< 1 Chronicles 16 >
1 They brought the Sacred Chest [to Gibeon] and put it inside the Sacred Tent that David had [told his workers to] set up. Then they brought offerings to be completely burned [on the altar] and offerings to enable them to maintain fellowship [with God].
Mikor pedig bevitték az Isten ládáját és elhelyezék azt a sátor közepén, a melyet Dávid annak számára felállított vala: áldozának egészen égő- és hálaáldozatokkal az Isten előtt.
2 When David had finished presenting all those offerings, he [asked Yahweh to] bless the people.
És mikor Dávid elvégezte az egészen égőáldozatot és a hálaáldozatot, az Úr nevében megáldá a népet.
3 He gave a loaf of bread, some dates, and some raisins to every Israeli man and woman [who was there].
És osztogata minden Izráelitának, férfinak úgy, mint asszonynak egy-egy kenyeret, és egy-egy darab húst és egy-egy kalácsot.
4 Then David appointed some of the descendants of Levi to stand in front of [the Sacred Tent in which] the Sacred Chest [had been placed], to lead the people who worshiped and thanked and praised Yahweh, the God of the Israeli people.
És rendele az Úr ládája elé a Léviták közül szolgákat, a kik hirdessék, tiszteljék és dícsérjék az Urat, Izráel Istenét.
5 Asaph, who played the cymbals, was their leader. Zechariah was his assistant. The other descendants of Levi [who helped Asaph] were Jaaziel, Shemiramoth, Jehiel, Mattithiah, Eliab, Benaiah, Obed-Edom, and Jeiel. They played lyres and harps.
Asáf vala a fő, utána másodrenden Zakariás, Jéhiel, Semirámót, Jékhiel, Mattithja, Eliáb, Benája és Obed-Edom. Jéhiel lantokkal és cziterákkal, Asáf pedig czimbalmokkal énekel vala;
6 Benaiah and Jahaziel were priests who blew trumpets frequently in front of [the Sacred Tent in which was] the Sacred Chest.
Továbbá Benája és Jaháziel papok kürtölnek vala szüntelen az Isten szövetségének ládája előtt.
7 On that day, David gave to Asaph and his helpers this psalm to praise Yahweh:
Azon a napon adott Dávid először éneket az Úrnak dícséretére Asáfnak és az ő atyjafiainak kezébe.
8 Thank God, and pray to him [MTY]. Tell the people of all nations what he has done.
Dícsérjétek az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek minden népek között az ő nagy dolgait.
9 Sing to him; sing songs to praise him. Tell about all his miraculous deeds.
Énekeljetek néki, mondjatok dícséretet néki, beszéljetek minden csudálatos dolgairól.
10 Be glad that you belong to him [MTY]; those who want to know Yahweh better should rejoice.
Dicsekedjetek az ő szent nevében; örvendezzen szívök azoknak, a kik az Urat keresik.
11 Trust in Yahweh and in his power; continually seek to get help from him.
Keressétek az Urat és az ő erősségét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
12 Do not forget the wonderful things that he has done, the miracles and the just laws that he has given to us.
Emlékezzetek meg az ő csudálatos dolgairól, a melyeket cselekedett, az ő csudáiról és az ő szájának ítéletiről.
13 We people are the descendants of his servant Jacob; we are the people of Israel whom he has chosen.
Óh Izráelnek, az ő szolgájának magva! Jákóbnak, az ő választottjának fiai!
14 Yahweh is our God. His just/fair laws are known by people throughout the world.
Ez az Úr, a mi Istenünk; az egész földön az ő ítéletei!
15 He never forgets the agreement that he has made: he made a promise that will last for 1,000 generations.
Emlékezzetek meg örökké az ő szövetségéről, és az ő beszédéről, a melyet parancsolt, ezer nemzetségig;
16 That is the agreement that he made with Abraham, and he repeated that agreement to Isaac.
A melyet szerzett Ábrahámmal; és az Izsáknak tett esküjéről.
17 It was an agreement for the Israeli people, and he wanted that agreement to endure forever.
Amelyet állíta Jákóbnak örök végzésül, Izráelnek örökkévaló szövetségül,
18 What he said was, “I will give the Canaan region to you, to belong to you [and your descendants forever].”
Mondván: A Kanaán földét néked adom, hogy legyen néktek örökségtek.
19 [He said that to them] when there were only a few of them, a tiny group of people who were living in that land (like strangers/that belonged to other people);
Midőn ti számszerint kevesen valátok, igen kevesen, és zsellérek azon a földön;
20 they continued to wander from one place to another, from one kingdom to another.
Mert járnak vala egyik nemzetségtől a másikhoz, és egyik országból más országba:
21 But he did not allow others to oppress them, and he warned kings by saying to them,
Mégsem engedé senkinek őket bántani, sőt még a királyokat is megbünteté érettök.
22 “Do not harm the people whom I have chosen! Do not harm my prophets!”
Ezt mondván: Az én felkentjeimet ne bántsátok, prófétáimnak se ártsatok.
23 You people throughout the world, sing to Yahweh. Every day proclaim [to others] that he has saved us.
Mind ez egész föld énekeljen az Úrnak, napról-napra hirdessétek az ő szabadítását.
