< Job 30 >

1 And now - they have laughed on me [people] young more than me to days whom I rejected fathers their to put with [the] dogs of flock my.
Most pedig nevetnek rajtam, a kik fiatalabbak nálam a kiknek atyjokat az én juhaimnak komondorai közé sem számláltam volna.
2 Also [the] strength of hands their why? to me on them it had perished vigor.
Mire való lett volna nékem még kezök ereje is? Rájok nézve a vénség elveszett!
3 In poverty and in hunger barren the [ones who] gnaw a dry region yesterday of ruin and desolation.
Szükség és éhség miatt összeaszottak, a kik a kopár földet futják, a sötét, sivatag pusztaságot.
4 Those [who] pluck off mallow on bush[es] and [the] root of broom plants [for] food their.
A kik keserű füvet tépnek a bokor mellett, és rekettyegyökér a kenyerök.
5 From [the] community they are driven away people shout on them like thief.
Az emberek közül kiűzik őket, úgy hurítják őket, mint a tolvajt.
6 On [the] slope of wadis to dwell holes of [the] ground and rocks.
Félelmetes völgyekben kell lakniok, a földnek és szikláknak hasadékaiban.
7 Between bushes they bray under nettle[s] they are joined together.
A bokrok között ordítanak, a csalánok alatt gyülekeznek.
8 Sons of a fool also sons of not a name they have been scourged from the land.
Esztelen legények, sőt becstelen fiak, a kiket kivertek az országból.
9 And now taunt song their I have become and I have become for them a word.
És most ezeknek lettem gúnydalává, nékik levék beszédtárgyuk!
10 They abhor me they are distant from me and from face my not they have withheld spittle.
Útálnak engem, messze távoznak tőlem, és nem átalanak pökdösni előttem.
11 For (string my *Q(K)*) he has loosened and he has afflicted me and [the] halter from before me they have sent away.
Sőt leoldják kötelöket és bántalmaznak engem, és a zabolát előttem kivetik.
12 On [the] right [side] a brood they arise feet my they have sent away and they have piled up on me [the] paths of disaster their.
Jobb felől ifjak támadnak ellenem, gáncsot vetnek lábaimnak, és ösvényt törnek felém, hogy megrontsanak.
13 They have torn down pathway my to destruction my they benefit not a helper [belongs] to them.
Az én útamat elrontják, romlásomat öregbítik, nincsen segítség ellenök.
14 Like a breach wide they come under devastation they have rolled themselves.
Mint valami széles résen, úgy rontanak elő, pusztulás között hömpölyögnek ide.
15 It has been turned on me sudden terror it pursues like the wind dignity my and like a cloud it has passed away prosperity my.
Rettegések fordultak ellenem, mint vihar űzik el tisztességemet, boldogságom eltünt, mint a felhő.
16 And now on me it pours itself out life my they seize me days of affliction.
Mostan azért enmagamért ontja ki magát lelkem; nyomorúságnak napjai fognak meg engem.
17 Night bones my he has pierced from on me and gnawing [pains] my not they rest!
Az éjszaka meglyuggatja csontjaimat bennem, és nem nyugosznak az én inaim.
18 With greatness of strength it disguises itself clothing my like [the] mouth of tunic my he girds about me.
A sok erőlködés miatt elváltozott az én ruházatom; úgy szorít engem, mint a köntösöm galléra.
19 He has thrown me to the mud and I have become like like dust and ash[es].
A sárba vetett engem, hasonlóvá lettem porhoz és hamuhoz.
20 I cry for help to you and not you answer me I have stood and you have considered carefully me.
Kiáltok hozzád, de nem felelsz; megállok és csak nézel reám!
21 You change yourself into [one] cruel to me with [the] might of hand your you are hostile to me.
Kegyetlenné változtál irántam; kezed erejével harczolsz ellenem.
22 You lift up me to [the] wind you make ride me and you dissolve me (success. *Q(K)*)
Felemelsz, szélnek eresztesz engem, és széttépsz engem a viharban.
23 For I know death you will bring me and a house of appointed meeting for every living [thing].
Hiszen tudtam, hogy visszatérítesz engem a halálba, és a minden élő gyülekező házába;
24 Surely not on a heap of ruins anyone stretches out a hand or in disaster his to them a cry for help.
De a roskadóban levő ne nyujtsa-é ki kezét? Avagy ha veszendőben van, ne kiáltson-é segítségért?
25 Not did I weep for [the] hard of day was it grieved? self my for the needy [person].
Avagy nem sírtam-é azon, a kinek kemény napja volt; a szűkölködő miatt nem volt-é lelkem szomorú?
26 If good I waited for and it came evil and I waited for light and it came darkness.
Bizony jót reméltem és rossz következék, világosságot vártam és homály jöve.
27 Inward parts my they have been made to boil and not they have been still they have confronted me days of affliction.
Az én bensőm forr és nem nyugoszik; megrohantak engem a nyomorúságnak napjai.
28 Being dark I have gone about with not sun I have stood in the assembly I cry out for help.
Feketülten járok, de nem a nap hősége miatt; felkelek a gyülekezetben és kiáltozom.
29 A brother I have become of jackals and a companion of daughters of an ostrich.
Atyjok fiává lettem a sakáloknak, és társokká a strucz madaraknak.
30 Skin my it has become black from on me and bone my it has burned from heat.
Bőröm feketülten hámlik le rólam, és csontom elég a hőség miatt.
31 And it has become mourning harp my and flute my [the] sound of weepers.
Hegedűm sírássá változék, sípom pedig jajgatók szavává.

< Job 30 >