Proverbs 3
1 My son, do not forget what I have taught you. Keep my commands in your inner being,
Fiam! az én tanításomról el ne felejtkezzél, és az én parancsolatimat megőrizze a te elméd;
2 because [if you obey them] you will live a long time and things will go well for you
Mert napoknak hosszú voltát, és sok esztendős életet, és békességet hoznak néked bőven.
3 Always faithfully love others and (be faithful/do what you say that you will do); doing those things [will cause others to be pleased with you]; it will be as though you are wearing a beautiful necklace. Keep those things in your mind/inner being.
Az irgalmasság és igazság ne hagyjanak el téged: kösd azokat a te nyakadra, írd be azokat a te szívednek táblájára;
4 If you do, God and people will approve of you and think highly of you [MTY].
Így nyersz kedvességet és jó értelmet Istennek és embernek szemei előtt.
5 Trust in Yahweh completely, and do not rely on what you yourself understand.
Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál.
6 Always allow him to lead you. If you do that, he will (show you the right path/direct your life).
Minden te útaidban megismered őt; akkor ő igazgatja a te útaidat.
7 Do not be proud of being wise. [Instead], revere Yahweh and turn away from doing evil.
Ne légy bölcs a te magad ítélete szerint; féld az Urat, és távozzál el a gonosztól.
8 If you do that, your body will be healthy/strong; it will be [like] medicine for you.
Egészség lesz ez a te testednek, és megújulás a te csontaidnak.
9 Honor Yahweh by [what you do with] your money; and [by giving him] the first part of your harvest.
Tiszteld az Urat a te marhádból, a te egész jövedelmed zsengéjéből.
10 If you do that, [you will have a good harvest]. Yahweh will fill your barns [with grain], and your vats/containers will be overflowing with [grape juice for making] wine.
Eképen megtelnek a te csűreid elégséggel, és musttal áradnak el sajtód válúi.
11 My son, when Yahweh disciplines/corrects you, do not despise it, and if he rebukes you, do not resent it.
Az Úrnak fenyítését fiam, ne útáld meg, se meg ne únd az ő dorgálását.
12 [I say that] because it is the people whom Yahweh loves that he corrects/reproves, [just] like parents correct/reprove their sons whom they love.
Mert a kit szeret az Úr, megdorgálja, és pedig mint az atya az ő fiát, a kit kedvel.
13 [Yahweh] is pleased with those who become wise and have good understanding.
Boldog ember, a ki megnyerte a bölcseséget, és az ember, a ki értelmet szerez.
14 Being wise and having good understanding is worth more than silver, better than gold.
Mert jobb ennek megszerzése az ezüstnek megszerzésénél, és a kiásott aranynál ennek jövedelme.
15 Being wise is more precious than (jewels/precious stones); there is nothing that you could desire [that would be as valuable] as wisdom.
Drágább a fényes kárbunkulusoknál, és minden te gyönyörűségeid nem hasonlíthatók hozzá.
16 On the one hand, wisdom [PRS] enables [you] to live a long life, and on the other hand, wisdom enables [you] to become rich and to be honored.
Napoknak hosszúsága van jobbjában, baljában gazdagság és tisztesség.
17 If [you] are wise, [your] life will be pleasant, and things will go well [for you].
Az ő útai gyönyörűséges útak, és minden ösvényei: békesség.
18 Wisdom is [like] a tree that gives long life to those who [eagerly] take hold of it, and [Yahweh] is pleased with those who hold onto it tightly.
Életnek fája ez azoknak, a kik megragadják, és a kik megtartják boldogok!
19 By his wisdom Yahweh created the earth, and by his understanding he put everything in the skies.
Az Úr bölcseséggel fundálta a földet, erősítette az eget értelemmel.
20 By his knowledge [he caused] the water that was beneath the earth to burst forth, and he caused rain to fall from the clouds.
Az ő tudománya által fakadtak ki a mélységből a vizek, és a felhők csepegnek harmatot,
21 My son, [always] keep doing things that are right and things that are smart. If you do that,
Fiam, ne távozzanak el a te szemeidtől, őrizd meg az igaz bölcseséget, és a meggondolást!
22 you will live [many years] and be honored and respected {people will honor and respect you}.
És lesznek ezek élet a te lelkednek, és kedvesség a te nyakadnak.
23 If you do what is right and wise, you will [be able to] walk safely, and you will not (stumble/do things that are wrong) [MET].
Akkor bátorsággal járod a te útadat, és a te lábadat meg nem ütöd.
24 You will [be able to] lie down [at night] and not be afraid [of anything], and you will sleep peacefully.
Mikor lefekszel, nem rettegsz; hanem lefekszel és gyönyörűséges lesz a te álmod.
25 You will not be afraid that something disastrous will happen to you or that storms that strike the wicked will strike you,
Ne félj a hirtelen való félelemtől, és a gonoszok pusztításától, ha eljő;
26 because you will be confident that Yahweh [will take care of you]. He will not let your foot be caught in a trap/snare.
Mert az Úr lesz a te bizodalmad és megőrzi a te lábadat a fogságtól.
27 If you are able to help people who deserve it, do not refuse to help them.
Ne fogd meg a jótéteményt azoktól, a kiket illet, ha hatalmadban van annak megcselekedése.
28 If you are able to help someone you interact with, do not say, “Come back later; [perhaps] I can help you tomorrow.”
Ne mondd a te felebarátodnak: menj el, azután térj meg, és holnap adok; holott nálad van, a mit kér.
29 Do not make plans to harm those you interact with regularly, [because] they live near you, and they trust you.
Ne forralj a te felebarátod ellen gonoszt, holott ő együtt ül bátorságosan te veled.
30 If someone has not harmed you, do not accuse him [by saying that he has harmed you].
Ne háborogj egy emberrel is ok nélkül, ha nem illetett gonoszszal téged.
31 Do not envy people who [obtain things by] violent actions, and do not imitate/do what they do.
Ne irígykedjél az erőszakos emberre, és néki semmi útát ne válaszd.
32 [I say that] because Yahweh considers such people to be abominable/detestable; but he is a friend to [all] those who do what is right.
Mert útálja az Úr az engedetlent; és az igazakkal van az ő titka.
33 Yahweh curses the families [MTY] of those who are wicked, but he blesses the families of those who are good/righteous.
Az Úrnak átka van a gonosznak házán; de az igazaknak lakhelyét megáldja.
34 Yahweh makes fun of those who make fun [of others], but he kindly helps those who are humble.
Ha kik csúfolók, ő megcsúfolja azokat; a szelídeknek pedig ád kedvességet.
35 Wise [people] will be honored {people will honor wise people}, but foolish people will be dishonored/disgraced.
A bölcsek tisztességet örökölnek; a bolondok pedig gyalázatot aratnak.
