Psalms 109
1 To the Chief Musician. David’s. A Melody. O God of my praise, do not be silent;
Az éneklőmesternek, Dávidé; zsoltár. Én dicséretemnek Istene, ne hallgass!
2 For, the mouth of the lawless one and the mouth of the deceiver, against me, are open, They have spoken to me with false tongue;
Mert a gonosznak szája és az álnokságnak szája felnyilt ellenem, hazug nyelvvel beszélnek én velem.
3 And, with words of hatred, have they surrounded me, and have made war upon me without cause:
És körülvesznek engem gyűlölséges beszédekkel, és ostromolnak engem ok nélkül.
4 For my love, they have been accusing me, while, I, was at prayer:
Szeretetemért ellenkeznek velem, én pedig imádkozom.
5 Yea they have returned unto me—Evil for good; and, Hatred for my love.
Roszszal fizetnek nékem a jóért, és gyűlölséggel az én szeretetemért.
6 Set in charge over him, one who is lawless, and let, an accuser, stand at his right hand;
Állíts fölibe gonoszt, és vádló álljon az ő jobb keze felől.
7 When he is judged, let him go out condemned, and let, his own petition, become a sin;
Mikor törvénykezik, mint gonosz jőjjön ki; még az imádsága is bűnné legyen.
8 Let his days become few, his overseership, let another take;
Életének napjai kevesek legyenek, és a hivatalát más foglalja el.
9 Let his children become fatherless, and his wife a widow;
Fiai legyenek árvákká, a felesége pedig özvegygyé.
10 Let his children, wander about, and beg, Let them be driven out of their ruins;
És bujdossanak az ő fiai és kolduljanak, és elpusztult helyeiktől távol keressenek eledelt.
11 Let the creditor take aim at all that he hath, and let strangers prey on the fruit of his toil;
Foglalja le minden jószágát az uzsorás, és idegenek ragadozzák el szerzeményét.
12 Let him have no one to continue lovingkindness, and there be none to favour his fatherless children;
Ne legyen néki, a ki kegyelmet mutasson iránta, és ne legyen, a ki könyörüljön az ő árváin!
13 Let his posterity be for cutting off, In another generation, let their name be wiped out;
Veszszen ki az ő maradéka; a második nemzedékben töröltessék el a nevök!
14 Remembered be the iniquity of his fathers against Yahweh, and, the sin of his mother, let it not be wiped out;
Atyáinak álnoksága emlékezetben legyen az Úr előtt, és anyjának bűne el ne töröltessék!
15 Let them be before Yahweh continually, and let the memory of them, be cut off out of the earth.
Mindenkor az Úr előtt legyenek, és emlékezetök is veszszen ki e földről,
16 Because that he remembered not to show lovingkindness, but pursued the man that was oppressed and needy, that, the downhearted, he might slay.
A miatt, hogy nem gondolt arra, hogy kegyelmet gyakoroljon és üldözte a szegény és nyomorult embert, és a megkeseredett szívűt, hogy megölje.
17 Because he loved cursing, May it have come upon him, Because he delighted not in blessing, May it have kept far from him;
Mivelhogy szerette az átkot, azért érte el őt; és mivel nem volt kedve az áldáshoz, azért távozék az el ő tőle.
18 Because he clothed himself in cursing as his outer garment, therefore may it have entered like water into his inward part, and like oil into his bones;
Úgy öltözte fel az átkot, mint a ruháját, azért ment beléje, mint a víz, és az ő csontjaiba, mint az olaj.
19 Be it his, as a garment he shall wrap round him, and for a girdle he shall, at all times, gird on:
Legyen az néki palástul, a melybe beburkolódzik, és övül, a melylyel mindenkor övezze magát.
20 This, be the reward of mine accusers, from Yahweh, even of them who are speaking wrongfully against my life.
Ez legyen jutalmok az Úrtól az én vádolóimnak, és a kik rosszat beszélnek az én lelkemre.
21 But, thou, Yahweh, Adonay, deal effectually with me, for the sake of thy Name, Since good is thy lovingkindness, O rescue me;
De te, én Uram, Istenem, bánj velem a te nevedért; mivelhogy jó a te kegyelmed, szabadíts meg engem!
22 For, oppressed and needy, I am, and, my heart, is wounded within me.
Mert szegény és nyomorult vagyok én, még a szívem is megsebesíttetett én bennem.
23 As a shadow when it stretcheth out, I am gone, I am shaken off like the locust;
Úgy hanyatlom el, mint az árnyék az ő megnyúlásakor; ide s tova hányattatom, mint a sáska.
24 My knees, tremble from fasting, and, my flesh, faileth of fatness:
Térdeim tántorognak az éhségtől, és testem megfogyatkozott a kövérségtől.
25 So, I, am become a reproach for them, They see me, they shake their head.
Sőt gyalázatossá lettem előttök; ha látnak engem, fejöket csóválják.
26 Help me! O Yahweh my God, Save me, according to thy lovingkindness:
Segíts meg engem, Uram Isten; szabadíts meg engem a te kegyelmed szerint!
27 That they may know that, Thine own hand, this is, Thou, Yahweh, hast done it.
Hadd tudják meg, hogy a te kezed munkája ez, hogy te cselekedted ezt, Uram!
28 They, may curse if, thou, wilt bless, —Mine assailants, shall be ashamed, but, thy servant, shall rejoice;
Átkozzanak ők, de te áldj meg! Feltámadnak, de szégyenüljenek meg és örvendezzen a te szolgád.
29 Mine accusers shall be clothed with confusion, and shall wrap about them, like a cloak, their own shame.
Öltözzenek az én vádlóim gyalázatba, és burkolózzanak szégyenökbe, mint egy köpenybe!
30 I will thank Yahweh loudly with my mouth, Yea, in the midst of multitudes, will I praise him;
Hálát adok az Úrnak felettébb az én számmal, és dicsérem őt a sokaság közepette!
31 Because he standeth at the right hand of the needy, To save, from them who would pass sentence on his life.
Mert jobb keze felől áll a szegénynek, hogy megszabadítsa azoktól, a kik elítélik annak lelkét.