24 Tell the people of the nations that he is great; tell all the people-groups the marvelous things [that he has done].
Beszéljétek a pogányok között az ő dicsőségét, minden népek között az ő csudálatos dolgait;
25 Yahweh is great, and he deserves to be praised very much. He should be revered more than all the gods,
Mert nagy az Úr és igen dícsérendő, és rettenetes minden istenek felett;
26 because all the gods that the [other] people-groups [worship] are only idols, but Yahweh [is truly great; he] created the skies.
Mert a pogányoknak minden isteneik csak bálványok, de az Úr teremtette az egeket.
27 He is glorious and majestic; his power and joy fill his Sacred Tent.
Dicsőség és tisztesség van ő előtte, erősség és vígasság az ő helyén.
28 You people in nations all over the world, praise Yahweh! Praise Yahweh for his glorious power [HEN]!
Adjatok az Úrnak, népeknek nemzetségei, adjatok az Úrnak dicsőséget és erősséget!
29 Praise Yahweh like he [MTY] deserves to be praised. Bring an offering and come to his Sacred Tent. Worship Yahweh because he is holy.
Adjatok az Úr nevének dicsőséget, hozzatok ajándékot, és jőjjetek eleibe, imádjátok az Urat a szentség ékességében.
30 Everyone on the earth should tremble in front of Yahweh. He put the earth firmly [in its place]; and nothing ever will be able to move/shake it.
Rettegjen az egész föld az ő orczájától; a föld kereksége is megerősíttetik, hogy ne ingadozzék.
31 Everything in the sky and on the earth should be happy. People [everywhere] should say, “Yahweh is our king!”
Örüljenek az egek, és örvendezzen a föld, és mondják a pogányok között: az Úr uralkodik!
32 The oceans and all the creatures that are in the oceans should shout to praise him; the fields and everything that is in them should rejoice.
Zengjen a tenger és az ő teljessége; örvendezzen a mező és minden, a mi azon van.
33 When they do that, [it will be as though] the trees in the forest will sing joyfully in front of Yahweh. That will happen when he comes to judge [everyone on] [MTY] the earth.
Akkor örvendezni kezdenek az erdőnek fái az Úr előtt, mikor eljövend megítélni a földet.
34 Thank Yahweh, because [everything that he does is] good. He faithfully loves us forever.
Tiszteljétek az Urat, mert igen jó, mert örökkévaló az ő irgalmassága.
35 Say to him, “God, you are the one who rescues us, so gather us together and save us from [the armies of] other nations. When you do that, we will thank you [MTY], and we will be happy to praise you.”
És mondjátok: Tarts meg minket, mi szabadító Istenünk, gyűjts össze minket, és szabadíts meg a pogányoktól, hogy a te szent nevedet tisztelhessük, dicsekedhessünk a te dícséretedben!
36 Praise Yahweh, the God of us Israeli people, He has always existed, and he will exist forever. After the people [finished singing that song], they all said, “(Amen/May it be so)!”, and they praised Yahweh.
Áldott legyen az Úr, Izráel Istene öröktől fogva mindörökké! És monda a sokaság: Ámen! és dícséré az Urat.
37 Then David left Asaph and the other members of his clan there in front of [the tent in which] Yahweh’s Sacred Chest [had been placed]. He told them that they must do their work there every day.
Ott hagyá azért Dávid az Úr szövetségének ládájánál Asáfot és az ő atyjafiait, hogy a láda előtt szüntelen minden napon szolgáljanak,
38 David also left Obed-Edom and 68 other descendants of Levi to work with them. Hosah and Obed-Edom guarded [the entrances of the Sacred Tent].
Obed-Edomot és az ő hatvannyolcz atyjafiát (Obed-Edom pedig a Jedithun fia) és Hósát pedig ajtónállóknak.
39 David also told Zadok the [Supreme] Priest and the other priests who worked with him to remain in front of Yahweh’s Sacred Tent, which was still at the place where the Israeli people worshiped [God there] in Gibeon [city].
Sádók papot pedig és az ő pap atyjafiait, az Úr sátora előtt hagyá a magaslaton, mely Gibeonban vala;
40 Every morning and every evening they burned offerings on the altar, obeying the rules/laws that had been written [by Moses], rules/laws which Yahweh had given to the Israeli people.
Hogy áldozzanak az Úrnak szüntelen égőáldozattal az égőáldozatnak oltárán minden reggel és estve, és hogy mindent a szerint cselekedjenek, a mint megiratott az Úr törvényében, melyet parancsolt vala az Izráelnek,
41 With them were Heman and Jeduthun and other descendants of Levi. They [MTY] were chosen to sing songs to praise Yahweh because he faithfully loves his people forever.
Hémánt is és Jédutunt velök hagyá, és többeket is választott, a kik nevök szerint megneveztettek, hogy az Urat dícsérjék, mert az ő irgalmassága örökkévaló.
42 Heman and Jeduthun were appointed to play the trumpets and cymbals when [the other descendants of Levi sang sacred songs]. The sons of Jeduthun were appointed to guard the gates [of the Sacred Tent].
És ő velök Hémánt és Jédutunt kürtökkel, czimbalmokkal és az Isten énekének szerszámaival. A Jédutun fiait pedig kapunállókká tevé.
43 Then all the people left. They returned to their homes, and David returned home to [ask Yahweh to] bless his family.
Akkor eltávozék az egész nép, kiki az ő házához. Dávid pedig visszatére, hogy az ő háznépét is megáldja.