Psalms 120

1 A Song of Ascents. Unto Yahweh, in the distress that befell me, I cried—and he answered me.

Grádicsok éneke. Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem.

2 O Yahweh! rescue thou my soul—from the false lip, from the deceitful tongue.

Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól és a csalárd nyelvtől!

3 What shall be given to thee, and what shall be added to thee, thou deceitful tongue?

Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?!

4 The arrows of the hero sharpened, with burning coals of broom.

Vitéznek hegyes nyilait fenyőfa parázsával.

5 Woe is me, That I sojourn in Meshek, —That I abide near the tents of Kedar!

Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom és a Kédár sátrai közt lakom!

6 Long, hath my soul had her dwelling with him that hateth peace:

Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyűlölőivel!

7 I, am for peace, and verily I speak, They, are for war!

Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, ők viadalra készek.