Isaiah 37
1 When King Hezekiah heard what they reported, he tore his clothes and put on clothes made of rough sackcloth [because he was very distressed]. Then he went into the temple of Yahweh [and prayed].
És volt amint meghallotta Chizkijáhú király, megszaggatta ruháit, zsákot öltött magára és ment az Örökkévaló házába.
2 Then he sent Eliakim, Shebna, and the (older/most important) priests, who were also wearing clothes made of rough sackcloth, to talk to me.
És küldte Eljákímót, ki a ház fölött volt, meg Sebnát az írót és a papok véneit, zsákba öltözötten, Jesájáhúhoz, Ámócz fiához, a prófétához.
3 He said to them, “Tell this to Isaiah: ‘King Hezekiah says that this is a day when we are greatly distressed. Other nations are causing us to be insulted and disgraced. We are like [SIM] a woman who is about to give birth to a baby, but she does not have the strength that she needs to do it.
És szóltak hozzá: Így szól Chizkijáhú: szorongatásnak, fenyítésnek és gyalázatnak napja e mai nap, mert eljutottak a gyermekek a méhszájig, de erő nincs a szülésre.
4 [But] perhaps Yahweh our God has heard what the official from Assyria said. Perhaps he knows that his boss, the King of Assyria, sent him to insult the all-powerful God, and that Yahweh will punish the King of Assyria for what he said. And the king requests that you pray for the few of us who are still alive [here in Jerusalem].’”
Talán meghallja az Örökkévaló, a te Istened, Rabsáké szavait, akit küldött az ő ura, Assúr királya, hogy káromolja az élő Istent és szidalmazott azon szavakkal, melyeket hallott az Örökkévaló, a te Istened! Mondj tehát imát a még meglevő maradékért.
5 After those men gave me that message,
És elmentek Chizkijáhú király szolgái Jesájáhúhoz.
6 I replied, “Tell the King, ‘This is what Yahweh says: “Those messengers from the King of Assyria have said evil things about me. But do not be disturbed by what they said.
Akkor mondta nekik Jesájáhú: Így szóljatok uratokhoz; így szól az Örökkévaló, ne félj azon szavaktól, miket hallottál, hogy káromoltak engem Assúr királyának legényei.
7 Listen to this: I will cause Sennacherib to hear a rumor [that the armies of Babylon are about to attack his country], and that will worry him. So he will return to his own country, and there I will cause him to be assassinated by [men using] swords.”’”
Íme én olyan lelket adok belé, hogy hírt hallván visszatér országába; és elejtem őt kard által az országában.
8 The official from Assyria found out that the King of Assyria [and his army] had captured Lachish [city] and that they were attacking Libnah, [which is a nearby city]. So the official left Jerusalem and went to Libnah [to report to the king what had happened in Jerusalem].
Visszatért Rabsáké és találta Assúr királyát Libna ellen harcolva; mert hallotta, hogy ez elindult Lákhisból.
9 Soon after that, King [Sennacherib] received a report that King Tirhakah of Ethiopia was leading his army to attack them. So before King Sennacherib left Libnah [with his army to fight against the army from Ethiopia], he sent other messengers to Hezekiah in Jerusalem with a letter. [In the letter he wrote this] to Hezekiah:
Ekkor hallotta Tirhákáról, Kús királyáról, hogy mondták: Íme kivonult, hogy harcoljon veled. És újra követeket küldött Chizkijáhúhoz, mondván:
10 “Do not allow your god, on whom you are relying, to deceive you by promising you that Jerusalem will not be captured by my army.
Így szóljatok Chizkijáhúhoz, Jehúda királyához, mondván: ne ámítson téged istened, akiben te bízol, mondván: nem adatik Jeruzsálem Assúr királyának kezébe.
11 You have certainly heard what the armies of the kings of Assyria have done to all the other countries; our armies have destroyed them completely. So, (do you think that you will escape?/do not think that your god will save you!) [RHQ]
Hiszen te hallottad, hogy mit tettek Assúr királyai mind az országokkal, elpusztítván azokat, és te megmenekülnél?
12 Did the gods of the nations that were about to be destroyed by the armies of the previous kings of Assyria rescue them? Did those gods rescue Gozan [region], and Haran and Rezeph [cities in northern Syria], and the people of Eden [region] who were forced to go to Tel-Assar [city]?
Megmentették-e őket azon nemzetek istenei, amelyeket megrontottak őseim: Gózánt és Cháránt és Réczefet és Éden fiait Telasszárban?
