< 2 Kings 19 >

1 When King Hezekiah heard what they reported, he tore his clothes and put on clothes made of rough cloth [because he was very distressed]. Then he went to the temple [to ask God what to do].
Mikor pedig ezeket hallotta Ezékiás király, megszaggatta az ő ruháit, és zsákba öltözék, és bement az Úr házába.
2 He summoned Eliakim and Shebna and the (older/most important) priests, who were also wearing clothes made of rough sackcloth, and told them to talk to me.
És elküldte Eliákimot, a király házának gondviselőjét, és Sebnát, az íródeákot, és a papoknak véneit, a kik zsákba öltöztek, Ésaiás prófétához, az Ámós fiához;
3 He said to them, “Tell this to Isaiah: ‘King Hezekiah says that we are having great distress/trouble now. [Other nations are causing] us to be insulted and disgraced. We are like [MET] a woman who is about to give birth to a child, but she does not have the strength that she needs to do it.
És mondának néki: Ezt mondja Ezékiás: E nap nyomorúságnak, szidalmazásnak és káromlásnak napja; mert a fiak a szülésre jutottak, de nincs erő szüléshez.
4 Perhaps Yahweh your God has heard everything that the official from Assyria said. Perhaps he knows that his boss/master, the king of Assyria, sent him to insult the all-powerful God, and that Yahweh will rebuke/punish him for what he said.’ And he requests that you pray for the few of us who are still alive [here in Jerusalem].”
Netalán az Úr, a te Istened meghallotta Rabsakénak minden beszédit, a kit elküldött az ő ura, Assiria királya, hogy szidalommal illesse az élő Istent és káromló beszédekkel, a melyeket az Úr, a te Istened meghallott: könyörögj azért azokért, a kik még megmaradtak.
5 When the messengers from Hezekiah came to Isaiah,
És elmenének az Ezékiás király szolgái Ésaiáshoz.
6 Isaiah said to them, “[Go back to] your boss/master [and] tell him, ‘This is what Yahweh says: Those messengers from the king of Assyria have said evil things about me. But you should not be disturbed because of what they said.
És monda nékik Ésaiás: Ezt mondjátok a ti uratoknak: Ezt mondja az Úr: Ne félj a beszédektől, a melyeket hallottál, a melyekkel szidalmaztak engem Assiria királyának szolgái.
7 Listen to this: I will cause Sennacherib to hear a rumor that will worry him, [that a foreign army is about to attack his country]. So he will return to his own country, and there I will cause him to be assassinated by [men using] swords.’”
Ímé én oly lelket adok belé, hogy hírt hallván, visszatér az ő földjére és fegyverrel vágatom le őt az ő földjében.
8 The official from Assyria found out that the King of Assyria [and his army] had left Lachish [city], and that they were attacking Libnah, [which is a nearby city]. So the official went there [to report to him what had happened in Jerusalem].
És mikor visszatért Rabsaké, Assiria királyát Libna ellen harczolva találta, mert meghallotta volt, hogy Lákisból elment.
9 Soon after that, King Sennacherib received a report that King Tirhakah of Ethiopia was leading his army, and was coming to attack them. So before King Sennacherib left Libnah [to fight against the army from Ethiopia], he sent other messengers to King Hezekiah with a letter.
És hallván Tirháka felől, a szerecsen király felől, ezt mondván: Ímé kijött, hogy hadakozzék te ellened; visszafordult és követeket küldött Ezékiáshoz, ezt izenvén:
10 [In the letter] he wrote this to Hezekiah: “Do not allow your god on whom you are relying to deceive you by promising that [the city of] Jerusalem will not be captured by my army [MTY].
Így szóljatok Ezékiásnak, a Júda királyának, mondván: Meg ne csaljon téged a te Istened, a kiben bízol, ezt mondván: Nem adatik Assiria királyának kezébe Jeruzsálem.
11 You have certainly heard what the armies of the kings of Assyria have done to all the other countries. Our armies have completely destroyed them. So, (do you think that you will escape?/do not think that your god will save you!) [RHQ]
Ímé hallottad, mit cselekedtek Assiria királyai minden országokkal, elvesztvén azokat; és te megszabadulhatsz-é?
12 Did the gods of the nations that were about to be destroyed by the armies of the previous kings of Assyria rescue them? Did those gods rescue the people in the Gozan region and in Haran and Rezeph [cities in northern Syria] and the people of Eden who had been (deported/forced to go) to Tel-Assar [city]? None of the gods of those cities were able to rescue them.
Vajjon megszabadították-é a pogányok istenei azokat, a kiket elvesztettek az én atyáim: Gózánt, Aránt, Résefet és az Eden fiait, a kik Thelasárban voltak?
