Proverbs 1
1 These are the (proverbs/wise sayings) that come from Solomon, the King of Israel, who was the son of [King] David.
Példabeszédei Salamonnak, Dávid fiának, Izraél királyának.
2 (These proverbs [PRS] can teach people/By studying these proverbs, people can learn) how to be wise and how to obey what these proverbs teach them. They will [also] help people to understand which teachings are wise.
Hogy tudjunk bölcsességet és oktatást, hogy értsük az értelmesség mondásait;
3 These proverbs [PRS] will teach you how to discipline/control yourselves, how to conduct your lives, and how to do what is right and just [DOU].
hogy elfogadjunk belátásra való oktatást, igazságot, jogot és egyenességet;
4 They will show [people] who do not [yet] know much how to do things that are smart. They will show young people how to become wise and how to make good plans/decisions.
hogy adjanak az együgyűeknek okosságot, az ifjúnak tudást és meggondolást;
5 Those who are wise should also pay attention [to these proverbs], in order to become more wise, and those who understand [these teachings] will receive good advice/guidance.
hallja a bölcs s gyarapodjék tanulságban, s az értelmes útmutatást szerezzen;
6 Then they will be able to understand the meaning of proverbs and parables/metaphors, these wise sayings and (riddles/sayings that are difficult to understand).
hogy értsünk példázatot s ékes beszédet, bölcsek szavait és rejtvényeiket.
7 If [you want to be] wise, you must begin by revering Yahweh. [Only] foolish people despise wisdom and good advice/discipline.
Istenfélelem a tudás kezdete; bölcsességet és oktatást az oktalanok megvetnek.
8 My son, pay attention to what [I], your father, am teaching you. And do not reject what your mother teaches you.
Halljad, fiam, atyád oktatását és el ne hagyjad anyád tanítását;
9 What we teach you [will make you respected like having] a lovely turban around your head and [like] a [beautiful] necklace to put around your neck.
mert kecses füzér azok fejednek és díszláncz a te nyakadnak.
10 My son, if sinners tempt/entice you [to do what is wrong], say “No” to them.
Fiam, ha téged vétkesek csábítanak, ne engedj!
11 They may say, “Come with us! Join us! We will hide and then kill [MTY] someone [who passes by]. We will ambush some helpless/innocent people.
Ha azt mondják: jer velünk, leselkedjünk vérre, ólálkodjunk ártatlanra ok nélkül;
12 We will kill them [HYP] and get rid of them completely, [just] like [people who are buried in] graves are gone forever. While they are in good health, we will send them to the place where dead people are. (Sheol h7585)
nyeljük el őket elevenen, mint az alvilág és egészen, mint a verembe szállókat; (Sheol h7585)
13 And we will seize all the things that they own. We will fill our houses with these things!
mindenféle drága vagyont találunk, megtöltjük házainkat zsákmánnyal;
14 [So], come with us! Join our group! We will share with you the things that we steal.”
sorsodat veted közöttünk, egy zacskónk lesz mindnyájunknak:
15 My son, do not accompany them! Do not walk on the roads with them!
fiam, ne járj az úton velük, tartsd vissza lábadat ösvényüktől;
16 They rush to do evil deeds! They hurry to murder [MTY] people.
mert lábaik rosszra futnak, és sietnek vért ontani.
17 It is useless to put out a (trap/net to catch a bird) because when a bird sees it, [it stays away from it].
Hisz hiába van kivetve a háló minden szárnyas szemei előtt.
18 But those wicked people are not like the birds, [because they do not realize] that when they prepare to ambush someone to kill him, they will be killed themselves!
Ők pedig a maguk vérére leselkednek, a maguk lelkére ólálkodnak.
19 That is what happens to people who eagerly try to get things [by violently attacking others]. They will only destroy themselves!
Ilyenek útjai mindenkinek, ki nyerészkedést űz: gazdájának lelkét veszi az el.
20 Wisdom [PRS] shouts to people in the streets, and calls out to people in the (plazas/town squares).
Bölcsesség az utczán megszólal, a piaczokon hallatja hangját;
21 Wisdom calls out in noisy places, and at the entrances to cities.
zajongó utczák sarkán hirdet, kapuk bejáratain, a városban mondja el mondásait:
22 [Wisdom says], “How long will you stupid people continue to enjoy doing foolish things [RHQ]? How long will you people who ridicule God enjoy doing that [RHQ]? How long will you foolish people refuse to know [what things are right] [RHQ]?
Meddig, együgyűek, szeretitek az együgyűséget, s kívánják meg a csúfolók a csúfolást, és gyűlölik a balgák a tudást?
23 If you pay attention to me when I rebuke you, I will tell you what I am thinking in my inner being; I will give you some good advice.
Fordulnátok feddésemre! Íme, ömleszteném nektek szellememet, tudatnám veletek szavaimat.
24 But when I called to you, you refused to listen. I beckoned to you to come to me, but you ignored me.
Mivel hívtalak, de ti vonakodtatok, kinyújtottam kezemet, de senki sem figyelt,
25 I tried to advise you, but you refused to listen to me. I tried to correct you, but you rejected what I told you.
elvetettétek minden tanácsomat és feddésemnek nem engedtetek:
26 So [now], when you are experiencing troubles/disasters, I will laugh at you. When things happen that cause you to be afraid, I will make fun of you.
én is nevetek majd szerencsétlenségteken, gúnyolódom, mikor eljő rettegéstek,
27 When calamities strike you like a big storm, when disasters hit you like a violent wind, when [all kinds of things] distress you and give you trouble, [I will ridicule you!]
mikor eljő mint zivatar a ti rettegéstek és szerencsétlenségtek mint szélvész érkezik, mikor jő reátok szorultság és szükség.
28 [Wisdom also says], “When foolish people call to me [to help them], I will not answer them. They will search for me diligently/everywhere, but they will not find me.
Akkor hívnak majd engem, de nem felelek, keresnek engem, de nem találnak meg;
29 They refused to know [what things are right], and they decided not to revere Yahweh.
mivelhogy gyűlölték a tudást a az istenfélelmet nem választották,
30 They would not accept my advice, and they did not pay attention when I tried to correct them.
nem engedtek tanácsomnak, megvetették minden feddésemet.
31 So they will endure what will result [MET, DOU] from the evil way they have lived/behaved and the evil things they have planned to do.
Egyenek hát az útjok gyümölcséből, s lakjanak jól a maguk tanácsaiból.
32 Those who turn away from me are stupid/foolish; they will die because of doing that.
Mert az együgyűek megátalkodottsága megöli őket, s a balgák gondatlansága elveszti őket;
33 But those who pay attention to me will live peacefully and safely, and they will not be afraid that something will harm them.”
de a ki rám hallgat, bizton fog lakni s nyugodt lesz a veszedelem rettegésétől.
