Psalms 59
1 To the Chief Musician. "Do not Destroy." A precious Psalm of David. When Saul sent, and they watched the house, to kill him. Rescue me from my foes, O my God, From them who lift themselves up against me, wilt thou set me on high:
A karmesternek. Ne ronts szerint. Dávidtól dal. Mikor Sául oda küldött és őrizték a házát, hogy megöljék. Ments meg engem ellenségeimtől, Istenem, támadóimtól ótalmazz engem!
2 Rescue me, from the workers of iniquity, And, from the men of bloodshed, save me.
Ments meg a jogtalanságot cselekvőktől, és a vérontás embereitől segíts meg!
3 For lo! they have lain in wait for my life, Mighty ones stir up strife against me, Without transgression of mine, and without sin of mine, O Yahweh;
Mert íme lestek lelkemre, összesereglenek ellenem erősek; se bűntettem, se vétkem nincsen, oh Örökkévaló!
4 For no iniquity, do they run that they may take their stand, Rouse thyself to meet me, and see.
Bűnöm nélkül sürögnek és készülődnek; serkenj elibém és lásd!
5 Thou, therefore, O Yahweh, God of hosts, God of Israel, Awake, to visit all the nations, Do not show favour to any iniquitous traitors. (Selah)
És te, oh Örökkévaló, Isten, seregek ura, Izraél Istene, ébredj, megbüntetni mind a nemzeteket, ne kegyelmezz mind a jogtalan hűtelenkedőknek! Széla.
6 They return at evening, They grow like a dog, And go round the city.
Estére visszatérnek, mordúlnak, mint az eb, s körüljárják a várost.
7 Lo! they belch forth with their mouth, Swords, are in their lips, For [say they], Who doth hear?
Íme, szót bugyogtatnak szájukkal, kardok az ajkaikon, mert ki hallja!
8 Thou, therefore, O Yahweh, wilt laugh at them, Thou wilt mock at all nations.
Te pedig, Örökkévaló, nevetsz, rajtuk, gúnyolódol mind a nemzeteken.
9 O my Strength, unto thee, will I make melody, For, God, is my high tower.
Erőm! Te rád hadd várok, mert Isten a mentsváram.
10 My God of lovingkindness, will come to meet me, God, will let me look on mine adversaries.
Szeretetem Istene elémbe jön, Isten néznem engedi meglesőimet.
11 Do not slay them, lest my people forget, Cause them to wander by thy strength, and prostrate them, [Thou] our shield, O Lord!
Ne öld meg őket, nehogy elfelejtse népem, bujdostasd őket hatalmaddal, és döntsd le őket, oh paizsunk, Uram.
12 The sin of their mouth, The word of their lips, Let them then be captured in their pride, Both for the oath and for the deception they record.
Szájuk vétke, ajkuk szava által fogassanak meg gőgjükben, az esküdözés miatt és hazudozás miatt, melyeket mondogatnak.
13 Bring to a full end in wrath, Bring to a full end, that they be no more, —That men may know that, God, is ruling in Jacob, Unto the ends of the earth. (Selah)
Semmísítsd meg hévvel, semmisítsd, hogy ne legyenek; és megtudják, hogy Isten uralkodik Jákóbon a föld végeig. Széla.
14 Let them return, then, at evening, Let them growl like a dog, And go round the city.
S visszatérnek estére, mordúlnak mint az eb, s hörüljárják a vá. rost.
15 They, may prowl about for food, —And, if they are not satisfied, then let them whine!
Ők bujdosnak eledel után, ha nem laknak jól, úgy kell meghálniok.
16 But, I, will sing thy power, And will shout aloud, in the morning, thy lovingkindness, —For thou has become a refuge for me, And a place to flee to in the day of my distress.
Én pedig énekelem erődet, és újjongok reggelre szereteteden; mert mentsvárul voltál nekem s menedékem, a mely napon megszorultam.
17 O my Strength, unto thee, will I make melody, For, God, is my high tower, my God of lovingkindness.
Erőm, rólad hadd zengek mert Isten az én mentsváram, szeretetem Istene.
