Psalms 66
1 To the Chief Musician. A Melodious Song. Make a joyful noise unto God, all the earth;
Az éneklőmesternek; zsoltár, ének. Örvendezz Istennek, oh te egész föld.
2 Praise ye in song the glory of his Name, Celebrate the glory of his praise:
Énekeljétek az ő nevének dicsőségét; dicsőítsétek az ő dicséretét!
3 Say unto God—How fearful in thy doings, Through the abounding of thy power, shall thy foes come cringing unto thee;
Mondjátok Istennek: Mily csudálatosak a te műveid: a te hatalmad nagy volta miatt hízelegnek néked ellenségeid.
4 All the earth, shall bow themselves down to thee, And sing praises unto thee, Shall praise in song thy Name. (Selah)
Az egész föld leborul előtted; énekel néked, énekli a te nevedet. (Szela)
5 Come and see the doings of God, —Fearful in deed toward the sons of men:
Jőjjetek és lássátok az Isten dolgait; csudálatosak az ő cselekedetei az emberek fiain.
6 He turned the sea into dry land, Through the stream, crossed they over on foot, There did we rejoice in him:
A tengert szárazzá változtatta, a folyamon gyalog mentek át: ott örvendeztünk ő benne.
7 Who ruleth, in his might, unto times age abiding, His eyes, over the nations, keep watch, The rebellious, let them not exalt themselves. (Selah)
A ki uralkodik az ő hatalmával örökké, szemmel tartja a pogányokat, hogy az engedetlenek fel ne fuvalkodjanak magukban. (Szela)
8 Bless our God, O ye peoples, And cause to be heard, the sound of his praise; —
Áldjátok népek a mi Istenünket, és hallassátok az ő dicséretének szavát.
9 Who hath set our soul among the living, And hath not suffered, our foot, to slip.
A ki megeleveníti lelkünket, s nem engedi, hogy lábaink megtántorodjanak.
10 For thou didst prove us, O God, Thou didst refine us, according to the refining of silver:
Mert megpróbáltál minket, oh Isten, megtisztítottál, a mint tisztítják az ezüstöt.
11 Thou didst bring us into the hunter’s net, Thou didst lay a load upon our loins;
Hálóba vittél be minket, megszorítottad derekainkat.
12 Thou didst let men ride at our head; We went into fire and into water, But thou didst bring us forth into freedom.
Embert ültettél fejünkre, tűzbe-vízbe jutottunk: de kihoztál bennünket bőségre.
13 I will enter thy house with ascending-sacrifices, I will pay unto thee my vows,
Elmegyek házadba égőáldozatokkal, lefizetem néked fogadásaimat,
14 Which my lips uttered, And my mouth spake, in my distress.
A melyeket ajakim igértek és szájam mondott nyomorúságomban.
15 Ascending-sacrifices of fatlings, will I cause to ascend unto thee, With the perfume of rams, I will offer bulls, with he-goats. (Selah)
Hízlalt juhokat áldozom néked égőáldozatul, kosok jóillatú áldozatával; ökröket bakokkal együtt áldozom néked. (Szela)
16 Come! hearken—that I may recount, all ye reverers of God, What he hath done for my soul: —
Jőjjetek el és halljátok meg, hadd beszélem el minden istenfélőnek: miket cselekedett az én lelkemmel!
17 Unto him—with my mouth, did I cry, And high praise was under my tongue.
Hozzá kiálték az én szájammal, és magasztalás volt nyelvem alatt.
18 If, iniquity, I had cared for in my heart, My Lord, had not heard me!
Ha hamisságra néztem volna szívemben, meg nem hallgatott volna az én Uram.
19 But in truth, God hath heard, He hath attended to the voice of my prayer.
Ámde meghallgatott Isten, figyelmezett könyörgésem szavára.
20 Blessed be God, Who hath not turned away my prayer, Nor his own lovingkindness from me.
Áldott az Isten, a ki nem vetette meg könyörgésemet, és kegyelmét nem vonta meg tőlem.
