Zechariah 4
1 And once more the messenger who was speaking with me, roused me up, just as a man might be roused up out of his sleep.
Majd visszatére az angyal, a ki beszél vala velem, és felkölte engem, mint mikor valaki álmából költetik fel.
2 Then said he unto me, What canst thou see? And I said—I have looked, and lo! a Lampstand—all of gold, with the Bowl thereof upon the top thereof, and its Seven Lamps upon it, Seven Pipes each, to the lamps which are upon the top thereof;
És mondá nékem: Mit látsz te? És mondám: Látok ímé egy merő arany gyertyatartót, tetején az olajtartója, rajta pedig annak hét szövétneke, és hét cső a szövétnekekhez, a melyek a tetején vannak;
3 and, Two Olive-trees, by it, —one upon the right hand of the bowl, and one upon the left hand thereof.
És mellette két olajfa: egyik az olajtartó jobb oldalán, a másik pedig annak bal oldalán.
4 Then responded I, and said unto the messenger who was speaking with me, saying, —What are these, my lord?
És felelék, és mondám az angyalnak, a ki beszél vala velem, mondván: Mik ezek, Uram?
5 Then answered the messenger who was speaking with me, and said unto me, Knowest thou not what these, are? And I said, No my lord.
És felele az angyal, a ki beszél vala velem, és mondá nékem: Hát nem tudod-é, mik ezek? És mondám: Nem, Uram!
6 Then responded he, and spake unto me, saying, This, is the word of Yahweh, unto Zerubbabel, saying, —Not by wealth, nor by strength, but by my spirit, saith Yahweh of hosts.
És felele, és szóla nékem, mondván: Az Úrnak beszéde ez Zorobábelhez, mondván: Nem erővel, sem hatalommal, hanem az én lelkemmel! azt mondja a Seregeknek Ura.
7 Who, art, thou, O great mountain? Before Zerubbabel, [brought down] to a plain! So shall he bring forth the headstone, with thundering shouts Beautiful! Beautiful! thereunto.
Ki vagy te, te nagy hegy? Lapálylyá leszel Zorobábel előtt, és felviszi a csúcs-követ, és ilyen kiáltás támad: Áldás, áldás reá!
8 Then came the word of Yahweh unto me, saying:
És szóla hozzám az Úr, mondván:
9 The hands of Zerubbabel, have founded this house, and, his hands, shall finish it, —So shalt thou know that, Yahweh of hosts, hath sent me unto you.
A Zorobábel kezei veték meg e ház alapját, és az ő kezei végzik el azt, és megtudod, hogy a Seregeknek Ura küldött el engem hozzátok.
10 For who hath despised the day of small things? Yet shall they rejoice, when they see the plummet-stone in the hand of Zerubbabel, —these seven! The eyes of Yahweh, they are—running to and fro throughout all the earth.
Mert a kik csúfolták a kicsiny kezdetet, örülni fognak, ha meglátják Zorobábel kezében az ónkövet. Hét van ilyen, az Úrnak szemei ezek, a melyek átpillantják az egész földet.
11 Then responded I, and said unto him, —What are these two olive-trees, upon the right of the lampstand, and upon the left thereof?
És felelék, és mondám néki: Mi ez a két olajfa a gyertyatartó jobb és bal oldalán?
12 And I responded a second time, and said unto him, —What are the two branches of the olive- trees which join the two golden tubes, which empty out of them the golden oil?
És másodszor is felelék, és mondám néki: Micsoda az olajfának az a két ága, a melyek a két arany cső mellett vannak, és öntik magukból az aranyat?
13 And he spake unto me, saying, Knowest thou not what these are? And I said, No, my lord.
És szóla nékem, mondván: Hát nem tudod-é, mik ezek? És mondám: Nem, Uram!
14 Then said he, These, are the two Anointed Ones, —who stand near the Lord of all the earth.
És mondá nékem: Ezek ketten az olajjal felkenettek, a kik az egész föld Ura mellett állnak.