13 What happened to the kings of Hamath and Arpad and Sepharvaim and Ivvah [cities] [RHQ]? [Most of them are dead, and the other people were deported]!”
Hol van Hámát királya, Arphád királya és Sefárvaim város királya? Héna és Hivva?
14 Hezekiah took the letter that the messengers gave him, and he read it. Then he went up to the temple and spread out the letter in front of Yahweh.
És elvevé Ezékiás a levelet a követek kezéből, és elolvasá azt, és felment az Úr házába, és kiterjeszté azt Ezékiás az Úr előtt;
15 Then Hezekiah prayed, “Yahweh, the God whom to whom we Israelis belong, you are seated on your throne above the [statues of] creatures with wings, [above the Sacred Chest]. Only you are truly God. You rule all the kingdoms on this earth. You are the one who created [everything on] the earth and [in] the sky.
És imádkozék Ezékiás az Úr előtt, és monda: Uram, Izráel Istene! a ki a Kérubok között lakol, te vagy egyedül e föld minden országainak Istene, te teremtetted a mennyet és a földet;
16 So, Yahweh, please listen to what I am saying, and look [at what is happening]. And listen to what King Sennacherib has said to insult you, the all-powerful God.
Hajtsd hozzám, Uram, a te füledet és halld meg; nyisd fel Uram, a te szemeidet és lásd meg: és halld meg a Sénakhérib beszédét, a ki ide küldött, hogy szidalommal illesse az élő Istent.
17 “Yahweh, it is true that [the armies of] the kings of Assyria have completely destroyed many nations, and ruined their land.
Igaz, Uram, Assiria királyai elpusztították a pogányokat és azok országait.
18 And they have thrown the idols of those nations into fires and burned them. But [that was not difficult to do, because] they were not gods. They were only statues made of wood and stone, idols that were shaped by humans, [and that is why they were destroyed easily].
És az ő isteneiket a tűzbe hányták; de azok nem voltak istenek, hanem csak emberi kéz alkotásai, fa és kő, azért vesztették el őket.
19 So now, Yahweh our God, please rescue us from the power [MTY] [of the king of Assyria], in order that the people in all the kingdoms of the world will know that you, Yahweh, are the only one who is truly God.”
Most azonban, mi Urunk, Istenünk, szabadíts meg, kérlek, minket az ő kezéből, hogy megismerje e föld minden országa, hogy te, az Úr, vagy az egyetlen Isten!
20 Then Isaiah sent this message to Hezekiah: “This is what Yahweh, the God to whom we Israelis belong, says: 'I have heard what you prayed to me about Sennacherib, the king of Assyria.
Akkor elküldött Ésaiás, az Ámós fia, Ezékiáshoz, ezt mondván: Azt mondja az Úr, Izráel Istene: A te könyörgésedet, Assiria királya, Sénakhérib felől, meghallgattam.
21 This is what I say to him: “The people of Jerusalem [MTY] despise you and make fun of you. They wag/shake their heads to mock you while you flee from here.
Ez az, a mit az Úr ő felőle mondott: Megutál téged és megcsúfol téged Sionnak szűz leánya, utánad fejét hajtogatja Jeruzsálem leánya.
22 Who do you think that you are despising and ridiculing? Who do you think you were shouting at? Who do you think you were looking at very proudly/arrogantly? It was I, the holy God whom the Israelis worship.
Kit szidalmaztál és kit gyaláztál? És ki ellen emelted fel a te szódat, vagy ki ellen emelted fel a te szemeidet a magasságba? Az Izráel szentje ellen!
23 The messengers that you sent made fun of me. You said, 'With my many chariots I have gone to the highest mountains, even to the highest mountains in Lebanon. We have cut down its tallest cedar trees and its nicest pine/cyprus trees. We have been to the most distant/remote peaks and to its dense forests.
Követeid által gúnyoltad az Urat, és mondád: Szekereim sokaságával meghágom a hegyek magasságait, a Libánon oldalait, és levágom magas czédrusait, legfelségesebb cziprusfáit, és bemegyek csúcsának lakóhelyébe, kertes erdejébe.
24 We have dug wells in other countries and drank water from them. And by marching through [MTY] the streams of Egypt, we dried them all up [HYP]!”’
Ástam és ittam idegen vizeket, és kiszárítom lábaim talpával Égyiptom minden folyóvizét.
25 [‘But I reply], “Have you never heard that long ago I determined [that those things would happen]? I planned it long ago, and now I have been causing it to happen. I planned that your army would have [the power to] capture many cities that were surrounded by high walls, and cause them to become piles of rubble.
