2 Chronicles 28
1 Ahaz was 20 years old when he became the king [of Judah]. He ruled from Jerusalem for 16 years. His ancestor King David was a good king, but Ahaz was not like David. He constantly disobeyed Yahweh
Húsz éves volt Ácház, midőn király lett s tizenhat évig uralkodott Jeruzsálemben; és nem tette azt, ami helyes az Örökkévaló szemeiben, mint atyja Dávid;
2 and was as sinful as the kings of Israel had been. He made idols of the god Baal.
hanem járt Izrael királyai útjain; és öntött képeket is készített a Báaloknak.
3 He burned incense in Hinnom Valley. He even [killed some of] his own sons [and] offered [them] as sacrifices to be completely burned. That imitated the disgusting customs of the people-groups who previously lived there, people whom Yahweh had expelled as the Israelis advanced through the land.
S ő füstölögtetett Ben-Hinnóm völgyében s átvezette gyermekeit a tűzön, mint a nemzetek utálatai, amelyeket elűzött az Örökkévaló Izrael fiai elől.
4 Ahaz offered sacrifices [to idols] at shrines on hilltops and under every big green tree.
Áldozott s füstölögtetett a magaslatokon s a halmokon s minden zöldellő fa alatt.
5 Therefore Yahweh his God allowed his army to be defeated by the army of the king of Syria. They captured many soldiers of Judah and took them as prisoners to Damascus. The army of the king of Israel also defeated the army of Judah and killed very many of their soldiers.
És átadta őt az Örökkévaló az ő Istene Arám királya kezébe, s megverték őt s ejtettek közülük sok foglyot s elvitték Darmészekbe; és Izrael királya kezébe is adatott, és ez megverte őt nagy vereséggel.
6 In one day the army of Remaliah’s son, King Pekah [of Israel], killed 120,000 soldiers in Judah. That happened because [the people of] Judah had abandoned Yahweh, the God whom their ancestors [worshiped].
És megölt Pékach, Remaljáhú fia, Jehúdában százhúszezret egy napon, mindannyi vitéz ember, mivelhogy elhagyták az Örökkévalót, őseik Istenét.
7 Zicri, a warrior from the tribe of Ephraim, killed king Ahaz’s son Maaseiah, Azrikam the officer in charge of the palace, and Elkanah, the king’s assistant.
És megölte Zikhri, Efraim vitéze, Maaszéjáhút, a király fiát, és Azríkámót, a ház elöljáróját és Elkánát, a király mellett a másodikat.
8 The soldiers of Israel captured 200,000 of the people of Judah, including many wives and sons and daughters [of the soldiers of Judah]. They also seized and took back to Samaria many valuable things.
És elfogtak Izrael fiai testvéreikből kétszázezret, asszonyokat, fiúkat és leányokat, s nagy zsákmányt is prédáltak el tőlük, s elvitték a zsákmányt Sómrónba.
9 But a prophet of Yahweh whose name was Obed was there [in Samaria]. He went out of the city to meet the army when it returned to Samaria. He said to them, “Because Yahweh, the God whom your ancestors [belonged to], was angry with [the people of] Judah, he allowed you to defeat them. But God has seen the cruel way that you slaughtered them.
És ott volt az Örökkévalónak egy prófétája, neve Ódéd, s ez kiment a sereg elébe, amely Sómrón felé jött s mondta nekik: Íme az Örökkévalónak, őseitek Istenének Jehúda ellen való haragjában adta őket kezetekbe, s ti öldöstetek közöttük oly dühvel, amely az egekig ért.
10 And now you want to [sin by] causing men and women from Judah to become your slaves, but you have certainly also sinned against Yahweh our God!
S most, Jehúda és Jeruzsálem fiait szolgákul és szolgálókul szándékozzátok magatoknak alávetni! Nemde ez csak nektek lesz bűnösségül az Örökkévaló, a ti Istenetek előtt.
11 So listen to me! Send back [to Judah] your fellow-countrymen whom you have captured, because Yahweh is extremely angry with you [for what you did to them].”
Most tehát hallgassatok meg engem, s adjátok vissza a foglyokat, akiket ejtettetek testvéreitekből, mert az Örökkévaló föllobbant haragja van ellenetek.
12 Then some of the leaders of [the tribe of] Ephraim—Azariah the son of Jehohanan, Berekiah the son of Meshillemoth, Jehizkiah the son of Shallum, and Amasa the son of Hadlai—rebuked those who were returning from the battle.
Ekkor odaálltak férfiak Efraim fiainak fejei közül: Azarjáhú, Jehóchánán fia, Berekhjáhú, Messillémót fia, Chizkijáhú, Sallúm fia és Amásza, Chadláj fia, a hadból érkezők elé,
13 They said to them, “You must not bring those prisoners here! If you do that, Yahweh will consider that we are guilty of sinning. We are already guilty of committing many sins; do you want to cause us to be even more guilty by committing another sin? God is already very angry with [us people of] Israel!”
s mondták nekik: Ne hozzátok ide a foglyokat, mert azért hogy legyen rajtunk bűnösség az Örökkévaló előtt, szándékoztok hozzátenni vétkeinkhez s bűnösségünkhöz, mert nagy bűnösségünk van s föllobbant harag Izrael ellen.