13 What happened to the King of Hamath and the King of Arpad? What happened to the kings of Sepharvaim, Hena, and Ivvah [cities]? [Did their gods rescue them] [RHQ]?”
Hol van Chamát királya és Árpád királya, meg királya Szefarvájim városának, Hénáé és Ivváé?
14 Hezekiah received the letter that the messengers gave him, and he read it. Then he went up to the temple and spread out the letter in front of Yahweh.
És vette Chizkíjáhú a levelet a követek kezéből és elolvasta. Erre fölment az Örökkévaló házába és kiterítette azt Chizkíjáhú az Örökkévaló színe előtt.
15 And [then] Hezekiah prayed this:
Imádkozott Chizkíjáhú az Örökkévalóhoz, mondván:
16 “O Yahweh, Commander of the armies of angels, the God to whom [we] Israelis belong, you are seated on your throne above the statues of the creatures with wings, [above the Sacred Chest]. Only you are [truly] God. You rule all the kingdoms on this earth. You are the one who created everything on the earth and in the sky.
Örökkévaló, seregek ura, Izrael Istene, aki a kerubokon székelsz, te vagy az Isten, te egyedül mind a föld királyságai fölött, te alkottad az eget és a földet.
17 [So], Yahweh, [please] listen to what I am saying, and look at [what is happening]! And listen to what Sennacherib has said to insult you, the all-powerful God!
Hajtsd, Örökkévaló, füledet és halljad, nyisd meg, Örökkévaló, szemeidet és lásd; halljad Szanchéribnek mind a szavait, melyeket küldött, hogy káromolja az élő Istent.
18 Yahweh, it is true that [the armies of] the kings of Assyria have completely destroyed many nations and ruined their land.
Valóban, oh Örökkévaló, elpusztították Assúr királyai mind az országokat és saját országukat;
19 And they have thrown all the idols of those nations into fires and burned them. But they were not [really] gods. They were only idols made of wood and stone, [and that is why they were destroyed easily].
és tűzbe vetették isteneiket, mert nem istenek azok, hanem ember kezeinek műve, fa és kő, tehát megsemmisítették.
20 So now, Yahweh our God, [please] rescue us from the power [MTY] of [the King of Assyria], in order that [the people in] all the kingdoms of the world will know that you, Yahweh, are the only one who is [truly] God.”
Most pedig, oh Örökkévaló, Istenünk, szabadíts meg minket kezéből, hogy megtudják mind a föld királyságai, hogy te vagy, oh Örökkévaló, egyedül.
21 Then I sent this message to Hezekiah: “This is what Yahweh, the God to whom [we] Israelis belong, says: Because you prayed about what King Sennacherib of Assyria [said],
És küldött Jesájáhú, Ámócz fia, Chizkíjáhúhoz, mondván: Így szól az Örökkévaló, Izrael Istene, én akihez imádkoztál, Szanchérib, Assúr királya felől.
22 this is what I say to him: ‘The people of Jerusalem despise you and make fun of you. They will wag/shake their heads to mock you while you flee from here.
Ez az ige, melyet szólt az Örökkévaló felőle: kigúnyolt téged, kicsúfolt téged Czión szűz leánya, mögötted fejét rázta Jeruzsálem leánya.
23 Whom do you think you have been despising and ridiculing? Whom do you think you were shouting at? Whom do you think you were looking at [very] proudly/arrogantly? [It was I], the Holy One whom the Israelis worship!
Kit káromoltál és gyaláztál, kire emeltél hangot és hordtad magasan szemeidet? Izrael szentje ellen!
24 The messengers whom you sent made fun of me. You said, “With my many chariots I have gone to the highest mountains, [even] to the highest mountains in Lebanon. We have cut down its tallest cedar [trees] and its nicest pine/cypress [trees]. We have been to the most distant/remote peaks and to its densest forests.
Szolgáid által káromoltad az Urat és mondtad: szekereim sokaságával fölmentem én a hegyek magasságára, a Libanon legvégébe; kivágom sudár cédrusait, válogatott ciprusait, eljutok szélső magasságáig, termőföldje erdejéig.
25 We have dug wells [in many countries] and drunk water [from them]. And by marching through [MTY] the streams of Egypt, we dried them all up [HYP]!”
Én ástam és ittam vizet és kiszárítottan lábaim talpával mind az Egyiptomnak folyóit.