Avagy nem hallottad? Régen megcsináltam, ős időktől elvégeztem ezt! Most csak véghezvittem, hogy puszta kőhalmokká döntsd össze az erős városokat;
26 The people who lived in those cities have no power, and as a result they became dismayed and discouraged. They are as frail as plants and grass in the fields, as frail as grass that grows on the roofs of houses and is scorched by the hot east wind.
És hogy a benne lakók erejökben megfogyatkozzanak, megrontassanak és megszégyenüljenek, és olyanok legyenek mint a mező füve, fiatal paréj, a háztető füve és mint a kalászhajtás előtt elszáradt gabona.
27 “But I know [everything about you]. I know when you are in your house and when you go outside; I also know that you are (raging/speaking very angrily) against me.
És ismerem a te ülésedet, és járásodat kelésedet, és ellenem való tombolásodat;
28 So, because you have raged against me, and because I have heard [MTY] you speak very proudly/arrogantly, [it will be as though] I will put a hook in your nose and an iron (bit/piece of metal) in your mouth [in order that I can lead you where I want you to go], and I will force you to return [to your own country] on the same road on which you came here, [without conquering Jerusalem].” '
A te ellenem való tombolásodért és a te elbizakodásodért, a mely felhatott füleimbe, az én karikámat orrodba vetem, és zabolámat szádba, és visszaviszlek azon az úton, a melyen eljöttél.
29 Then Isaiah said to Hezekiah, “This is what will happen to prove [that I am telling the truth]: This year and next year you [and your people] will be able to harvest only (wild grain/grain that grows without having been planted). But the following year, you [Israelis] will be able to plant grain and harvest it, and to plant vineyards and eat the grapes that you harvest.
Te néked pedig, Ezékiás, legyen ez jeled: Ez esztendőben táplál a hulladék termése, a második esztendőben, a mi magától terem; de a harmadik esztendőben már vettek és arattok, szőlőket plántáltok és azok gyümölcsét eszitek.
30 The people [MTY] in Judah who remain alive will prosper and have many children; they will be like plants whose roots go deep down into the ground and which produce much [MET].
És a Júda házából a kiszabadult és a megmaradt gyökeret ver alól, és gyümölcsöt terem felül.
31 There will be many people in Jerusalem [DOU] who will survive, because Yahweh, the commander of the armies of angels in heaven, wants [PRS] it to happen.
Mert Jeruzsálemből fog származni a maradék, és a megszabadult a Sion hegyéről; a Seregek Urának buzgó szerelme cselekszi ezt!
32 So this is what Yahweh, says about the king of Assyria: ‘His armies will not enter this city; they will not even shoot any arrows into it! His soldiers will not march outside the city gates carrying shields, and they will not even build high mounds of dirt against [the city walls] [to enable them to attack the city].
Azért azt mondja az Úr Assiria királya felől: Be nem jő e városba, és nyilat sem lő bele, sem paizs nem ostromolja azt, sem sánczot nem ás mellette.
33 Their king will return to his own country on the same road on which he came here. He will not enter this city! [That will happen because] I, Yahweh have said it!
Azon az úton, a melyen jött, tér vissza, de e városba be nem jő, azt mondja az Úr.
34 I will defend this city and prevent it from being destroyed. I will do this for the sake of my own reputation and because of what I promised to King David, who served me well.'”
És megoltalmazom e várost, hogy megtartsam azt, én érettem és Dávidért, az én szolgámért.
35 That night, an angel from Yahweh went out to where the army of Assyria had put up their tents, and killed 185,000 of their soldiers! When the rest of their soldiers woke up the next morning, they saw that there were corpses everywhere!
És azon az éjszakán kijött az Úr angyala, és levágott az Assiriabeli táborban száznyolczvanötezeret, és mikor jó reggel felkeltek, ímé mindenütt holttestek hevertek.
36 Then King Sennacherib left and went home to Nineveh, [the capital of Assyria].
És elindult, és elment, és visszafordult Sénakhérib, Assiria királya, és Ninivében maradt.
37 One day, when he was worshiping in the temple of his god Nisroch, two of his sons, Adrammelech and Sharezer, killed him with their swords. Then they escaped and went to [the] Ararat [region, northwest of Nineveh]. And another of Sennacherib's sons, Esarhaddon, became the king of Assyria.
És lőn, mikor ő a Nisróknak, az ő Istenének templomában imádkozék, Adramélek és Sarézer, az ő fiai, levágták őt fegyverrel: magok pedig elszaladtak az Ararát földébe, és az ő fia, Esárhaddon uralkodék helyette.

< 2 Kings 19 >