Psalms 18
1 To the chief Musician. Of the servant of Yahweh, of David, —who spake unto Yahweh the words of this song, —in the day when Yahweh had rescued him out of the hand of all his enemies, and out of the hand of Saul; and he said: — I will love thee, O Yahweh my strength!
Az éneklőmesternek, az Úr szolgájától, Dávidtól, a ki az Úrhoz ez ének szavait azon a napon mondotta, a melyen az Úr megszabadította őt minden ellenségének kezéből, és a Saul kezéből. És monda: Szeretlek Uram, én erősségem!
2 Yahweh, was my mountain crag and my stronghold, and my deliverer: My GOD, was my rock, I sought refuge in him, My shield, and my horn of salvation, my high tower.
Az Úr az én kősziklám, váram és szabadítóm; az én Istenem, az én kősziklám, ő benne bízom: az én paizsom, idvességem szarva, menedékem.
3 As one worthy to be praised, called I on Yahweh, —And, from my foes, was I saved.
Az Úrhoz kiáltok, a ki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől.
4 The meshes of death encompassed me, The torrents of perdition, made me afraid;
Halál kötelei vettek körül, s az istentelenség árjai rettentettek engem.
A Seol kötelei vettek körül; a halál tőrei fogtak meg engem. (Sheol h7585)
6 In my distress, called I on Yahweh, And, unto my God, made outcry for help, He heard, out of his temple, my voice, And my outcry for help came before him—entered into his ears!
Szükségemben az Urat hívtam, és az én Istenemhez kiáltottam; szavamat meghallá templomából, és kiáltásom eljutott füleibe.
7 Then did the earth shake and quake, Even, the foundations of the mountains, were deeply moved, Yea they did shake, because he was angry.
Megindult, megrendült a föld, s a hegyek fundamentomai inogtak; és megindultak, mert haragra gyúlt.
8 There went up smoke in his nostrils, and, a fire out of his mouth, devoured, Live coals, were kindled from it:
Füst szállt fel orrából, és szájából emésztő tűz; izzó szén gerjedt belőle.
9 Then he stretched out the heaven, and came down, —and, thick gloom, was under his feet;
Lehajtotta az eget és leszállt, és homály volt lábai alatt.
10 Then he rode on a cherub, and flew, and darted on the wings of the wind;
Kérubon haladt és röpült, és a szelek szárnyain suhant.
11 Made darkness his hiding-place, Round about him—his pavilion, Darkness of waters, clouds of vapours.
A sötétséget tette rejtekhelyévé; sátora körülötte a sötét felhők és sűrű fellegek.
12 Out of the brightness before him, his clouds rolled along, hail, and live coals of fire.
Az előtte lévő fényességből felhőin jégeső tört át és eleven szén.
13 Then did Yahweh thunder in the heavens, and the Highest uttered his voice, —hail, and live coals of fire.
És dörgött az Úr a mennyekben, és a Magasságos zengett; és jégeső hullt és eleven szén.
14 And he sent forth his arrows and scattered them, yea, lightnings, he shot out, and confused them.
És kibocsátá nyilait és elszéleszté azokat, villámokat szórt és megháborította azokat.
15 Then appeared the channels of waters, were uncovered the foundations of the world, —At thy rebuke O Yahweh, at the blast of the breath of thy nostrils.
És meglátszottak a vizek medrei s megmutatkoztak a világ fundamentomai; a te feddésedtől, Uram, a te orrod leheletének fuvásától.
16 He sent from on high, he took me, —he drew me out of many waters.
Lenyúlt a magasból és felvett engem; kivont engem nagy vizekből.
17 He rescued me from my foe, in his might, and from them who hated me, because they were too strong for me:
Megszabadított engem az én erős ellenségemtől, s az én gyűlölőimtől, a kik hatalmasabbak voltak nálamnál.
18 They confronted me, in the day of my necessity, Then became Yahweh my stay:
Rám jöttek veszedelmem napján; de az Úr volt az én támaszom.
19 And brought me out, into a large place, he delivered me, because he delighted in me.
És kivitt engem tágas helyre; kiragadt engem, mert kedvét leli bennem.
20 Yahweh rewarded me according to my righteousness, According to the cleanness of my hands, he repaid me;
Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem;
21 For I had kept the ways of Yahweh, and not broken away from my God;
Mert megőriztem az Úrnak útait, és gonoszul nem távoztam el az én Istenemtől.
22 For, all his regulations, were before me, and, his statutes, did I not put from me:
Mert minden ítélete előttem, és rendeléseit nem hánytam el magamtól.
23 So became I blameless with him, and kept myself from mine iniquity.
És tökéletes voltam előtte, őrizkedtem az én vétkemtől.
24 Yahweh therefore repaid me according to my righteousness, according to the pureness of my hands, before his eyes.
És megfizetett nékem az Úr az én igazságom szerint; kezeim tisztasága szerint, a mi szemei előtt van.
