1 Chronicles 14
1 One day Hiram, the king of Tyre [city], sent some messengers to David [to talk about making an agreement between their countries]. Then Hiram sent cedar logs, bricklayers, and carpenters to build a palace for David.
Külde pedig Hírám, Tírus királya Dávidhoz követeket: czédrusfákat, kőmíveseket és ácsmestereket, hogy néki házat csináljanak.
2 [When that happened, ] David knew that Yahweh had truly caused him to be the king of Israel, and that he had caused his kingdom to be greatly respected. Yahweh did this because [he loved] his Israeli people.
És megismeré Dávid, hogy az Úr őt megerősítette a királyságban Izráel felett, mivelhogy igen felmagasztaltatott vala az ő országa az ő népéért, az Izráelért.
3 David married more women in Jerusalem, and [those women] gave birth to more sons and daughters for him.
Vőn pedig Dávid még több feleséget Jeruzsálemben, és nemze Dávid még több fiakat és leányokat.
4 The names of the children that were born to him there in Jerusalem are Shammua, Shobab, Nathan, Solomon,
És ezek neveik azoknak, a kik születtek néki Jeruzsálemben: Sammua, Sobáb, Nátán és Salamon,
5 Ibhar, Elishua, Elpelet,
Ibhár, Elisua és Elpélet,
6 Nogah, Nepheg, Japhia,
Nógah, Néfeg és Jáfia,
7 Elishama, Beeliada, and Eliphelet.
Elisáma, Beheljada és Elifélet.
8 When the army of Philistia heard that David has been appointed to be king of all of Israel, they came to capture him. But David heard that they were coming, so he [and his soldiers] marched out to fight against them.
Megértvén pedig a Filiszteusok, hogy Dávid királylyá kenetett fel az egész Izráel felett, feljövének mind a Filiszteusok, hogy megkeressék Dávidot. Mely dolgot mikor Dávid meghallott, azonnal ellenök ment.
9 The army of Philistia had attacked the people in the Rephaim Valley [southwest of Jerusalem] and had robbed them.
A Filiszteusok pedig eljövén, elszéledének a Réfaim völgyében.
10 David asked God, “Should [my men and] I go and attack the army of Philistia? [If we go, ] will you enable us to defeat [IDM] them?” Yahweh replied, “Yes, go, and I will enable you to defeat [IDM] them.”
Akkor Dávid megkérdé az Istent, mondván: Felmenjek-é a Filiszteusok ellen, és kezembe adod-é őket? És monda néki az Úr: Menj fel, és kezedbe adom őket.
11 So David and his men went up to a town where the soldiers of Philistia were staying and defeated them. Then David said, “God has enabled me [and my soldiers] to overwhelm my enemies like [MET] a flood.” So they named that place {That place is called} ‘Baal-Perazim’ [which means ‘Yahweh breaks through’].
Felmenének azért Baál-perásimba, és ott Dávid őket megveré, és monda Dávid: Az Isten eloszlatá az én ellenségeimet az én kezem által, mint a vizeknek oszlását; azért nevezék azt a helyet Baál-perásimnak.
12 [As the soldiers of Philistia fled], they left their idols there. So David commanded his soldiers to burn those idols.
És ott hagyák az ő bálvány isteneiket, és Dávid megparancsolá, hogy megégessék azokat.
13 But soon the army of Philistia attacked the people in that valley again.
Ismét feltámadának a Filiszteusok és a völgyben szétterjeszkedtek.
14 So again David prayed to God [to ask him what he should do], and God replied, saying “Do not attack the army of Philistia from the front. Instead, go around them, and attack them [from the rear] in front of the balsam trees.
Azért Dávid ismét megkérdé az Istent, és monda az Isten néki: Ne menj fel utánok, hanem fordulj el tőlök, és menj reájok a szederfák irányában;
15 When you hear something in the tops of the balsam trees that sounds like [soldiers] marching, attack them. I, God, will have gone ahead of you to enable you to defeat the army of Philistia.”
És mikor hallándod a járás dobogását a szederfák tetején, akkor menj ki a viadalra; mert az Isten te előtted megyen, hogy megverje a Filiszteusok táborát.
16 So David did what God commanded him to do, and he and his army defeated the army of Philistia, all the way from Gibeon [city in the east] to Gezer [city in the west].
Dávid azért úgy cselekedék, a mint néki Isten meghagyta volt, és vágák a Filiszteusok táborát Gibeontól fogva szinte Gézerig.
17 So David became famous in all the nearby countries, and Yahweh caused [the leaders of] all the [nearby] nations to be afraid of him.
És elterjede Dávid híre az országokban, és az Úr adá a tőle való félelmet minden pogányokra.
