Proverbs 27
1 Do not boast thyself of to-morrow, for thou knowest not what a day may bring forth.
Ne dicsekedjél a holnapi nappal; mert nem tudod, mit hoz a nap tereád.
2 Let another praise thee, and not thine own mouth, a stranger, and not thine own lips.
Dicsérjen meg téged más, és ne a te szájad; az idegen, és ne a te ajkaid.
3 Heavy is a stone, and weighty is sand, —but, the vexation of a fool, is heavier than both.
Nehézség van a kőben, és teher a fövényben; de a bolondnak haragja nehezebb mind a kettőnél.
4 The cruelty of rage, and the overflow of anger! But who can stand before, jealousy?
A búsulásban kegyetlenség van, és a haragban áradás; de ki állhatna meg az irígység előtt?
5 Better is a rebuke that is open, than love carefully concealed.
Jobb a nyilvánvaló dorgálás a titkos szeretetnél.
6 Faithful are the wounds of a friend, but lavished are the kisses of an enemy.
Jószándékból valók a barátságos embertől vett sebek; és temérdek a gyűlölőnek csókja.
7 The surfeited soul, trampleth upon droppings from the comb, but, to the hungry soul, every bitter thing, is sweet.
A jóllakott ember még a lépesmézet is megtapodja; de az éhes embernek minden keserű édes.
8 As a bird wandering from her nest, so, is a man wandering from his place.
Mint a madárka, ki elbujdosott fészkétől, olyan az ember, a ki elbujdosott az ő lakóhelyétől.
9 Oil and perfume, rejoice the heart, the sweetness of one’s friend, more than fragrant wood.
Mint a kenet és jó illat megvídámítja a szívet: úgy az ő barátjának édes szavai is, melyek lelke tanácsából valók.
10 Thine own friend and thy father’s friend, do not thou forsake; but, the house of thy brother, do not enter, in thy day of calamity, Better a neighbour near, than a brother far off.
A te barátodat, és a te atyádnak barátját el ne hagyd, és a te atyádfiának házába be ne menj nyomorúságodnak idején. Jobb a közel való szomszéd a messze való atyafinál.
11 Be wise, my son, and rejoice my heart, that I may answer him that reproacheth me in a matter.
Légy bölcs fiam, és vídámítsd meg az én szívemet; hogy megfelelhessek annak, a ki engem ócsárol.
12 A prudent man, seeth calamity—he hideth himself, the simple, pass on—they suffer.
Az eszes meglátja a bajt, elrejti magát; az esztelenek neki mennek, kárát vallják.
13 Take a man’s garment when he hath become pledge for a stranger, then, for a female unknown, accept him as surety.
Vedd el a ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért zálogold meg.
14 He that blesseth his friend, with a loud voice, in the morning early, a reproach, shall it be reckoned to him.
A ki nagy hangon áldja az ő barátját, reggel jó idején felkelvén; átokul tulajdoníttatik néki.
15 A continuous dripping on a day of downpour, and a contentious wife, are alike:
A sebes záporeső idején való szüntelen csepegés, és a morgó asszonyember hasonlók.
16 He that hideth her, hideth the wind, and, perfume, his right hand may proclaim.
Valaki el akarja azt rejteni, szelet rejt el, és az ő jobbja olajjal találkozik.
17 Let, iron, by iron, become sharp, and let, a man, sharpen the face of his friend.
Miképen egyik vassal a másikat élesítik, a képen az ember élesíti az ő barátjának orczáját.
18 He that guardeth the fig-tree, shall eat the fruit thereof, and, he that watcheth over his master, shall be honoured.
Mint a ki őrzi a fügét, eszik annak gyümölcséből, úgy a ki az ő urára vigyáz, tiszteltetik.
19 As in water, face [answereth] to face, so, the heart of man to man.
Mint a vízben egyik orcza a másikat megmutatja, úgy egyik embernek szíve a másikat.
20 Hades and destruction, are not satisfied, and, the eyes of a man, are not satisfied. (Sheol h7585)
Mint a sír és a pokol meg nem elégednek, úgy az embernek szemei meg nem elégednek. (Sheol h7585)
21 Fining pot for silver, and crucible for gold, and, a man, [is to be tried] by what he praiseth.
Mint az ezüst a tégelyben, és az arany a kemenczében próbáltatik meg, úgy az ember az ő híre-neve szerint.
22 Though thou pound a fool in a mortar, amidst grain, with a pestle, his folly, will not depart from him.
Ha megtörnéd is a bolondot mozsárban mozsártörővel a megtört gabona között, nem távoznék el ő tőle az ő bolondsága.
23 Note well, the appearance of thy flock, apply thy mind to thy herds;
Szorgalmasan megismerd a te juhaid külsejét, gondolj a nyájakra.
24 For, not age-abiding, are riches, nor is the diadem, from generation to generation: —
Mert nem örökkévaló a gazdagság, és vajjon a korona nemzetségről nemzetségre lesz-é?
25 The grass, is taken away, and the young shoot, showeth itself, and the herbage of the mountains, is gathered;
Mikor levágatott a szénafű, és megtetszett a sarjú, és begyűjtettek a hegyekről a fűvek:
26 There are, lambs, for thy clothing, and, for the price of thy field, there are he-goats;
Vannak juhaid a te ruházatodra, és kecskebakok mezőnek árául,
27 With, enough goats-milk, for thy food—for the food of thy household, and, a maintenance, for thy maidens.
És elég kecsketej a te ételedre, a te házadnépének ételére, és szolgálóleányaidnak ételül.