26 [But I, Yahweh, reply], “Have you never heard that long ago I determined [those things]; I planned them long ago, and now I have been causing those things to occur. I planned that your army would destroy cities and cause them to become piles of rubble.
Nemde hallottad, régtől azt készítettem, őskor napjaitól fogva elvégeztem, most véghez vittem: úgy legyen az, hogy romhalmokká, rombolnak erősített városokat.
27 The people in those cities have no power, and as a result they are dismayed and discouraged. They are [as frail as] [MET] grass and plants in the fields, as frail as grass that grows on the roofs of houses and is scorched by the hot east wind.
Lakóik pedig kurta kezűek, megtörtek és megszégyenültek, lettek mint a mező füve és a pázsit zöldje, mint a tetők moha, mint a mezőség, mielőtt megnőtt a gabona.
28 [But] I know [everything about you]; I know when you are [in your house and] when you go outside; I also know that you are (raging/speaking very angrily) against me.
Hiszen ismerem ültödet, mentedet és jöttödet, meg háborgásodat ellenem!
29 [So], because you have raged against me and because I have heard you speak very proudly/arrogantly, [it will be as though] I will put a hook in your nose and I will put an iron (bit/metal bar) in your mouth [in order that I can lead you where I want you to go], and I will force you to return [to your own country], on the same road on which you came [here, without conquering Jerusalem].”’
Mivelhogy háborogsz ellenem és gőgösséged fölszállt fülembe, teszem karikámat az orrodba és zabolámat a szádba és visszavezetlek az úton, melyen jöttél.
30 [Then I said to Hezekiah], ‘This will prove to you [that what I said will happen]: “This year, you(pl) will eat [only the crops] that grow by themselves, and next year the same thing will happen. But in the third year you will plant [crops] and harvest them; you will take care of your vineyards and eat the grapes.
És ez neked a jel ez évben utótermést esztek, a második évben utóhajtást; a harmadik évben pedig vessetek és arassatok, ültessetek szőlőket és egyétek gyümölcsüket.
31 And [you] people who are still [here] in Judah, will be strong and prosper again [MET].
És Jehúda házának megmaradt része továbbra is gyökeret ver alul és gyümölcsöt terem felül.
32 A small number of my people will survive, and they will spread out from Jerusalem [DOU].” That will happen because [I], the Commander of the armies of angels, am desiring very much to accomplish it.’
Mert Jeruzsálemből fog eredni a maradék és a megmaradt rész Czión hegyéről. Az Örökkévalónak, a seregek urának buzgalma cselekszi ezt.
33 And this is what [I], Yahweh, say about the King of Assyria: ‘His [armies] will not enter Jerusalem; they will not [even] shoot arrows into it. His soldiers will not [march outside] the city gates holding their shields, and they will not build high mounds of dirt against the walls of the city [to enable them to attack the city].
Azért így szól az Örökkévaló Assúr királya felől: nem jön be ebbe a városba, nem lő oda nyilat, nem rohan meg pajzzsal és nem hány föl ellene töltést.
34 And their king will return [to his own country] on the same road on which he came [here]. He will not enter this city!’ [That will happen because I], Yahweh, have said it!
Az úton, amelyen jött, azon tér vissza: de ebbe a városba nem jön be, úgymond az Örökkévaló.
35 For the sake of my own reputation and because of what I promised King David, who served me [well], I will defend this city and prevent it from being destroyed.”
Megvédem a várost, hogy megsegítsem, a magam kedvéért és Dávid szolgám kedvéért.
36 [That night], an angel from Yahweh went out to where the army of Assyria had set up their tents and killed 185,000 of their soldiers. When [the rest of the soldiers] woke up the next morning, they saw that there were corpses everywhere.
És kivonult az Örökkévaló angyala és megölt Assúr táborában száznyolczvanötezer embert: mikor korán reggel felkeltek, íme mindannyian holt hullák.
37 Then King Sennacherib left and returned home to Nineveh [in Assyria], and stayed there.
Erre elindult, elment és visszatért Szanchéríb Assúr királya és maradt Ninivében.
38 [One day], when he was worshiping in the temple of his god Nisroch, his two sons, Adrammelech and Sharezer, killed him with their swords. Then they escaped and went to the Ararat [region northwest of Nineveh]. And another of Sennacherib’s sons, Esarhaddon, became the King of Assyria.
És történt, midőn épen leborult istenének Niszrókhnak házában, megölték őt karddal fiai Adrammélek és Saréczer és ők Arárát országába menekültek; és király lett helyette fia Észar-Chaddón.
