meg az én imádságomat, és kiáltásom jusson te hozzád!
2 Do not (turn away/hide yourself) from me when I (have troubles/am distressed)! Listen to me, and answer me quickly now, when I am calling out to you!
Ne rejtsd el a te orczádat tőlem; mikor szorongatnak engem, hajtsd hozzám a te füledet; mikor kiáltok, hamar hallgass meg engem!
3 My life is ending, like smoke that disappears [SIM]; I have [a high fever which] burns my body like a fire burns [SIM].
Mert elenyésznek az én napjaim, mint a füst, és csontjaim, mint valami tűzhely, üszkösök.
4 [I feel like] I am drying up like grass [SIM] that has been beaten/trampled down, and I no longer have a desire to eat food.
Letaroltatott és megszáradt, mint a fű az én szívem; még kenyerem megevéséről is elfelejtkezem.
5 I groan loudly, and my bones can be seen under my skin [because I have become very thin].
Nyögésemnek szavától csontom a húsomhoz ragadt.
6 I am like a [lonely and despised] vulture in the desert, like an owl by itself in the abandoned ruins [of a building/city].
Hasonló vagyok a pusztai pelikánhoz; olyanná lettem, mint a bagoly a romokon.
7 I lie awake [at night]; [because there is no one to comfort me], I am like a lonely bird [sitting] on a housetop [SIM].
Virrasztok és olyan vagyok, mint a magános madár a háztetőn.
8 All during the day my enemies insult me; those who make fun of me mention my name [and say, “May you be like him”] when they curse people.
Minden napon gyaláznak engem ellenségeim, csúfolóim esküsznek én reám.
9 Because you are very angry [DOU] with me, now [I sit in] ashes [while I am suffering greatly]; and those ashes [fall on] the bread/food that I eat, and what I drink has my tears mixed with it. [It is as though] you have picked me up and thrown me away!
Bizony a port eszem kenyér gyanánt, és italomat könyekkel vegyítem,
A te felindulásod és búsulásod miatt; mert felemeltél engem és földhöz vertél engem.
11 My time to remain alive is like an evening shadow [that will soon be gone] [SIM]. I am withering like grass withers [in the hot sun].
Napjaim olyanok, mint a megnyúlt árnyék; magam pedig, mint a fű, megszáradtam.
12 But Yahweh, you are our king who rules [MTY] forever; people who are not yet born will remember you.
De te Uram örökké megmaradsz, és a te emlékezeted nemzetségről nemzetségre áll.
13 You will arise and be merciful to [the people of] [MTY] Jerusalem; it is now time for you to do that; this is the time for you to be kind to them.
Te kelj fel, könyörülj a Sionon! Mert ideje, hogy könyörülj rajta, mert eljött a megszabott idő.
14 Even though (the city has been destroyed/our enemies have destroyed our city), we who serve you still love the stones that [were formerly] in the city walls; because now there is rubble everywhere, we, your people, are very sad when we see it.
Mert kedvelik a te szolgáid annak köveit, és a porát is kímélik.
15 Yahweh, [some day the people of other] nations will revere you [MTY]; all the kings on earth will see that you are very glorious/great.
És félik a népek az Úrnak nevét, és e földnek minden királya a te dicsőségedet;
16 You will rebuild Jerusalem, and you will appear there with your glory/brightness.
Mivelhogy az Úr megépítette a Siont, megláttatta magát az ő dicsőségében.
17 You will listen to the prayers of your people who are homeless, and you will (not ignore them/do what they request) [LIT] when they plead with you to help them.
Oda fordult a gyámoltalanok imádsága felé, és azoknak imádságát meg nem útálta.
18 Yahweh, [I want to] write these words in order that people in future years [will know what] you have done, in order that people who are not born yet will praise you.
Irattassék meg ez a következő nemzedéknek, és a teremtendő nép dicsérni fogja az Urat.
19 They will know that you looked down from your holy/sacred place in heaven [DOU] and saw [what was happening on] the earth.
Mert alátekintett az ő szentségének magaslatáról; a mennyekből a földre nézett le az Úr.
20 They will know that you hear prisoners groaning and that you will set free those who have been told, “You will be executed.”
Hogy meghallja a fogolynak nyögését, és hogy feloldozza a halálnak fiait.
21 As a result, people in Jerusalem will praise you [DOU] for what you [have done]
Hogy hirdessék a Sionon az Úrnak nevét, és az ő dicséretét Jeruzsálemben.
22 when many people [from other people-groups] and [those who are citizens of other] kingdoms gather to worship you.
Mikor egybegyűlnek a népek mindnyájan, és az országok, hogy szolgáljanak az Úrnak.
23 [But now] you have caused me to become weak while I am still young; [I think that] I will (not live much longer/ very long/soon die).
Megsanyargatta az én erőmet ez útban, megrövidítette napjaimat.
24 I say to you, “My God, do not cause me to die now, before I become old! You live forever!
Ezt mondám: Én Istenem! Ne vígy el engem az én napjaimnak felén; a te esztendeid nemzedékek nemzedékéig tartanak.
25 You created the world long ago, and you made (the heavens/everything in the sky) with your own hands.
Régente fundáltad a földet, s az egek is a te kezednek munkája.
26 The earth and the heavens/sky will disappear, but you will remain. They will wear out like clothes wear out. You will get rid of them like [people get rid of] old clothes, and they will no longer exist,
Azok elvesznek, de te megmaradsz; mindazok elavulnak, mint a ruha; mint az öltözetet, elváltoztatod azokat, és elváltoznak.
27 but you are [not like the things that you created], [because you are] always the same; you never die.
De te ugyanaz vagy, és a te esztendeid el nem fogynak.
28 [Some day] our children will live safely [in Jerusalem], and their descendants will be protected in your presence.”
A te szolgáidnak fiai megmaradnak, és az ő magvok erősen megáll előtted.
