Proverbs 3
1 My son, mine instruction, do not thou forget, and, my commandment, let thy heart observe;
Fiam! az én tanításomról el ne felejtkezzél, és az én parancsolatimat megőrizze a te elméd;
2 For, length of days and years of life, and blessedness, shall they add to thee.
Mert napoknak hosszú voltát, és sok esztendős életet, és békességet hoznak néked bőven.
3 Lovingkindness and faithfulness, let them not forsake thee, —bind them, upon thy neck, write them upon the tablet of thy heart:
Az irgalmasság és igazság ne hagyjanak el téged: kösd azokat a te nyakadra, írd be azokat a te szívednek táblájára;
4 So find thou favour and good repute, in the eyes of God and man.
Így nyersz kedvességet és jó értelmet Istennek és embernek szemei előtt.
5 Trust thou in Yahweh, with all thy heart, and, unto thine own understanding, do not lean:
Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál.
6 In all thy ways, acknowledge him, and, he, will make straight thy paths.
Minden te útaidban megismered őt; akkor ő igazgatja a te útaidat.
7 Do not become wise in thine own eyes, revere Yahweh, and avoid evil:
Ne légy bölcs a te magad ítélete szerint; féld az Urat, és távozzál el a gonosztól.
8 Healing, shall it be to thy body, and refreshing, to thy bones.
Egészség lesz ez a te testednek, és megújulás a te csontaidnak.
9 Honour thou Yahweh, with thy substance, and with the firstfruit of all thine increase;
Tiszteld az Urat a te marhádból, a te egész jövedelmed zsengéjéből.
10 So shall thy storehouses be filled with plenty, and, with new wine, shall thy vats overflow.
Eképen megtelnek a te csűreid elégséggel, és musttal áradnak el sajtód válúi.
11 The, chastening of Yahweh, my son, do not reject, nor loathe his rebuke;
Az Úrnak fenyítését fiam, ne útáld meg, se meg ne únd az ő dorgálását.
12 For, whom Yahweh loveth, he correcteth, he causeth pain to the son in whom he delighteth.
Mert a kit szeret az Úr, megdorgálja, és pedig mint az atya az ő fiát, a kit kedvel.
13 How happy the man who hath found wisdom, and the man who draweth forth understanding,
Boldog ember, a ki megnyerte a bölcseséget, és az ember, a ki értelmet szerez.
14 For better is her merchandise, than the merchandise of silver, yea, than gold, her increase;
Mert jobb ennek megszerzése az ezüstnek megszerzésénél, és a kiásott aranynál ennek jövedelme.
15 More precious, is she, than corals, yea, none of thy delightful things, doth equal her:
Drágább a fényes kárbunkulusoknál, és minden te gyönyörűségeid nem hasonlíthatók hozzá.
16 Length of days, is in her right hand, in her left, are riches and honour;
Napoknak hosszúsága van jobbjában, baljában gazdagság és tisztesség.
17 Her ways, are ways of pleasantness, and, all her paths, are peace;
Az ő útai gyönyörűséges útak, és minden ösvényei: békesség.
18 A tree of life, is she, to them who secure her, —and, they who hold her fast, are every one to be pronounced happy.
Életnek fája ez azoknak, a kik megragadják, és a kik megtartják boldogok!
19 Yahweh, in wisdom, founded the earth, establishing the heavens with understanding;
Az Úr bölcseséggel fundálta a földet, erősítette az eget értelemmel.
20 By his knowledge, the resounding deeps were burst open, and, the skies, drop down dew.
Az ő tudománya által fakadtak ki a mélységből a vizek, és a felhők csepegnek harmatot,
21 My son, let them not depart from thine eyes, guard thou counsel, and purpose:
Fiam, ne távozzanak el a te szemeidtől, őrizd meg az igaz bölcseséget, és a meggondolást!
22 So shall they become life to thy soul, and an adorning to thy neck;
És lesznek ezek élet a te lelkednek, és kedvesség a te nyakadnak.
23 Then, shalt thou walk securely in thy way, and, thy foot, shall not stumble;
Akkor bátorsággal járod a te útadat, és a te lábadat meg nem ütöd.
24 When thou sittest down, thou shalt have no dread, yea thou shalt lie down, and sweet shall be thy sleep.
Mikor lefekszel, nem rettegsz; hanem lefekszel és gyönyörűséges lesz a te álmod.
25 Be not thou afraid of sudden dread, nor of the desolation of the lawless, when it cometh.
Ne félj a hirtelen való félelemtől, és a gonoszok pusztításától, ha eljő;
26 For, Yahweh, will be in all thy ways, and will keep thy foot from the snare.
Mert az Úr lesz a te bizodalmad és megőrzi a te lábadat a fogságtól.
27 Withhold not good from them who ask it, when it is in power of thy hand to do it:
Ne fogd meg a jótéteményt azoktól, a kiket illet, ha hatalmadban van annak megcselekedése.
28 Do not say to thy neighbour, Go and come again, and to-morrow I will give, when thou hast it by thee.
Ne mondd a te felebarátodnak: menj el, azután térj meg, és holnap adok; holott nálad van, a mit kér.
29 Devise not against thy neighbour an injury, seeing that, he, dwelleth securely by thee.
Ne forralj a te felebarátod ellen gonoszt, holott ő együtt ül bátorságosan te veled.
30 Contend not with a man without cause, if he hath dealt thee no wrong.
Ne háborogj egy emberrel is ok nélkül, ha nem illetett gonoszszal téged.
31 Do not thou envy the man of violence, neither choose thou any of his ways;
Ne irígykedjél az erőszakos emberre, és néki semmi útát ne válaszd.
32 For, an abomination to Yahweh, is the tortuous man, but, with the upright, he is intimate.
Mert útálja az Úr az engedetlent; és az igazakkal van az ő titka.
33 The curse of Yahweh, is in the house of the lawless one, but, the home of the righteous, he blesseth.
Az Úrnak átka van a gonosznak házán; de az igazaknak lakhelyét megáldja.
34 Though at scoffers he scoffeth, yet, to the humbled, he granteth favour.
Ha kik csúfolók, ő megcsúfolja azokat; a szelídeknek pedig ád kedvességet.
35 Honour, shall the wise inherit, —but, as for dullards, shame shall carry them away.
A bölcsek tisztességet örökölnek; a bolondok pedig gyalázatot aratnak.
