Psalms 65

1 To the Chief Musician. A Melody of David—a song. Thine, are silence [and] praise, O God, in Zion, —And, to thee, shall be paid the vow.

Az éneklőmesternek; zsoltár; Dávid éneke. Tied a hódolat, a dicséret, oh Isten, a Sionon; és néked teljesítik ott a fogadást.

2 Thou hearer of prayer! Unto thee, shall all flesh come.

Oh könyörgést meghallgató, hozzád folyamodik minden test.

3 Iniquitous things, have been too strong for me, As for our transgressions, wilt, thou, by propitiation remove them.

Bűneim erőt vettek rajtam; vétkeinket te bocsásd meg.

4 How happy the man thou shalt choose and bring near! He shall abide in thy courts, —We shall be satisfied with, The blessing of thy house, The holiness of thy temple.

Boldog az, a kit te kiválasztasz és magadhoz fogadsz, hogy lakozzék a te tornáczaidban; hadd teljesedjünk meg a te házadnak javaival, a te templomodnak szentségével!

5 By things reverend in righteousness, wilt thou answer us, O God of our salvation, The confidence of all the ends of the earth, And of the sea far away;

Csodálatos dolgokat szólasz nékünk a te igazságodban, idvességünknek Istene; e föld minden szélének és a messze tengernek bizodalma;

6 Who setteth fast the mountains by his strength, Being girded with might;

A ki hegyeket épít erejével, körül van övezve hatalommal;

7 Who stilleth, The noise of the seas, The noise of their rolling waves, and The tumult of races of men?

A ki lecsillapítja a tengerek zúgását, habjaik zúgását, és a népek háborgását.

8 Yea the dwellers in the uttermost parts have feared at thy tokens, The goings forth of morning and evening, thou causest to shout for joy.

Félnek is jeleidtől a szélek lakói; a napkelet és nyugot határait megörvendezteted.

9 Thou hast visited the earth, and made it abound, Abundantly, dost thou enrich it—The channel of God, is full of waters, Thou preparest their corn, Yea, thus, dost thou prepare it:

Meglátogatod a földet és elárasztod; nagyon meggazdagítod azt. Istennek folyója tele van vizekkel; gabonát szerzesz nékik, mert úgy rendelted azt.

10 The ridges thereof, drenching, Settling the furrows thereof, With myriad drops, dost thou soften it, The sprouting thereof, doth thou bless.

Megitatod barázdáit, göröngyeit meglapítod; záporesővel meglágyítod azt, termését megáldod.

11 Thou hast set a crown upon thy year of bounty, And, thy tracks, drop fatness;

Megkoronázod az esztendőt jóvoltoddal, és a te nyomdokaidon kövérség fakad;

12 Fruitful are the pastures of the wilderness, And, with exultation, the hills do gird themselves.

Csepegnek a puszta legelői és a halmokat vígság övezi.

13 Clothed are the pastures with flocks, The valleys also, cover themselves with corn, They shout for joy, yea they sing.

A legelők megtelnek juhokkal, és a völgyeket gabona borítja; örvendeznek és énekelnek.