Psalms 138

1 David’s. I will give thee thanks with all my heart, Before the messengers of God, will I praise thee in song:

Dávidtól. Magasztallak egész szívemmel, szemben az istenekkel, zengek neked.

2 I will bow down towards thy holy temple, and thank thy Name, for thy lovingkindness and for thy faithfulness, For thou hast magnified, above all thy Name, thy word!

Leborulok szent templomod felé és magasztalom nevedet szeretetedért és hüségedért, mert, nagygyá tetted minden neved fölött a szavadat.

3 In the day I cried unto thee, then didst thou answer me, and didst excite me, in my soul, mightily.

A mely napon hivtalak, meghallgattál; büszkévé teszel, lelkemben erő van.

4 All the kings of the earth, will thank thee, O Yahweh, when they have heard the sayings of thy mouth;

Magasztaljanak téged, Örökkévaló, mind a föld királyai, mert hallották szájad szavait,

5 And they will sing of the ways of Yahweh, That great is the glory of Yahweh:

és énekeljék meg az Örökkévaló útjait, mert nagy az Örökkévaló dicsősége.

6 Though lofty is Yahweh, yet, the lowly, he regardeth, but, the haughty—afar off, doth he acknowledge.

Mert magas az Örökkévaló, de látja az alacsonyt s a fenhéjázót messziről ismeri.

7 Though I walk in the midst of distress, thou wilt give me life, —Because of the anger of my foes, thou wilt thrust forth thy hand, and thy right hand, will save me:

Ha járok szorongatás közepette, életben tartasz; ellenségeim haragja ellen kinyújtod kezedet, s megsegít engem a te jobbod.

8 Yahweh, will carry through my cause, —O Yahweh! thy lovingkindness, is age-abiding, The works of thine own hands, do not thou desert.

Az Örökkévaló végez érettem; Örökkévaló, kegyelmed örökké tart, kezeid műveit ne hagyd cserben!