< 2 Corinthians 5 >
1 We know for that if the earthly of us house the tent shall be destroyed, a building from God we have, a house not made with hands eternal in the heavens. (aiōnios )
Tudjuk, hogyha ez a mi földi sátorunk összeomlik, van Istentől készített hajlékunk, nem kézzel csinált, hanem örökkévaló házunk a mennyben. (aiōnios )
2 And indeed in this we groan, the dwelling of us which [is] from heaven to be clothed with longing;
Azért is sóhajtozunk ebben, mert mennyei hajlékunkat szeretnénk erre felölteni,
3 (If even *NK(o)*) even (having put off *N(K)O*) not naked we will be found.
hogy ezt felöltve, mezíteleneknek ne találtassunk.
4 And for those being in the tent we groan being burdened, (because *N(k)O*) that not we do wish to be unclothed but to be clothed, that may be swallowed up the mortal by life.
Mert mi is, akik e sátorban vagyunk, megterhelten sóhajtozunk, mert nem kívánunk levetkőztetni, hanem felöltöztetni, hogy ami halandó, elnyelje azt az élet.
5 The [One] now having prepared us for very this [is] God, (and *k*) having given to us the pledge of the Spirit.
Aki pedig minket erre felkészített, az Isten az, aki a Lélek zálogát is adta nekünk.
6 being confident therefore always and knowing that being at home in the body, we are absent from the Lord;
Ezért mindenkor bizakodunk, és tudjuk, hogy amíg e testben lakunk, távol vagyunk az Úrtól,
7 through faith for we walk, not through sight,
mert hitben járunk, nem látásban.
8 We are confident now and we are pleased rather to be absent out of the body and to be at home with the Lord.
De bizakodunk, és inkább szeretnénk kiköltözni e testből és elköltözni az Úrhoz.
9 Therefore also we are ambitious, whether being at home or being away, well-pleasing to Him to be;
Ezért arra igyekszünk, hogy akár itt lakunk, akár elköltözünk, neki kedvesek legyünk.
10 For all of us to be revealed it behooves before the judgment seat of Christ, that may receive back each the [things done] in the body according to what he did, whether good or (evil. *N(k)O*)
Mert nekünk mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt, hogy ki-ki elvegye jutalmát annak, amit e testben cselekedett, vagy jót, vagy gonoszt.
11 Knowing therefore the fear of the Lord men we persuade to God and we have been made manifest; I hope now also in the consciences of you to have been made manifest.
Ismerve tehát az Úrnak félelmét, embereket térítünk. Isten előtt pedig nyíltan állunk és remélem, hogy a ti lelkiismeretetek előtt is nyíltan állunk.
12 Not (for *k*) again ourselves are we commending to you, but occasion are giving to you of boasting on behalf of us, so that you may have [an answer] toward those in appearance boasting and (not *N(k)O*) (in *no*) [the] heart.
Mert nem önmagunkat ajánljuk ismét, hanem alkalmat adunk nektek a velünk való dicsekedésre, hogy legyen mit felelnetek a színből és nem szívből dicsekedőknek.
13 If for we are crazy, [it is] for God; or if we are sober-minded [it is] for you.
Ha révületben vagyunk, Istenért vagyunk, ha pedig megfontoltak vagyunk, értetek van.
14 The for love of Christ compels us having concluded this, that (if *k*) One for all has died; therefore all have died.
Mert Krisztus szeretete szorongat minket, mivel úgy ítéljük,
15 And for all He died, that those living no longer to themselves may live but to the [One] for them having died and having been raised again.
hogy ha egy meghalt mindenkiért, azok tehát mind meghaltak, és azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, ezután ne maguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt.
16 Therefore we ourselves from now no [one] know according to [the] flesh; If (now *k*) even we have regarded according to flesh Christ, yet now no longer no longer we regard [Him thus].
Ezért mi ezentúl senkit sem ismerünk test szerint. Ha Krisztust ismertük is test szerint, de többé már nem így ismerjük.
17 Therefore if anyone [is] in Christ, [he is] a new creation; The old things have passed away, behold has come into being new (all things. *K*)
Ezért, ha valaki Krisztusban van, új teremtés az, a régiek elmúltak, és íme ujjá lett minden.
18 And all things [are] of God the [One who] having reconciled us to Himself through (Jesus *K*) Christ and having given to us the ministry of reconciliation,
Mindez pedig Istentől van, aki megbékéltetett minket magával Jézus Krisztus által és nekünk adta a békéltetés szolgálatát.
19 how for God was in Christ [the] world reconciling to Himself, not reckoning to them the trespasses of them, and having put into us the word of reconciliation.
Mivel Isten volt az, aki Krisztusban magával megbékéltette a világot, nem tulajdonítva nekik az ő bűneiket és ránk bízta a békéltetés igéjét,
20 For Christ therefore we are ambassadors, as though God is beseeching through us; We implore on behalf of Christ: do be reconciled to God.
Krisztusért járva követségben, mintha Isten kérne miáltalunk, Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Istennel!
21 The [One] (for *k*) not having known sin for us sin He made, so that we ourselves (may become *N(k)O*) [the] righteousness of God in Him.
Mert azt, aki bűnt nem ismert, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne.