Proverbs 1
1 These are the (proverbs/wise sayings) that come from Solomon, the King of Israel, who was the son of [King] David.
Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei,
2 (These proverbs [PRS] can teach people/By studying these proverbs, people can learn) how to be wise and how to obey what these proverbs teach them. They will [also] help people to understand which teachings are wise.
Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére;
3 These proverbs [PRS] will teach you how to discipline/control yourselves, how to conduct your lives, and how to do what is right and just [DOU].
Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére;
4 They will show [people] who do not [yet] know much how to do things that are smart. They will show young people how to become wise and how to make good plans/decisions.
Együgyűeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására.
5 Those who are wise should also pay attention [to these proverbs], in order to become more wise, and those who understand [these teachings] will receive good advice/guidance.
Hallja a bölcs és öregbítse az ő tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat.
6 Then they will be able to understand the meaning of proverbs and parables/metaphors, these wise sayings and (riddles/sayings that are difficult to understand).
Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.
7 If [you want to be] wise, you must begin by revering Yahweh. [Only] foolish people despise wisdom and good advice/discipline.
Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják.
8 My son, pay attention to what [I], your father, am teaching you. And do not reject what your mother teaches you.
Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.
9 What we teach you [will make you respected like having] a lovely turban around your head and [like] a [beautiful] necklace to put around your neck.
Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra.
10 My son, if sinners tempt/entice you [to do what is wrong], say “No” to them.
Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket.
11 They may say, “Come with us! Join us! We will hide and then kill [MTY] someone [who passes by]. We will ambush some helpless/innocent people.
Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül;
12 We will kill them [HYP] and get rid of them completely, [just] like [people who are buried in] graves are gone forever. While they are in good health, we will send them to the place where dead people are. (Sheol h7585)
Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak; (Sheol h7585)
13 And we will seize all the things that they own. We will fill our houses with these things!
Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal;
14 [So], come with us! Join our group! We will share with you the things that we steal.”
Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak:
15 My son, do not accompany them! Do not walk on the roads with them!
Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktől;
16 They rush to do evil deeds! They hurry to murder [MTY] people.
Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására.
17 It is useless to put out a (trap/net to catch a bird) because when a bird sees it, [it stays away from it].
Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei előtt:
18 But those wicked people are not like the birds, [because they do not realize] that when they prepare to ambush someone to kill him, they will be killed themselves!
Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek;
19 That is what happens to people who eagerly try to get things [by violently attacking others]. They will only destroy themselves!
Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el.
20 Wisdom [PRS] shouts to people in the streets, and calls out to people in the (plazas/town squares).
A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az ő szavát.
21 Wisdom calls out in noisy places, and at the entrances to cities.
Lármás utczafőkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az ő beszédit.
22 [Wisdom says], “How long will you stupid people continue to enjoy doing foolish things [RHQ]? How long will you people who ridicule God enjoy doing that [RHQ]? How long will you foolish people refuse to know [what things are right] [RHQ]?
Míglen szeretitek, oh ti együgyűek az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?!
23 If you pay attention to me when I rebuke you, I will tell you what I am thinking in my inner being; I will give you some good advice.
Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek.
24 But when I called to you, you refused to listen. I beckoned to you to come to me, but you ignored me.
Mivelhogy hívtalak titeket, és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;
25 I tried to advise you, but you refused to listen to me. I tried to correct you, but you rejected what I told you.
És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok:
26 So [now], when you are experiencing troubles/disasters, I will laugh at you. When things happen that cause you to be afraid, I will make fun of you.
Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, a mitől féltek.
27 When calamities strike you like a big storm, when disasters hit you like a violent wind, when [all kinds of things] distress you and give you trouble, [I will ridicule you!]
Mikor eljő, mint a vihar, az, a mitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljő ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.
28 [Wisdom also says], “When foolish people call to me [to help them], I will not answer them. They will search for me diligently/everywhere, but they will not find me.
Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak.
29 They refused to know [what things are right], and they decided not to revere Yahweh.
Azért hogy gyűlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották.
30 They would not accept my advice, and they did not pay attention when I tried to correct them.
Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet.
31 So they will endure what will result [MET, DOU] from the evil way they have lived/behaved and the evil things they have planned to do.
Esznek azért az ő útjoknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek.
32 Those who turn away from me are stupid/foolish; they will die because of doing that.
Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket.
33 But those who pay attention to me will live peacefully and safely, and they will not be afraid that something will harm them.”
A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől.