25 With the loving, thou didst show thyself loving, —With the blameless man, thou didst show thyself blameless;
Az irgalmashoz irgalmas vagy: a tökéleteshez tökéletes vagy.
26 With the pure, thou didst show thyself pure, But, with the perverse, thou didst show thyself ready to contend.
A tisztával tiszta vagy; s a visszáshoz visszás vagy.
27 For, as for thee, an oppressed people, thou didst save, but, looks that were lofty, layedst thou low;
Mert te megtartod a nyomorult népet, és a kevély szemeket megalázod;
28 For, thou, didst light up my lamp, Yahweh my God, enlightened my darkness;
Mert te gyujtod meg az én szövétnekemet; az Úr az én Istenem megvilágosítja az én sötétségemet.
29 For, by thee, I ran through a troop, and, by my God, I leapt over a wall.
Mert általad táboron is átfutok, és az én Istenem által kőfalon is átugrom.
30 As for GOD, blameless is his way, The speech of Yahweh hath been proved, A shield, he is to all who seek refuge in him.
Az Istennek útja tökéletes; az Úrnak beszéde tiszta; paizsuk ő mindazoknak, a kik bíznak benne.
31 For who is a GOD, save Yahweh? And who is a Rock, save our God?
Mert kicsoda Isten az Úron kivül? És kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül?
32 The GOD who girded me with strength, and set forth, as blameless, my way:
Az Isten, a ki felövez engem erővel, és tökéletessé teszi útamat:
33 Planting my feet like hinds’ [feet], yea, on my high places, he caused me to stand:
Olyanná teszi lábamat, mint a szarvasé, és az én magas helyeimre állít engem.
34 Teaching my hands to war, —so that a bow of bronze was bent by mine arms.
Ő tanítja kezemet a harczra, karjaim meghajlítják az érczíjat.
35 Thus didst thou grant me, as a shield, thy salvation, —and, thy right hand, sustained me, and, thy condescension, made me great.
És adtad nékem a te idvességednek paizsát, és a te jobbod megszilárdított engem, és a te jóvoltod felmagasztalt engem.
36 Thou didst widen my stepping-places under me, so that, mine ankles, faltered not.
Kiszélesítetted lépésemet alattam, és nem tántorogtak lábaim.
37 I pursued my foes, and overtook them, and returned not, till they were consumed:
Üldözöm ellenségeimet és elérem őket, és nem térek vissza, míg meg nem semmisültek.
38 I crushed them, and they were unable to rise, They fell under my feet.
Összetöröm őket, hogy fel sem kelhetnek; lábaim alá hullanak.
39 Thus didst thou gird me with strength, for the battle, Thou subduedst mine assailants under me.
Mert te öveztél fel engem erővel a harczra, alám görbeszted az ellenem felkelőket.
40 As for my foes, thou didst give me their neck, and, as for them who hated me, I destroyed them.
És megadtad, hogy ellenségeim meghátráltak, és az én gyűlölőimet elpusztíthattam.
41 They cried out, but there was none to save, unto Yahweh, but he answered them not.
Kiáltottak, de nem volt szabadító, az Úrhoz és nem felelt nékik.
42 Then did I beat them in pieces, like dust on the face of the wind. Like the mire in the lanes, did I scatter them.
És apróra törtem őket, a milyen a szél elé való por, és megtapodtam őket mint utcza sarát.
43 Thus didst thou rescue me from the contentions of a people, —didst appoint me to be the head of nations, A people I had not known, served me:
Megmentettél engem a nép pártoskodásaitól; nemzetek fejévé tettél engem; oly nép szolgál nékem, a melyet nem ismertem.
44 At the hearing of the ear, they submitted to me, the sons of the foreigner, came cringing unto me:
A mint hall a fülök, engedelmeskednek, és idegenek is hizelegnek nékem.
45 The sons of the foreigner, lost heart, and came quaking out of their fortresses.
Az idegenek elepedtek, és reszketve jőnek elő zárt helyeikből.
46 Yahweh liveth and, blessed, be my Rock, yea, exalted, be the God of my salvation:
Él az Úr és áldott az én kősziklám, magasztaltassék hát az én idvességemnek Istene!
47 The GOD, who hath avenged me, —and subjugated peoples under me:
Az Isten, a ki bosszút áll értem, és népeket hajlít alám;
48 Who hath delivered me from my foes, —Yea, from mine assailants, hast thou set me on high, From the man of violence, hast thou rescued me.
A ki megment engem ellenségeimtől. Még az ellenem felkelők fölött is felmagasztalsz engem, az erőszakos embertől megszabadítasz engem.
49 For this cause, will I praise thee among the nations, O Yahweh, and, to thy Name, will I sweep the strings: —
Azért dicsérlek téged, Uram, a nemzetek között, és éneket zengek a te nevednek.
50 Who hath made great the victories of his King, —and shown lovingkindness to his Anointed One, To David and to his Seed, Unto times age-abiding.
Nagy segítséget ád az ő királyának és irgalmasságot cselekszik az ő felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké.
