< Psalms 72 >

1 Solomon’s. O God! thy justice, give, unto the king, And thy righteousness, unto the son of a king;
Salamoné. Isten, a te ítéletidet add a királynak, és a te igazságodat a király fiának.
2 May he judge, Thy people with righteousness; And thine oppressed ones with justice;
Hadd ítélje népedet igazsággal, és a te szegényeidet méltányossággal.
3 May the mountains bring peace to the people, And the hills [be laden] with righteousness;
Teremjenek a hegyek békességet a népnek, és a halmok igazságot.
4 May he, Vindicate the oppressed of the people, Bring deliverance to the children of the needy, and, Crush the oppressor.
Legyen birája a nép szegényeinek, segítsen a szűkölködőnek fiain, és törje össze az erőszakoskodót.
5 Let men revere thee, With the sun, And in presence of the moon, Unto the remotest generation.
Féljenek téged, a míg a nap áll és a meddig a hold fénylik, nemzedékről nemzedékre.
6 Let him come down, Like rain on fields to be mown, Like myriad drops on land to be reaped.
Szálljon alá, mint eső a rétre, mint zápor, a mely megöntözi a földet.
7 May righteousness, in his days, blossom forth, And abundance of peace, till there be no moon.
Virágozzék az ő idejében az igaz és a béke teljessége, a míg nem lesz a hold.
8 So let him have dominion, From sea to sea, And from the River ["Euphrates"] unto the ends of the earth;
És uralkodjék egyik tengertől a másik tengerig, és a nagy folyamtól a föld határáig.
9 Before him, let the men of the desert kneel, But, as for his foes, the dust, let them lick;
Boruljanak le előtte a pusztalakók, és nyalják ellenségei a port.
10 The kings of Tarshish and of the Coastlands, A gift, let them render, The kings of Sheba and Seba, A present, let them bring;
Tarsis és a szigetek királyai hozzanak ajándékot; Seba és Szeba királyai adománynyal járuljanak elé.
11 Yea let all kings, bow down unto him, Let, all nations, serve him;
Hajoljanak meg előtte mind a királyok, és minden nemzet szolgáljon néki.
12 Because he Rescueth, The needy from the rich, The oppressed, who hath no helper;
Mert megszabadítja a kiáltó szűkölködőt; a nyomorultat, a kinek nincs segítője.
13 He Pitieth the weak and the needy, And, the lives of the needy, he Saveth:
Könyörül a szegényen és szűkölködőn, s a szűkölködők lelkét megszabadítja;
14 From extortion, and, violence, he Redeemeth their life, And precious is their blood in his sight.
Az elnyomástól és erőszaktól megmenti lelköket, és vérök drága az ő szemében.
15 Let him live, then! And be there given unto him of the gold of Sheba, —Let prayer also be offered for him continually, All the day, let him be blessed.
És éljen ő és adjanak néki Seba aranyából; imádkozzanak érte szüntelen, és áldják őt minden napon.
16 May there be an abundance of corn in the earth, in the top of the mountains, —Let the fruit thereof, wave like Lebanon, And they of the city bloom like the fresh shoots of the earth.
Bő gabona legyen az országban a hegyek tetején is; rengjen gyümölcse, mint a Libanon, s viruljon a városok népe, mint a földnek füve.
17 May his Name be age-abiding, In the presence of the sun, let his Name flourish, —And may all the families of the ground bless themselves in him, All nations, pronounce him happy!
Tartson neve mindörökké; viruljon neve, míg a nap lesz; vele áldják magokat mind a nemzetek, és magasztalják őt.
18 Blessed be Yahweh God, the God of Israel, —Who doeth wondrous things by himself alone;
Áldott az Úr Isten, Izráelnek Istene, a ki csudadolgokat cselekszik egyedül!
19 And blessed be his glorious Name, unto times age-abiding, —And filled with his glory be all the earth, Amen and Amen!
Áldott legyen az ő dicsőséges neve mindörökké, és teljék be dicsőségével az egész föld. Ámen! Ámen!
20 Ended are the prayers of David, son of Jesse.
Itt végződnek Dávidnak, az Isai fiának könyörgései.

< Psalms 72 >