14 So, while their leaders and others were watching, the soldiers released the prisoners, and also gave back to them the valuable things that they had captured.
Erre elengedte a fegyveres csapat a foglyokat és a prédát a nagyok s az egész gyülekezet előtt.
15 The leaders who were selected took some of the clothes that the soldiers had taken from the prisoners and gave those clothes back to the people who were naked. They also gave to the prisoners sandals and other clothes and things to eat and drink, and they gave them olive oil to rub on their wounds. They gave donkeys to those who were very weak, in order that they could ride on them. Then they led them all to Jericho, the city that had many palm trees. Then those leaders [of Israel] returned to Samaria.
És felkeltek a név szerint megnevezett férfiak s támogatták a foglyokat, s a mezíteleneket közülük felöltöztették a zsákmányból, s ellátták őket ruhával meg saruval, s enniük és inniuk adtak s megkenték őket s elvezették őket szamarakon mind a gyengéket, s elvitték őket Jerichóba, a pálmák városába, testvéreik mellé, s visszatértek Sómrónba.
16 About that time, King Ahaz sent [a message] to the king of Assyria requesting help.
Abban az időben küldött Ácház király Assúr királyaihoz, hogy segítsenek neki.
17 [He did that because the army from] the Edom people-group had come again and attacked Judah and taken away many of the people of Judah as prisoners.
És azonfelül jöttek az Edómbeliek, vereséget okoztak Jehúdában s foglyokat ejtettek.
18 At the same time, men from Philistia had raided/attacked towns in the foothills and in the southern desert of Judah. They had captured Beth-Shemesh, Aijalon, and Gederoth [cities], as well as Soco, Timnah and Gimzo [towns] and the nearby villages.
A filiszteusok pedig portyáztak az Alföld városaiban és Jehúda délvidékén s elfoglalták Bét-Sémest, Ajjálónt, Gedérótot, Szákhót s leányvárosait, meg Timnát s leányvárosait, és Gimzót meg leányvárosait s megtelepedtek ott.
19 Yahweh [allowed those things to happen in order to] humble king Ahaz, because he had encouraged the people of Judah to do wicked things and had disobeyed Yahweh very much.
Mert megalázta az Örökkévaló Jehúdát Ácház, Izrael királya miatt, mivel elvadította Jehúdát s hűtlenkedve hűtlenkedett az Örökkévaló ellen.
20 Tiglath-Pileser, the king of Assyria, sent [his army saying that they would] help Ahaz, but instead of helping him, they caused him to experience trouble.
És jött ellene Tilgat-Pilneészer, Assúr királya s szorongatta, de nem támogatta őt.
21 Ahaz’s [soldiers] took some of the [valuable] things from the temple and from the king’s palace and from other leaders of Judah and sent them to the king of Assyria [to pay him to help them], but the king of Assyria refused to help Ahaz.
Bár Acház kifosztotta volt az Örökkévaló házát és a király meg a nagyok házát s adta Assúr királyának, de nem a maga segítségére.
22 While King Ahaz was experiencing those troubles, he disobeyed Yahweh even more.
És midőn szorongatta őt, továbbra is hűtlenkedett az Örökkévaló ellen: ő, Ácház király.
23 He offered sacrifices to the gods that were worshiped in Damascus, whose [army] had defeated his [army]. He thought, “The gods that are worshiped by the kings of Syria have helped them, so I will offer sacrifices to those gods in order that they will help me.” But worshiping those gods caused Ahaz and all of Israel to be ruined.
És áldozott Darmészek isteneinek, akik neki vereséget okoztak, s azt mondta: Minthogy Arám királyainak Istenei segítették meg őket, azoknak fogok áldozni, hogy megsegítsenek engem; de ezek lettek neki elbukására és egész Izraelnek.
24 Ahaz gathered all the furnishings [that were used] in the temple and broke them into pieces. He locked the doors of the temple and set up altars [for worshiping idols] at every street corner in Jerusalem.
És összeszedte Ácház az Isten házának edényeit s letörte az Isten házának edényeit s bezárta az Örökkévaló házának kapuit s készített magának oltárokat minden sarkon Jeruzsálemben.
25 In every town in Judah, his workers built shrines to burn sacrifices to other gods, and that caused Yahweh, the God whom their ancestors [worshiped], to be very angry.
És Jehúda minden egyes városában készített magaslatokat, hogy füstölögtessen más isteneknek; s bosszantotta az Örökkévalót, ősei Istenét.
26 A record of the other things that Ahaz did while he was the king, from when he started to rule until he died, is written in the scroll called ‘The History of the Kings of Judah and Israel’.
És egyéb dolgai s mind az ő útjai, az előbbiek és az utóbbiak, íme meg vannak írva Jehúda és Izrael királyai könyvében.
27 Ahaz died and was buried in Jerusalem, but he was not buried in the tombs where the other kings [had been buried]. Then his son Hezekiah became the king.
És feküdt Ácház ősei mellé s eltemették őt a városban, Jeruzsálemben, mert nem vitték el őt Izrael királyai sírjaiba. S király lett helyette fia Jechizkijáhú.
