Proverbs 22
1 More choice, is a name, than great riches, beyond silver and gold, is pleasant grace.
Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
2 The rich and the poor, meet together, the maker of them all, is Yahweh.
A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.
3 A prudent man, seeth calamity, and hideth himself, but, the simple, pass on, and suffer.
Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
4 The reward of humility, is the reverence of Yahweh, riches, and honour, and life.
Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
5 Thorns and snares, are in the way of the perverse, —he that guardeth his soul, shall be far from them.
Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
6 Train up a youth, in the direction of his duty, even when he becometh old, he will not depart from it.
Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
7 The rich, over the poor, beareth rule, —and, slave, is the borrower to the lender.
A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
8 He that soweth perversity, shall reap trouble, and, the rod of his wrath, shall be ready.
A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.
9 A benevolent eye, the same, shall be blessed, —because he hath given of his bread to the poor.
Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
10 Drive away the scoffer, that strife may depart, and quarrel, and contempt may cease.
Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
11 Yahweh loveth the pure in heart, gracious are his lips, his friend is the king!
A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
12 The eyes of Yahweh, watch over knowledge, therefore hath he overturned the words of the treacherous.
Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
13 Saith the sluggard, A lion outside! Amidst the broadways, shall I be slain.
A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
14 A deep chasm, is the mouth of strange women, he with whom Yahweh is indignant, falleth there.
Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
15 Foolishness, is bound up in the heart of a youth, the rod of correction, shall drive it far from him.
A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.
16 He that oppresseth the poor, to make increase for himself, giving to the rich, shall surely come to want.
A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.
17 Incline thine ear and hear the words of wise men, then, thy heart, wilt thou apply to my teaching;
Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
18 For sweet shall they be, when thou shalt keep them in thine inmost mind, they shall fit well together, upon thy lips.
Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
19 That in Yahweh may be thy trust, I have made them known to thee to-day, even to thee.
Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
20 Have I not written for thee noble things, with counsels and knowledge:
Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
21 To cause thee to know the meaning of faithful sayings, that thou mayest give back faithful sayings to them who ask thee.
Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.
22 Do not rob the poor, because he is poor, neither crush thou the oppressed in the gate;
Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
23 For, Yahweh, will plead their cause, and will despoil their despoilers of life.
Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.
24 Do not have friendship with one given to anger, and, with a wrathful man, shall thou not enter in:
Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;
25 Lest thou learn his ways, and take a snare to thy soul.
Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.
26 Be not of them who strike hands, of them who are sureties for debts:
Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
27 If thou hast nothing to pay, why should one take away thy bed from under thee?
Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
28 Do not move back the ancient boundary, which thy father’s made.
Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
29 Seest thou a man prompt in his business? before kings, shall he stand, he shall not stand before men who are obscure.
Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.
