Proverbs 8
1 Doth not, wisdom, cry aloud? and, understanding, send forth her voice?
Avagy a bölcsesség nem kiált-é, és az értelem nem bocsátja-é ki az ő szavát?
2 At the top of the high places above the way, at the place where paths meet, she taketh her stand:
A magas helyeknek tetein az úton, sok ösvény összetalálkozásánál áll meg.
3 Beside the gates, at the entrance of the city, —at the going in of the openings, she shouteth: —
A kapuk mellett a városnak bemenetelin, az ajtók bemenetelinél zeng.
4 Unto you, O men, I call, and, my voice, is unto the sons of men;
Tinéktek kiáltok, férfiak; és az én szóm az emberek fiaihoz van!
5 Understand, ye simple ones, shrewdness, and, ye dullards understand sense;
Értsétek meg ti együgyűek az eszességet, és ti balgatagok vegyétek eszetekbe az értelmet.
6 Hear, for, princely things, will I speak, and the opening of my lips shall be of equity;
Halljátok meg; mert jeles dolgokat szólok és az én számnak felnyitása igazság.
7 For, faithfulness, shall my mouth softly utter, but, the abomination of my lips, shall be lawlessness;
Mert igazságot mond ki az én ínyem, és útálat az én ajkaimnak a gonoszság.
8 In righteousness, shall be all the sayings of my mouth, nothing therein, shall be crafty or perverse;
Igaz én számnak minden beszéde, semmi sincs ezekben hamis, vagy elfordult dolog.
9 All of them, shall be plain, to them who would understand, and just, to such as would gain knowledge.
Mind egyenesek az értelmesnek, és igazak azoknak, kik megnyerték a tudományt.
10 Receive my correction, and not silver, and knowledge, rather than choicest gold.
Vegyétek az én tanításomat, és nem a pénzt; és a tudományt inkább, mint a választott aranyat.
11 For better is wisdom, than ornaments of coral, and, no delightful things, can equal her.
Mert jobb a bölcseség a drágagyöngyöknél; és semmi gyönyörűségek ehhez egyenlők nem lehetnek.
12 I, wisdom, inhabit shrewdness, —and, the knowledge of sagacious things, I gain.
Én bölcsesség lakozom az eszességben, és a megfontolás tudományát megnyerem.
13 The reverence of Yahweh, is to hate wickedness: pride, arrogance, and the way of wickedness; And a mouth of perverse things, do I hate.
Az Úrnak félelme a gonosznak gyűlölése; a kevélységet és felfuvalkodást és a gonosz útat, és az álnok szájat gyűlölöm.
14 Mine, are counsel, and effective working, I, am understanding, mine, is valour:
Enyém a tanács és a valóság, én vagyok az eszesség, enyém az erő.
15 By me, kings reign, and dignitaries decree righteousness;
Én általam uralkodnak a királyok, és az uralkodók végeznek igazságot.
16 By me, rulers govern, and nobles—all the righteous judges:
Én általam viselnek a fejedelmek fejedelemséget, és a nemesek, a földnek minden birái.
17 I love, them who love me, and, they who diligently seek me, find me:
Én az engem szeretőket szeretem, és a kik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak.
18 Riches and honour, are with me, lordly wealth, and righteousness;
Gazdagság és tisztesség van nálam, megmaradandó jó és igazság.
19 Better is my fruit, than gold—yea fine gold, and mine increase, than choice silver;
Jobb az én gyümölcsöm a tiszta aranynál és színaranynál, és az én hasznom a válogatott ezüstnél.
20 In the way of righteousness, I march along, in the middle of the paths of justice:
Az igazságnak útán járok, és az igazság ösvényének közepén.
21 That I may cause them who love me to inherit substance, and, their treasuries, I may fill.
Hogy az engem szeretőknek valami valóságost adjak örökségül, és erszényeiket megtöltsem.
22 Yahweh, had constituted me the beginning of his way, before his works, at the commencement of that time;
Az Úr az ő útának kezdetéül szerzett engem; az ő munkái előtt régen.
23 At the outset of the ages, had I been established, in advance of the antiquities of the earth;
Örök időktől fogva felkenettem, kezdettől, a föld kezdetétől fogva.
24 When there was no resounding deep, I had been brought forth, when there were no fountains, abounding with water;
Még mikor semmi mélységek nem voltak, születtem vala; még mikor semmi források, vízzel teljesek nem voltak.
25 Ere yet the mountains had been settled, before the hills, had I been brought forth;
Minekelőtte a hegyek leülepedtek volna, a halmoknak előtte születtem.
26 Or ever he had made the land and the wastes, or the top of the dry parts of the world:
Mikor még nem csinálta vala a földet és a mezőket, és a világ porának kezdetét.
27 When he prepared the heavens, there, was I! When he decreed a vault upon the face of the resounding deep;
Mikor készíté az eget, ott valék; mikor felveté a mélységek színén a kerekséget;
28 When he made firm the skies above, when the fountains of the resounding deep, waxed strong;
Mikor megerősíté a felhőket ott fenn, mikor erősekké lőnek a mélységeknek forrásai;
29 When he fixed for the sea its bound, that, the waters, should not go beyond his bidding, when he decreed the foundations of the earth: —
Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az ő parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait:
30 Then became I beside him, a firm and sure worker, then became I filled with delight, day by day, exulting before him on every occasion;
Mellette valék mint kézmíves, és gyönyörűsége valék mindennap, játszva ő előtte minden időben.
31 Exulting in the fruitful land of his earth, Yea, my fulness of delight, was with the sons of men.
Játszva az ő földének kerekségén, és gyönyörűségemet lelve az emberek fiaiban.
32 Now, therefore, ye sons, hearken to me, for how happy are they who, to my ways, pay regard!
És most fiaim, hallgassatok engemet, és boldogok, a kik az én útaimat megtartják.
33 Hear ye correction, and be wise, and do not neglect.
Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok!
34 How happy the man that doth hearken to me, —keeping guard at my doors, day by day, watching at the posts of my gates;
Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm előtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén.
35 For, he that findeth me, findeth life, and hath obtained favour from Yahweh;
Mert a ki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot.
36 But, he that misseth me, wrongeth his own soul, all who hate me, love death.
De a ki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik az ő lelkén; minden, valaki engem gyűlöl, szereti a halált!
