Proverbs 23
1 When thou sittest to eat with a ruler, thou shalt consider well, what is before thee;
Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van előtted.
2 And shalt put a knife to thy throat, if, of great appetite, thou art:
És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.
3 Do not crave his dainties, for, the same, are deceitful food.
Ne kivánd az ő csemegéit; mert ezek hazug étkek.
4 Do not toil to get wealth, of thine own understanding, forbear:
Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; ez ilyen testi eszességedtől szünjél meg.
5 Wilt thou let thine eye fly thereupon, when it is nothing? for it will, surely make, itself wings, Like an eagle, will it wing its way across the heavens.
Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyű, és az ég felé elrepül!
6 Do not eat the food of him that hath a begrudging eye, neither crave thou his dainties;
Ne egyél az irígy szeműnek étkéből, és ne kivánd az ő csemegéit;
7 For, just as he hath thought in his own mind, so, he is: Eat and drink! he may say to thee, but, his heart, is not with thee.
Mert mint a ki számítgatja a falatot magában, olyan ő: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.
8 As for thy morsel thou hast eaten, thou shalt vomit it, so shalt thou waste thy things so sweet.
A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.
9 In the ears of a dullard, do not speak, for he will despise the good sense of thy words.
A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.
10 Do not move back the ancient boundary, and, into the fields of the fatherless, do not enter;
Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;
11 For, their near of kin, is strong, he, will plead their cause with thee.
Mert az ő megváltójuk erős, az forgatja az ő ügyöket ellened!
12 Bring, to correction, thy heart, and thine ears, to the sayings of knowledge.
Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.
13 Do not withhold, from a child, correction, When thou smitest him with the rod, he shall not die:
Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt vesszővel, meg nem hal.
Te vesszővel vered meg őt: és az ő lelkét a pokolból ragadod ki. (Sheol h7585)
15 My son! if thy heart be wise, my heart shall rejoice, even mine.
Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.
16 So shall my reins exult, when thy lips speak the things that are right.
És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.
17 Let not thy heart be envious of sinners, only of the reverence of Yahweh, all day long;
Ne irígykedjék a te szíved a bűnösökre; hanem az Úr félelmében légy egész napon;
18 For surely there is a future, and, thine expectation, shall not be cut off.
Mert ennek bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.
19 Hear, thou, my son, and be wise, and lead forward, in duty, thy heart.
Hallgass te, fiam, engem, hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.
20 Do not be among them who tipple with wine, —among them who are gluttons;
Ne légy azok közül való, a kik borral dőzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.
21 For, the tippler and the glutton, shall come to poverty, and, rags, shall Slumber put on!
Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.
22 Hearken to thy father here, who begat thee, and despise not, when she is old, thy mother.
Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.
23 Truth, buy thou, but do not sell, wisdom, and correction, and understanding.
Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.
24 Greatly shall exult, the father of a righteous man, and, he that begetteth a wise son, shall rejoice in him:
Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülője annak vígadoz.
25 Rejoice shall thy father and thy mother, yea she, shall exult, who bare thee.
Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd.
26 Oh give, my son, thy mind unto me, and let, thine eyes, observe, my ways;
Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőrizzék.
27 For, a deep chasm, is the unchaste woman, and, a narrow pit, the female unknown;
Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.
28 Yea, she, as for prey, lieth in wait, and, the treacherous among mankind, she causeth to abound.
És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.
29 Who hath woe? Who hath outcry of pain? Who hath contentions? Who hath complaining? Who hath needless wounds? Who hath dullness of eyes?
Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?
30 They who tarry over wine, they who go in to search for mixed wine.
A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.
31 Do not look on wine when it becometh red, when it giveth in the cup its sparkle, glideth down smoothly.
Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik,
32 Its after effect, is that, like a serpent, it biteth, and, like a viper, it doth sting.
Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.
33 Thine eyes, will see strange women, and, thy heart, will speak perverse things:
A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.
34 So shalt thou become, as one lying down in the heart of the sea, —or as one lying down on the top of the mastgear:
És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.
35 They smote me—I felt no pain, They struck me down—I noticed it not, —When shall I wake up? I will go on, I will seek it, again!
Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.
